Ausztriában huszonnégy óra alatt sikerült tönkretenni a kormánykoalíciót egy 2017-ben készített, rejtett kamerás videóval, amiben a későbbi alkancellár zsíros állami megbízásokat ígér egy állítólagos orosz oligarchának. Vajon miért nem használták fel ezt a videót már a 2017-es választások előtt, hogy megakadályozzák a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt kormányzati szerepvállalását? Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár gyors lépésre szánta el magát: felmondta a koalíciót a súlyos veszteségeket szenvedő Szabadságpárttal, és pályája során másodszor is abban bízik, hogy egy előrehozott választásból profitálhat. De lehet, hogy idő előtt távoznia kell.
Az ausztriai politikai válság legújabb fejleményei röviden:
A mostani botrány jobb megértéséhez ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Ausztriának a második világháború óta 30 kormánya volt, ezek közül 20 esetben a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) nagykoalícióban irányították az országot. Ennek megfelelően ki is alakultak az országban a két nagy párthoz kötődő struktúrák, a személyi és a gazdasági háttér. A 2015-ös menekültválsággal azonban nem tudott mit kezdeni a nagykoalíció. A két történelmi pártnak óriási kihívást jelentett az egykor Jörg Haider nevével fémjelzett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), aminek a népszerűségét az Európát oldalba kapó menekülthullám ismét a magasba repítette. Az FPÖ 2017-re harmadik erőként ott loholt a két kormányzó párt mögött a fogtechnikusból pártelnökké lett, és a fiatalok egy része körében is népszerű Heinz-Christian Strache vezetése alatt.
2017 májusában lemondott Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellár, az Osztrák Néppárt addigi elnöke. Helyét a párt élén az akkor 31 éves Sebastian Kurz külügyminiszter vette át. A politikai csodagyereknek tartott miniszter hatalmas elánnal vágott bele a Néppárt megújításába. Ennek egyik feltételéül szabta, hogy a nagykoalíció nem folytatható tovább, előrehozott választásokra lesz szükség. Kurz már 2015 óta önálló és sarkos véleményt hangoztatott a menekültválság kezeléséről. Támogatta a magyar határkerítést, egyetértett azzal, hogy a menekülteket az EU külső határain kell megállítani, és csak ellenőrzötten és szabályozottan lehet beengedni. Ezzel elkezdett szavazatokat elvenni az FPÖ-től, de a korábban neonácinak, iszlamofóbnak tartott FPÖ is finomított álláspontján. Az FPÖ akkor már amúgy sem volt teljesen szalonképtelen Ausztriában, hiszen 2015 óta tartományi szinten a szociáldemokratákkal (Burgenland) és a Néppárttal (Felső-Ausztria) is koalícióban álltak. A politikai konstelláció 2017-ben olyan volt, hogy szövetségi szinten legnagyobb eséllyel Kurz ÖVP-je és Strache FPÖ-je tud majd koalíciót alkotni.
A kormányzati szerepre készülő Heinz-Christian Strachét 2017 júliusában, három hónappal az előrehozott választások előtt pártbeli bizalmasa, Johann Gudenus akkori bécsi alpolgármester, későbbi FPÖ-frakcióvezető hívta el Ibizára, hogy egy gazdag orosz befektetővel tárgyaljanak. A befektetőről annyit tudtak, hogy tervei vannak Ausztriában, és a párt támogatását ígérte. A magát a gázüzletágban érdekelt oligarcha, Igor Makarov unokahúgának kiadó nő Ibizán azt vázolta fel, hogy megvennék a legnagyobb példányszámú osztrák napilap, a Kronen Zeitung részesedésének 50 százalékát, de ezért cserébe ellenszolgáltatást várnak.
Az ötlettől láthatóan megmámorosodott a luxusvilla kényelmes kanapéján cigiző, vodkát és Red Bullt nyakaló Strache. Az FPÖ elnöke azt fejtegette, hogy pár ember kirúgásával és néhány új kolléga felvételével irányba állítható a lap, és ha a Kronen Zeitung az FPÖ-t támogatja, akkor nem 26, hanem 36 százalékot fognak elérni. Strache ezután a legkülönfélébb ötleteket vázolta fel ellentételezés gyanánt, amiből kormányra kerülésük esetén busásan profitálhatna a gazdag orosz befektető: részben privatizálnák az osztrák közszolgálati televíziót, a szerencsejáték-ipart vagy magánkézbe adnák az ivóvíz-szolgáltatást. Strache ezen kívül azt is tanácsolta a fiatal orosz nőnek, hogy alapítson egy Strabaghoz hasonló céget, és ha kormányra kerülnek, onnantól minden állami megbízást ők fognak megkapni.
A beszélgetés akkor érdekes módon nem került nyilvánosságra. A 2017-es választásokon az FPÖ lett a 3. legerősebb párt, és ahogy várható volt az Osztrák Néppárt koalíciót kötött vele. A berögzült és megfáradt osztrák nagykoalícióknak alternatívát nyújtó ÖVP-FPÖ kormány az azóta eltelt másfél évben elismerésre méltó eredményekkel, nagyobb botrányok nélkül vezette Ausztriát. Adót csökkentettek, egyensúlyban tartották Európa legjobban működő gazdaságát, oktatási és szociális reformokat kezdtek.
Kilenc nappal az európai parlamenti választások előtt két német lap, a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung hozta nyilvánosságra az Ibizán elhangzottakat, ami atombombának bizonyult az osztrák közéletre: Strache megbukott és lemondott, Sebastian Kurz felmondta a koalíciót, és szeptemberben ismét előrehozott választásokat tartanak.
Az ügyben két tisztázatlan kérdés van:
Az osztrák és német sajtóban eddig megjelentek szerint Strachét szabályosan kelepcébe csalták. Egyelőre senki nem erősítette meg, hogy a magát Aljona Makarovának kiadó fiatal orosz nő valós személy lenne, és tényleg kapcsolatban állna a Forbes szerint 2,2 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Igor Makarovval. A megrendezett találkozó a bekamerázott, naponta 1000 euróért bérelhető ibizai luxusvillában azt a célt szolgálhatta, hogy beszéltesse és kompromittálja az egyre több vodkát és Red Bullt fogyasztó szabadságpárti politikust.
Arról, hogy ki készíthette a felvételt, különböző teóriák keringenek.
A Spiegel és a Süddeutsche Zeitung által péntek este megjelentetett videó következményei rendkívül súlyosak voltak: 24 órán belül megsemmisítették az osztrák kormánykoalíciót. Strache kezdetben annyival próbálta mentegetni a két évvel korábban mondottakat, hogy azok részeges fantáziálások voltak, de már szombaton lemondott alkancellári tisztségéről és FPÖ-elnöki posztjáról is. Távozott Gudenus is. Az FPÖ új elnöke Norbert Hofer közlekedési miniszter lesz, akit hétfőre várt Magyarországra Orbán Viktor a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya átadására, de más elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni.
Sebastian Kurz kancellár reakciója is érdekes. Végül nem azt az utat választotta, hogy Strache és Gudenus lemondásával minimalizálja a veszteséget, és az FPÖ megmaradt vezetőivel és minisztereivel megpróbálja menteni a menthetőt. Ehelyett megpróbál profitálni a helyzetből. Eredetileg szombaton délután kettőre hirdetett sajtótájékoztatót, amit végül szombat este háromnegyed nyolcra halasztott. Itt már azt jelentette be, hogy
felmondja a koalíciót és új választások kiírását javasolja.
Kurz mindezt azzal indokolta, hogy az FPÖ-vel folytatott egyeztetéseken nem látta esélyét annak, hogy a párt képes lenne az alapvető változásra, márpedig ez a büntetőjogi konzekvenciákat is felvető botrány súlyosan rombolja az osztrák politikába vetett bizalmat. A mostani helyzetben Kurz lépése teljesen érthető. A lehető leghamarabb megpróbál leválni botrányba keveredett koalíciós partneréről, és igyekszik megtartani az ÖVP erejét, amelynek támogatottsága magas (38 százalékos) és a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben még emelkedett is. Szombat esti beszédében ő maga adott rövid politikai helyzetelemzést:
Az osztrák kormánynak azonban az előrehozott választásokig is meg kell őrizni a működőképességét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy szeptemberig elvileg hivatalban maradnának a szabadságpárti miniszterek. Kurznak azonban volt egy fontos feltétele az FPÖ felé: el akarta érni, hogy mondjon le vagy helyezzék át más posztra a menekültügyi szigorításokban élen járó Herbert Kickl belügyminisztert. Kurz szerint ugyanis az ibizai ügyet nem lehet objektíven felderíteni addig, amíg a belügyi tárcát egy szabadságpárti miniszter vezeti, aki a rejtett kamerás felvétel készítésének idején történetesen az FPÖ főtitkára volt.
Kickl egy Facebook-posztban rögtön élesen meg is támadta és szószegéssel vádolta meg a kancellárt. A szabadságpárti politikus azt állította, hogy Kurz ezt a helyzetet is arra akarja kihasználni, hogy az általa az elmúlt másfél évben végrehajtott és a társadalom jelentős része által támogatott, következetes és szigorú menekültpolitikát lerombolja, őt pedig eltávolítsa a belügyminiszteri posztról.
A politikus a posztban azt állította, hogy az FPÖ nemzeti és európai szinten is szigorú menekültpolitikája régóta szálka az ÖVP szemében. Kickl szerint az FPÖ-nek a Néppárt folyamatos ellenkezése mellett is sikerült elérnie a jogosulatlan menedékkérők nagyobb mértékű kiutasítását, elutasítani az ENSZ migrációs csomagját és a menekültek kvóták szerinti szétosztását az EU-országai között. A legutóbbi konfliktus a koalíción belül a menedékkérőknek fizetett óradíj 1,5 euróra csökkentése körül alakult ki, állította Kickl. A belügyminiszter szerint ezt Kurz először nyilvánosan támogatta, majd arra próbálta rávenni őt, hogy határolódjon el ettől, amire ő nem volt hajlandó.
Hétfő délutánig úgy tűnt, hogy Kurz hajlik a megegyezésre és egyelőre nem meneszti Kicklt. Hétfőn este azonban a kancellár bejelentette: kezdeményezi a szövetségi elnöknél a belügyminiszter felmentését. Az FPÖ már korábban kinyilvánította, hogy ebben az esetben azonnal visszahívja másik három miniszterét is a kormányból. Kurz megoldása erre az lett volna, hogy őket a kormány tárgyalóképességének megőrzésére szakértőkkel pótolja a szeptemberi választásokig.
De hétfőn jött az újabb fordulat. Pamela Rendi-Wagner, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) elnöke bejelentette: bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek Kurz kancellár azonnali leváltására. A szociáldemokraták azt javasolják, hogy szeptemberig egy kizárólag megbízott szakértőkből álló kormány vezesse az országot.
Vajon sikerül-e másodszor is előnyt szereznie Kurznak egy előrehozott választással? 2017-ben sokat köszönhetett a menekültválságnak, világos és praktikus megoldási javaslatai sokat hoztak a konyhára. Most erre a felhajtóerőre már nem számíthat. A Research Affairs Institut friss közvélemény-kutatása szerint a botrány hatására az FPÖ egyelőre 5 százalékot veszített támogatottságából és most 18 százalékra mérik. Az Osztrák Néppártra a választók 38 százaléka szavazna, a szociáldemokratákra 26 százalék, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) 9-9, a Zöldek pedig 5 százalékon állnak.
(Borítókép: Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart Herbert Kickl belügyminiszter jelenlétében a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Fotó: Florian Wieser / MTI / EPA)