Venezuela áram- és vízszolgáltató rendszerének védelmére különleges katonai egység létrehozását jelentette be pénteken Nicolás Maduro elnök – írja az MTI.

Az elnök ismételten Washingtont, az ellenzéket és a szerinte dollárral pénzelt "terrorista elemeket" tette felelőssé a március 7-én az egész országot sötétbe borító áramkimaradásért. A latin-amerikai országban rendszeresek az áramszünetek, de ez a mostani jóval kiterjedtebb volt, áram nélkül maradt Venezuela nagy része, mivel meghibásodott a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó Guri-gát. Az országos szintű áramszünet miatt veszélybe került a kórházak működtetése is. Bár a hatóságok már bejelentették, hogy helyreállt a szolgáltatás, az ország több pontján még mindig megoldatlan a helyzet.

Nicolás Maduro ennek nyomán döntést hozott arról, hogy különleges katonai egységet hoz létre "az állam alapvető stratégiai szolgáltatásainak", elsősorban az áram- és vízellátást szolgáló infrastrukturális hálózat zavartalan működésének a szavatolására. Az államfő utasítására a hétvégén katonai műveleteket is folytatnak ennek érdekében.

A venezuelai elnök szándékos külső beavatkozásnak tulajdonította a múltkori áramkimaradást, szerinte az ország jelenlegi politikai rendszerét akarják így megdönteni. Elsősorban az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó irányításával kibertámadást hajtott végre Venezuela legnagyobb vízerőműve ellen.

Maduro pénteken a "szervezett néphatalomhoz" is felhívással fordult, hogy a lakosság alakítson "területvédelmi békeőrjáratokat" az olyan terrortámadásokkal szemben, amelyek elkövetőit a "fasiszta jobboldal" dollárral pénzeli. Ugyancsak bűnösnek nevezte a venezuelai ellenzéket, amely szerinte erőszakos cselekményekre akarja felhasználni az áramkimaradásokat.

Ezzel szemben a magát Venezuela ideiglenes elnökének nevező, ellenzéki Juan Guaidó felhívta a figyelmet arra, hogy az egész országot sújtó múltkori áramszünet oka a kormány hanyagsága és korruptsága.

A latin-amerikai ország ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlamentje Guaidó kérésére éppen az áramkimaradások miatt hirdetett szükségállapotot. A nemzetgyűlés ugyanakkor nem rendelkezik a szükséges jogkörrel ahhoz, hogy érvényesítse a szükségállapotot addig, amíg a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro a helyén van. Bár Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven - köztük számos európai - ország ismerte el ideiglenes elnöknek, az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll.