Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata házelnöke kedden bejelentette, hogy megindítják Donald Trump amerikai elnök ellen a vádemelési (impeachment) eljárást. A Demokrata Párt azután határozott az impeachment folyamat megindításáról, hogy kiderült, Trump nyomást gyakorolhatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy az vizsgálatot indítson a republikánus elnök legfőbb demokrata ellenfelének, Joe Biden volt alelnöknek és fiának ukrajnai ügyleteivel kapcsolatban.

Az eljárás közvetlenül vagy közvetve akár Trump elnökségének végéhez is vezethet, de a demokratákra is visszaüthet, és mindenképpen meghatározhatja az elkövetkező heteket, hónapokat a 2020-as elnökválasztásra ráforduló amerikai politikában. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit lehet tudni a jelenlegi eljárásról, és milyen következményei lehetnek a jövőre nézve.

Először is, mi az az impeachment?

Az impeachmentet (magyarul vád alá helyezés, vagy felelősségrevonási eljárás) az amerikai alkotmány szerint „árulás, megvesztegetés, vagy egyéb főbenjáró bűnök és vétségek" esetén lehet lefolytatni. Az eljárás során először a kongresszus bizottságai vizsgálják meg, hogy az elnök elkövetett-e olyan vétségeket, ami alapján kezdeményezni lehet az elmozdítását. A megállapításaik alapján az igazságügyi bizottság meghatározza, milyen vádpontokban döntheti majd el a kongresszus, hogy az elnök bűnt követett-e el.

Először a képviselőházban szavaznak. Ha a képvselők ötven százaléka plusz egy fő megszavazza, hogy az adott vádpont(ok)ban az elnököt felelősségre kell vonni, akkor az ügy a szenátus elé kerül. Ott a legfelsőbb bíróság főbírőjának elnöklésével tárgyalják az elnök elmozdításának lehetőségét. (Azt azért fontos megjegyezni, hogy nem egy hagyományos értelemben vett bírósági eljárásról, hanem inkább egy politikai vitáról van szó, tehát az impeachmenthez nincs szükség bíróság előtt is megálló, jogi szempontból kétségbevonhatatlan bizonyítékra.) 

Amennyiben a szenátus a rendelkezésre álló bizonyítékok tanulmányozása után kétharmados többséggel az elnök elmozdításáról dönt, azt azonnal megfosztják hivatalától, amit az alelnök örököl meg. Az elmozdított elnök ellen innentől jogi úton folytatódhat bármilyen eljárás.

Távolítottak már el elnököt impeachmenttel?

Nem, azonban hárommal szemben megindították az eljárást, két esetben pedig a szenátusig is eljutott az ügy. Az első felelősségrevonási eljárást Andrew Johnson ellen indították, aki Abraham Lincoln alelnökeként annak 1865-ös halála után ült az elnöki székbe. Az eljárást azután kezdeményezték 1868-ban, hogy Johnson megvétózott egy kongresszus által elfogadott törvényt, ami a polgárháború alatt a déli államokban felszabadított rabszolgák jogait védte volna. A szenátusban azonban egy szavazat hiányzott a kétharmadhoz, így elbukott a Johnson elleni eljárás.

A következő eljárásig több mint száz évet kellett várni. Richard Nixon ellen a Watergate-botrány után indítványozták az impeachment megindítását, ám még mielőtt a képviselőház szavazhatott volna, Nixon lemondott hivataláról. Utódja, Gerald Ford később elnöki kegyelemben részesítette.

A harmadik eset 1998-ban történt a Monica Lewinsky-botrány kirobbanása után. Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke 1995 ősze és 1997 tavasza között folytatott viszonyt a Fehér Ház gyakornokaként dolgozó, a kapcsolat kezdetén mindössze 22 éves Lewinskyval. Az affér 1998 januárjában szivárgott ki a sajtónak.

Clinton kezdetben mindent tagadott, sőt eskü alatt vallotta a bíróságon, hogy nem létesített szexuális kapcsolatot Lewinskyval. A korábbi gyakornok is sokáig tagadott, ám 1998 júliusában elismerte, hogy mindkét fél beleegyezésével, kilenc alkalommal volt orális szex közte és az elnök között. Ráadásul egy spermafoltos ruha is előkerült, melynek foltjáért az FBI vizsgálata szerint szinte kétséget kizáróan az elnök volt a felelős.

Ezután kezdeményezte a republikánus többségű kongresszus (1998-ban mind a képviselőházban, mind a szenátusban a republikánusok voltak többségben) Clinton felelősségrevonását, többek között az igazságszolgáltatás akadályozásával és hamis tanúzással vádolva az elnököt. Míg a kezdeményezés átment a képviselőkön, addig az igazságszolgáltatás akadáylozásának vádját 55-45 arányban szavazták le a szenátorok, a hamis tanúzásról szóló szavazáson pedig döntetlen eredmény született 50-50 szavazattal. Mivel egyik esetben sem találta a szenátorok kétharmada bűnösnek Clintont, az ellene indult eljárás is elbukott.

Ez az első alkalom, hogy Trump esetében felmerül az impeachment-eljárás megindítása?

Nem, már a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozást és Trump kampánycsapatának és az oroszoknak az esetleges összejátszását vizsgáló Mueller-vizsgálat 2017-es kezdete óta vannak demokraták, akik fontolgatják az eljárás megindításának kezdeményezését. Idén januárig a kongresszus mindkét házában a republikánusok voltak többségben (januártól a demokraták vannak többségben a képviselőházban), így nem volt reális esély arra, hogy egyáltalán a képviselőkön túljut az ügy.

A Mueller-jelentés végül megállapította, hogy az orosz kormány rendszerszintűen igyekezett beavatkozni a 2016-os elnökválasztásba, de azt is kimondta, hogy nem konspirált Trump kampánycsapata az oroszokkal. Az igazságszolgáltatás akadályozásának kérdésében azonban nem tisztázta a jelentés Trumpot, noha nem is vádolta meg semmivel.

Al Green texasi demokrata képviselő már három alkalommal felvetette az impeachment-eljárás elindítását a képviselőházban (mindháromszor a pártvezetés beleegyezése nélkül), ám kezdeményezése mindhárom esetben csúfos kudarcot vallott. Legutóbb július közepén volt ilyen szavazás, azt 332:95 arányban utasították el. A demokrata házelnök és vezető demokrata politikusok is együtt szavaztak a republikánusokkal. Pelosi korábban arról beszélt, hogy nem látja időszerűnek az elnök elleni eljárás megindítását a Mueller-vizsgálat ügyében, de több bizottságban dolgoznak azon, hogy feltárják a hatalommal visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozásának részleteit.

Most mire hivatkozva indították meg mégis az eljárást Trump ellen a demokraták?

Mint azt megírtuk, amerikai lapokban jelent meg először, hogy Trump július 25-i harmincperces telefonbeszélgetésük alatt nyolc alkalommal kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy vizsgálják ki Joe Biden demokrata elnökjelöltnek és fiának ukrajnai ügyleteit. Ez azonban a demokraták szerint törvénytelen, mert gyakorlatilag azt jelenti, hogy az amerikai elnök a saját érdekében – az újraválasztásának esélyeit erősítendő – kért közbenjárást egy külföldi politikusnál. Trump tagadta, hogy bármi törvénytelent mondott volna bármilyen külföldi vezetőnek.

A hívásról, melyet egy CIA ügynök jelentett felettesének, először a Wall Street Journal írt szeptember 20-án (bár a Washington Post már utalt rá szeptember 5-i vezércikkében), Nancy Pelosi bejelentése az eljárás megindításáról négy nappal ezután érkezett. Ez a sietség azért volt meglepő, mert az elmúlt egy évben végig ellenezte az impeachment megindítását, mondván, a Mueller-vizsgálat nem szolgáltatott elég alapot egy sikeres eljáráshoz.

A telefonhívás leiratát nem sokkal a bejelentés előtt hozta nyilvánosságra a Fehér Ház az elnök utasítására. A szivárogtató szerint azonban a Fehér Ház személyzete a hívás után mindent megtett, hogy annak tartalma ne láthasson napvilágot, ehhez pedig egy titkosított szervert használtak. Az ügynök jelentésében ráadásul azt írja, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy titkosított szervert használtak egy külföldi vezetővel folytatott telefonhívás után, hogy elrejtsék annak tartalmát (ezt a Fehér Ház is elismerte szombaton), ami további kérdéseket vet fel.

Bár Trump egyelőre tagadja, a demokraták szerint a kéréseket inkább zsarolásnak kéne nevezni, mivel a Fehér Ház több mint 400 millió dollár (kb. 120 milliárd forint) értékű, a kongresszus által megszavazott hadiipari támogatást tartott vissza, szerintük ezzel próbált nyomást gyakorolni az ukrán elnökre.

Mi ez az ügy Biden körül?

Trump legfőképpen egy 2016-os esettel kapcsolatban szorgalmazott volna vizsgálatot, amikor az akkor még alelnök Biden csak azzal a feltétellel engedélyezte az ukrán kormánynak egy egymilliárd dolláros hitel felvételét az USA-tól, hogy kirúgják Viktor Sokin ukrán legfőbb ügyészt.

Sokin korábban a Burisma Holdings nevű céget vizsgálta, melynek igazgatótanácsában Hunter Biden, a volt alelnök kisebbik fia ült. Arra azonban nincsen semmilyen bizonyíték, hogy a vizsgálat és az ügyész kirúgása között lett volna kapcsolat. Sokint eltávolítása előtt több nyugati állam bírálta, mivel szerintük kesztyűs kézzel bánt a korrupciós ügyekkel.

Sokin egy 33 millió dolláros pénzmosási ügyben vizsgálódott, mely egészen 2013-ig nyúlik vissza. A Burisma Holdingsot Nyikolaj Zlocsevszkij, a 2014-ben elűzött Viktor Janukovics energetikai minisztere alapította még 2002-ben, a Janukovics-elnökség utolsó napjaiban pedig a cég megszerezte a herszoni olajátrakót. Az olajátrakót Janukovics elűzése után államosították, és nyomozás indult az eladási ügylet miatt. A Sokint követő ügyész azonban nem talált szabálytalanságot az eladással kapcsolatban. Az egész ügyről részletesen itt írtunk.

Mi fog történni a következő hetekben?

A kongresszusi bizottságok már a héten elkezdték a meghallgatásokat az impeachment-eljárással kapcsolatban. Joseph Maguire, az Egyesült Államok valamennyi hírszerző ügynökségét összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) megbízott vezetője tanúskodott először, aki mindössze két napja volt az állásában, amikor landolt az asztalán a jelentés. Maguire többek között erre hivatkozott, amikor a demokraták azt firtatták, miért nem hozta korábban nyilvánosságra az elnök elleni hivatalos panaszt. A vallomásból ezen kívül az is kiderült, hogy a Trump és Zelenszkij beszélgetését jelentő CIA-ügynök nem volt jelen a hívásnál, csak a fehér házi kollégáitól tudta meg a részleteket. Azonban Maguire szerint kellő szaktudása van, és jószándékból cselekedett.

A következő napokban vallomást fog tenni Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, aki pénteken mondott le hivatalából, és a személyazonosságát még mindig titkoló CIA-ügynök is jelezte, hogy szívesen megjelenik a kongresszus előtt.

Mire futhat ki a most megindított impeachment eljárás a kongresszusban?

Azt egyelőre nem tudni mennyi ideig fog tartani az eljárás, hiszen alig van rá precedens. Az előző, Bill Clinton elleni impeachment-folyamat három hónapig tartott, ám megelőzte egy az elnök személyét érintő többéves vizsgálat. Bár a demokraták már hálaadás (november 28.) előtt döntenének Trump elmozdításáról a képviselőházban, nem tudni, hogy vége lesz-e az eljárásnak ebben naptári évben.

Sokkal nagyobb az esély, mint bármikor, hogy a képviselőkön átmegy az indítvány, hiszen ez a szavazás már a demokrata pártvezetés kezdeményezésére fog megtörténni, ráadásul Pelosi bejelentése után egy nappal már 224 képviselő jelezte, hogy az eljárás megindítása mellett fog szavazni, ez a szám pedig elég a 435 fős képviselőházban az abszolút többséghez, ami ahhoz kell, hogy az impeachment a szenátus elé kerüljön.

A még mindig republikánusok vezette szenátusban azonban nagy valószínűséggel el fog bukni az eljárás, akármivel is fogják megvádolni az elnököt. A demokratáknak mindössze 45 szenátora van a százfős szenátusban, és még akkor is húsz szavazatra lennének a szükséges 67-től, ha a szenátus két független szenátora is szokás szerint velük szavaz.

Milyen következményei lehetnek az impeachmentnek a 2020-as választásra nézve?

Az egész eljárás biztosan az elnökjelölti kampány egyik fő témája lesz mindkét oldalon (noha a demokrata vezetés ezt is próbálná elkerülni, és csak Trump érintettségét hangsúlyozni).

Az október 15-i demokrata elnökjelölti vitára kvalifikáló 12 jelölt mindegyike kiállt az impeachment mellett. A demokraták azt remélik, hogy sikerül olyan súlyos bizonyítékokat találni, hogy azok még a republikánus szenátorokat is meggyőzik. Vagy ha a szenátuson nem is megy át az eljárás, kellően károsítja a Trump-kampányt ahhoz, hogy 2020-ban veszítsen.

Nem mellesleg pedig a 2020-as kongresszusi választáson induló republikánus képviselő- és szenátorjelöltekre is ráéghet az ügy, vagy ha bizonyítékok ellenére kaszálják el az eljárást. Ezen kívül a demokraták azt várják, hogy az eljárás energizálja majd szavazótáborukat.

Azonban úgy tűnik, hogy az impeachment nem csak a demokrata, hanem a republikánus szavazókat is lázba hozta. A Pelosi bejelentése utáni első negyedórában negyedmillió dollárnyi adományt küldtek Trump újraválasztási kampányának, és az elnök azóta is folyamatosan pénzgyűjtési rekordokat dönt az ügyre építve.

Amennyiben a kongresszus vizsgálóbizottságai nem találnak súlyosabb bizonyítékokat, akkor az eljárás el fog bukni a szenátusban, ami bőséges muníciót fog adni Trump kampányának. Ráadásul szavazótábora is valószínűleg kitart majd mellette, hiszen szerintük az elnök nem tett semmi rosszat, csak bíróság elé akarja állítani azokat, akik vétettek a törvények ellen. Ráadásul azt is mondhatják, hogy a demokraták az impeachmenttel akarják elleplezni Biden ügyeit.

A vizsgálat emiatt pont a demokrata elnökjelöltek között vezető Bidennek jöhet rosszul – aki ráadásul az utóbbi hetekben kissé visszaesett a felmérésekben – mivel a következő hetekben az egész ország az ő és családja „kétes ügyeiről” fog beszélni. Az ukrán ügyön kívül a jobboldali média valószínűleg újra előfogja szedni, hogy Hunter Biden agydaganatban elhunyt bátyjának özvegyével kezdett el járni közvetlenül annak halála után.

Az impeachmentet a Politico felmérése szerint pont ugyanannyian támogatják (43 százalék), mint ahányan ellenzik, ami azt mutatja, hogy ez az ügy is tovább fogja fokozni az amerikai társadalom megosztottságát.

(Borítókép: Jonathan Ernst / Reuters)