A demokraták előálltak azzal a 300 oldalas jelentéssel, amiben a Donald Trump amerikai elnök ellen indított alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) előkészítő szakaszában lefolytatott bizottsági meghallgatások megállapításait összegzik.
A dokumentumban azt írták, hogy a vizsgálat felfedte a hónapokig tartó erőfeszítéseket, ahogy Trump elnöki hatalmával külföldi beavatkozást próbált elérni a 2020-as elnökválasztásba. Elsöprő erejűnek nevezik az illetéktelen eljárás és a kongresszus akadályozásának esetében hallott bizonyítékokat. Többek között azt írják, hogy Trump a saját személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok nemzeti érdekei elé helyezte, és veszélyeztette az amerikai nemzetbiztonságot.
A CNN hozzáteszi, hogy a jelentés nem mondja ki nyíltan, hogy az impeachmentet javasolja, az szerepel benne, hogy ezt a döntést végül majd a kongresszusnak kell meghoznia.
Trump ellen a demokrata párti ellenzéke azért kezdeményezte az elnök esetleges elmozdításához szükséges impeachment-eljárás megindítását, mert kiderült, hogy egy júliusi telefonbeszélgetésben felvetette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy érdemes volna kivizsgáltatnia Joe Biden volt amerikai alelnöknek, egyúttal a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltjének és fiának, Hunter Bidennek az ukrajnai üzleti ügyeit.
Trump és a republikánusok tagadják, de a demokraták feltételezése szerint a Fehér Ház több mint 400 millió dollár (kb. 120 milliárd forint) értékű, a kongresszus által megszavazott hadiipari támogatást tartott vissza, hogy nyomást gyakoroljanak az ukrán elnökre, ezzel pedig az elnök visszaélt hivatali hatalmával. (Az ügyről az amerikai lapokban szeptember elején megjelenő cikkek után Ukrajna megkapta ezt a támogatást.)
Először a kongresszus bizottságai vizsgálják meg, hogy az elnök elkövetett-e olyan vétségeket, ami alapján kezdeményezni lehet az elmozdítását. Az impeachment vizsgálati szakaszáról, és az egész eljárás megindításáról itt írtunk részletesen>>>
A képviselőház hírszerzési bizottsága által vezetett vizsgálatban a zárt ajtók mögött tartott meghallgatásokkal együtt összesen 17, a novemberben két hét alatt lefolytatott nyilvános meghallgatásokon 12 tanú, köztük volt és jelenlegi nagykövetek, valamint fehér házi tanácsadók is beszámoltak a kongresszusi képviselők előtt.
A nyilvános meghallgatásokon elhangzottakat részletesen ebben a cikkünkben foglaltuk össze:
A vizsgálat megállapításairól készült összefoglaló jelentés főként ezeken alapul. A kedden kiadott jelentésben azt is írták, hogy Trump lépései befolyásolták az amerikai külpolitikát Ukrajna irányába, és alárendelték a nemzetbiztonságukat két politikailag motivált vizsgálatnak, amik célja az volt, hogy segítsék az elnök újraválasztási kampányát.
A jelentés szerint a Biden esetében kért vizsgálat mellett Trump azt is várta Zelenszkijtől, hogy nyilvánosan jelentsen be egy másik vizsgálatot „annak a megcáfolt elméletnek az ügyében, hogy nem Oroszország, hanem Ukrajna avatkozott be a 2016-os elnökválasztásba."
A demokraták által összeállított jelentésről még kedden pártvonalak mentén szavazhatnak a hírszerzési bizottságban. Ezzel továbbküldhetik az eljárást a következő szakaszba, az igazságügyi bizottságba.
Ott a jelentés alapján határozhatják meg, hogy milyen vádpontokban ítélhetné majd meg a teljes képviselőház, hogy az elnök bűnt követett-e el a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése és ukrajnai lépései alatt. A szerdai első meghallgatáson először négy alkotmányjogász fogja elmagyarázni, hogyan működik az impeachment.
A Fehér Ház elutasította, hogy Trump vagy jogi képviselője részt vegyen az igazságügyi bizottság szerdai meghallgatásán, mert szerintük kezdettől tisztességtelen az egész eljárás. Trumpék az egész folyamatot politikai boszorkányüldözésnek tartják, az előkészítő szakaszban megszólaló több tanút is hazugsággal vádoltak.
A képviselőházi republikánusok egy saját, 123 oldalas jelentést tettek közzé hétfőn. Ebben bírálták a meghallgatásokon felszólaló „bürokratákat", akik közül sokan szerintük „alapvetően szembenálltak Trump elnök stílusával, világnézetével és döntéseivel."
A republikánus dokumentumban azzal vádolják a demokratákat, hogy a választók akaratát próbálják felülírni, és azóta próbálják leváltani Trumpot, hogy megkezdte ciklusát. Szerintük a megszólaló tanúk egyike sem bizonyította, hogy lett volna vesztegetés, zsarolás.
A hírszerzési bizottság vezetője, Adam Schiff demokrata képviselő szerint azonban a republikánusok szándékosan figyelmen kívül hagyták a Trump elleni számos bizonyítékot. Például az Egyesült Államok Európai Unióhoz akkreditált nagykövete eskü alatt vallotta: szerinte érvényesült a valamit valamiért (quid pro quo) elve.
Megint sűrű hetek következnek, a demokraták szerint még karácsony előtt kiderül , hogy szavazásra bocsájtják-e az elnök elleni vádeljárást a teljes képviselőházban. Ott többségben vannak a demokraták. Ha a képviselők ötven százaléka plusz egy fő megszavazza, hogy az igazságügyi bizottság által meghatározott vádpont(ok)ban az elnököt felelősségre kell vonni, akkor az eljárás a szenátus elé kerül.
Ott a legfelsőbb bíróság főbírójának elnöklésével tárgyalják az elnök elmozdításának lehetőségét. A szenátusban kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elnök elmozdításáról döntsön. Ott 53-47-re a republikánusok vannak többségben. Viszont a képviselőházi szakasszal ellentétben úgy tűnik, a szenátusban Trump is hajlandó lenne tanúskodni.
Még nem tudni, meddig húzódhat el, de az impeachment-eljárás mindenképpen a közelgő 2020-as elnökválasztási kampány meghatározó témája lesz.