– közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság sajtószolgálata. Az MTI által idézett közlemény szerint a külföldről irányított sejt, amelyet 2016 novemberében hoztak létre, toborzással foglalkozott, és a rendvédelmi szervek munkatársai elleni támadásokra uszított. A csoport tagjainál házkutatást tartottak és fegyvert, kommunikációs eszközöket, valamint tiltott irodalmat foglaltak le tőlük.

Az iszlám Oroszország második legnagyobb vallása, és bár pontos számuk a statisztikai hiányosságok miatt bizonytalan, valószínű, hogy 10 milliónál is többen lehetnek (Moszkvában már a 2012-es népszámlálás is 300 ezer muszlimot mutatott ki). És bár az oroszországi muszlimok többsége még a vallását sem gyakorolja napi rendszerességgel, a nagy számok törvénye alapján fel-felbukkannak dzsihadista sejtek – melyeket az is motiválhat, hogy Oroszország Szíriában a síita és szekularizált frakciókat képviselő Aszad-rezsim fő támogatója. Az azonban mindig kétséges, a nagy nyilvánosságot kapó elfogások mennyire megrendezettek, és mennyire van szó valódi fenyegetés felszámolásáról.

A tisztánlátást nehezíti, hogy a Putyin-rezsim számára a „terrorizmus” fontos ütőkártya a szabadságjogok és a nyilvánosság korlátozására (az FSZB a Telegram üzenetküldő rendszert is a terroristák kommunikációjának megfigyelésére hivatkozva akarja feltörni), másfelől az orosz vezetés minden terrorizmussal kapcsolatos alkalmat megragad arra, hogy a Nyugatot ekézze.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az eset kapcsán például azt sérelmezte, hogy  egyetlen jelentős nyugati ország sem kapcsolódott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) terrorista-nyilvántartására, és nem akarnak csatlakozni a korunk egyik legkomolyabb terrorista rendszerét katonai erővel is támogató Vlagyimir Putyin által 2015-ben meghirdetett, az ENSZ égisze alatt létrehozandó „terrorellenes fronthoz” sem.