Index Vakbarát Hírportál

Életfogytiglanra súlyosbították Karadžić büntetését

2019. március 20., szerda 15:12 | aznap frissítve

Életfogytiglani börtönbüntetésre súlyosbította Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök büntetését a fellebbviteli ügyében az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT). Most mondták ki véglegesen a háborús bűnökért elítélt Karadžić felelősségét az 1992-1995 alatt százezer halottat követelő boszniai háború alatti népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

A hágai bíróság elutasította a védelem fellebbezéseit, és kimondta, hogy Karadžić minden vádpontban bűnös, kivéve azt az egyet, amely alól első fokon felmentették. Azonban a bírói testület elnöke úgy ítélte meg, hogy Karadžić ellen az általa elkövetett bűncselekmények súlya és módszeres kegyetlensége miatt a 2016-ban kiszabott 40 év börtönnél súlyosabb ítéletet hoz.

2016-ban negyven évet kapott

2016 márciusában a volt boszniai szerb elnököt a vádiratban szereplő népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények közül 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találta az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY). Akkor 40 év börtönre ítélték.

A bíróság szerint Karadžić többek között felelős volt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, a hadsereg a jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost.

Karadžićot felelősnek mondták ki a srebrenicai népirtásért is, amelyben a szerb erők nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. A bíróság akkor kimondta, hogy Karadžić maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító várost.

A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadžić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

Karadžić fellebbezett az ítélet ellen, többek között azzal érvelve, hogy az ellene szóló vádak „pletykákon, és híreszteléseken" alapultak. Új tárgyalás kiírását akarták elérni.

Az ügyészség pedig azt akarta elérni, hogy a tizenegyedik vádpontban is nyilvánítsák bűnösnek Karadžićot. Életfogytig tartó börtönbüntetést kértek rá a Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit kezelő ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusától.

Etnikai tisztogatásba kezdtek

Mint korábban megírtuk, a boszniai helyzet a II. világháború utáni legvéresebb európai konfliktushoz vezetett: Boszniában Karadžić internáló táborokba záratta a muzulmán bosnyák lakosságot, a vádak szerint több esetben népirtást rendelt el. A hágai bíróság szerint ő adott parancsot az omarskai és a keratermi táborok lemészárlására.

Ratko Mladić hadseregparancsnokot is ő utasította 1995-ben 8700 bosnyák kivégzésére Srebrenicában. A vádiratban szerepelnek a boszniai szerb hadsereg által civilek ellen elkövetett gyilkosságok is Szarajevó 43 hónapon át tartó ostroma során. Mladićot 2017 novemberében többek között népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Hágában. A srebrenicai mészárlásról itt emlékeztünk meg részletesen.

Több mint tíz évig bujkált

Karadžić a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni béketárgyalás után eltűnt. A Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki ellene ötrendben elkövetett emberiesség elleni, három rendben háborús bűnök miatt. Az Egyesült Államok ötmillió dollár jutalmat ajánlot fel annak, aki megtalálja Karadžićot vagy nyomra vezeti a hatóságokat.

Végül 2008-ban fogták el. Dragan David Dabić néven dolgozott pszichiáterként és természetgyógyászként. Hamis papírokat használt, de Szerbiát nem hagyta el. Legszűkebb környezete sem tudta róla, hogy kicsoda. Utána adták át Hágának.

Mítosznak nevezte a népirtást

Karadžić a tárgyalások alatt végig elfogultsággal vádolta a bíróságot. Tagadta, hogy köze lenne a srebrenicai mészárláshoz, mítosznak nevezte az etnikai alapú népirtást. 2008-ban nem volt hajlandó válaszolni a bíró kérdésére, hogy ártatlannak vallja-e magát az ellene felhozott vádpontokban. Az előírásoknak megfelelően így úgy kezelte a bíróság, hogy ártatlannak vallja magát. 2012-ben már azt mondta: „Nem vagyok bűnöző, az ártatlanokat mentettem meg.”

A radikális nézeteket valló boszniai szerbek közül vannak, akik a mai napig hősként tekintenek Karadžićra, de az MTI szerint Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, és remélték, hogy súlyosbítják a büntetését. 

Lemondott a fellebbezési testület vezetője

Tavaly szeptemberben lemondott, és mást jelölt ki maga helyett Theodor Meron, a fellebbezési ügyében eljáró hágai bírói testület vezetője, miután a volt boszniai szerb elnök képviselői a felmentését kezdeményezték elfogultságra hivatkozva.

Az ügy előzménye az volt, hogy a Mladić fellebbezését tárgyaló öt bíró közül hármat felmentettek lehetséges elfogultság miatt, köztük Meront. A védelem beadványa nyomán született döntés értelmében a három tapasztalt bíró esetében fennállhat a pártatlanság hiányának veszélye amiatt, hogy korábban más boszniai szerb háborús vezetők ügyeit is tárgyalták. Meron lemondott Karadžić ügyében, de azt mondta, hogy mindkét eljárásban pártatlanul járt volna el.

(Borítókép: Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök hágai bíróságon 2019. március 20-án. Fotó: Pool / Reuters)

Rovatok