Újabb nagy tüntetést hirdettek meg vasárnapra Prágába, amin Andrej Babiš cseh miniszterelnök, Marie Benešova igazságügyi miniszter lemondását, és a cseh ügyészség függetlenségének megőrzését követelték.
A szervezők szerint ez volt a legnagyobb tüntetés az 1989-es rendszerváltás óta.
A Reuters azt írta, hogy a szervezők szerint 250 ezren is részt vehettek a vasárnapi tüntetésen. Ezt a számot nem erősítették meg egyelőre hivatalosan, de az ország több pontjáról is rengetegen érkeztek.
A Letná téren a helyszínen lévő kollégáink szerint már egy órával a tüntetés kezdete előtt is sokan voltak a parkban, és folyamatosan gyűltek az emberek, tízezrek érkeztek. Nagyon sok zászlót és transzparenst lehetett látni.
Többen is „Mondjon le”, „Elegünk van” feliratú táblákat tartottak a magasba. Sokan gyerekekkel érkeztek a tüntetésre, ami a korábbi hetek demonstrációihoz hasonlóan békésen zajlott. Politikusokat nem hívtak meg felszólalónak.
A Reutersnek nyilatkozott a most 50 éves Filip Rubas, aki 1989-ben is a tüntetők között volt. Most Brnóból, az ország második legnagyobb városából érkezett feleségével és barátaival a prágai demonstrációra. Azt mondta, üzenetet kell küldeni a politikusoknak, hogy ők is elszámoltathatók, és senki sem áll a törvények felett.
„Szégyen, hogy olyan politikai helyzetben vagyunk, amikor ilyennek kell történnie. Másrészről viszont örülök, hogy sikerül mozgósítanunk a civileket” – mondta Benjamin Roll, a diákok által alapított Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet egyik vezetője az AP-nek.
Június 5-én tartottak már egy 120 ezresre becsült tiltakozást Prágában a Millió pillanat a demokráciáért szervezésében. A következő nagy tüntetést a fővárosban június 23-ra hirdették meg, de kisebb demonstrációk az elmúlt hetekben is voltak Csehország-szerte. Volt, hogy háromszáz városban tiltakoztak párhuzamosan. Az AP szerint közel 400 ezren írták alá a Babiš lemondását célzó petíciót.
A demonstrációknak alapvetően két okuk van. Az első a Gólyafészek nevű szabadidőközponttal kapcsolatos ügy, amelyben az európai uniós pénzekkel, támogatásokkal való visszaéléssel gyanúsítják a cseh kormányfőt. A rendőrség az eset kivizsgálása után áprilisban vádemelést javasolt Babiš ellen, a főügyész azonban egyelőre nem lépett az ügyben.
A másik ok pedig az, hogy az Európai Bizottság ellenőrzései alapján készült könyvvizsgálói jelentések szerint Andrej Babiš politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen. Bár Babiš az Agrofert holdingot 2017 februárjában két vagyonkezelő alapba helyezte, az uniós ellenőrök szerint a kormányfő továbbra is befolyással van a – jelentős uniós támogatásokhoz is jutó – cégeket érintő döntésekre.
A demonstrálók Marie Benešova igazságügyi miniszter távozását azért követelik, mert szerintük túl közel áll Babišhoz, és kinevezésének legfőbb célja tulajdonképpen az volt, hogy nyomást gyakoroljon Pavel Zeman főügyészre, akinek döntenie kell a kormányfő elleni vádemelésről a Gólyafészek-ügyben.
Babiš, akinek ANO mozgalma nyerte a május végi európai parlamenti választásokat, az első nagy tüntetés után azt mondta, hogy a demonstrációk nem fognak kormányváltáshoz vezetni. Szerinte a tiltakozások minden alapot nélkülöznek, politikai indíttatásúak. Azzal is érvelt, hogy rekordalacsony a munkanélküliség, „a csehek pedig nagyon jól élnek”.
„Harminc éve szabadságban és demokráciában élünk, az embereknek joguk van a véleménynyilvánításra” – mondta aztán az MTI szerint vasárnap még a június 23-i tüntetés előtt. „Bánt azonban, hogy az emberek olyasmi ellen tüntetnek, ami nem történt meg, és nem fog megtörténni” – mondta, szerinte a tüntetők állításainak többsége nem igaz.
Szombat este Miloš Zeman köztársasági elnök is fogadta Andrej Babi š t, és támogatásáról biztosította őt. A Kantar június 9-i felmérése szerint továbbra is Babiš pártja a legnépszerűbb, 27,5 százalékon állt a közvélemény-kutatásukban.
(Borítókép: Tüntetés Prágában 2019. június 23-án. Fotó: Filip Singer / MTI / EPA)