A futárok lefertőtlenítik a csomagokat, de a lakóparkok kapujánál tovább nem vihetik azokat, mondta az Indexnek egy Kínából hazatért magyar. A Sanghajból induló járatokon a légiutaskísérők dupla maszkban utaznak, a repülőtéren extra ellenőrzések vannak. Egy kisebb városban élő olvasónk pedig legalább két hete nem dolgozik, a lakást is alig hagyják el.
Az utolsó Sanghajban töltött napok „csendesek” és „rettenetesen nyomasztók” voltak, mondta olvasónk, Eszter az Indexnek. A nő férjével két héttel ezelőtt költözött haza Magyarországra, hetekkel korábban, mint eredetileg tervezték. Három évig éltek a kínai városban.
Mint mondta, minden napjuk úgy kezdődött hogy megnézték a híreket, például, hogy hány újabb megbetegedést regisztráltak a városban. (Február 18-án ez a szám például több mint háromszázharminc volt.) Mivel a kínaiak be vannak zárva a lakásokba, „erről szól minden”, még az összes WeChat csoportban is, ahol állandóan rendszeres kézmosásra és maszkhordásra figyelmeztetik egymást. Ez az platform, ahol a kínaiak többsége kommunikál, ott osztják meg egymással a közleményeket és egyéb információkat, fizetésre, rendelésre is használják.
A kínai újév után egyébként is egy hétig ünnepel az ország, ilyenkor Sanghaj is egy-két napig üres, de szerintük a mostani után még a turisták sem jöttek, mivel országosan felszólították a lakosságot, hogy mindenki maradjon otthon.
Az állandóan nyüzsgő városban nincs senki, a belvárosban ketten ültünk egy étteremben
– érzékeltették a város ürességét. Eszterék egy lakóparkban éltek, ahova csak kapukon keresztül lehetett bejutni. Azt mondták, még a futárok sem mehettek be,
a lefertőtlenített csomagokat le kellett tenniük ott a kapuban.
A futárok többsége egyébként vissza sem érkezett vidékről Eszterék szerint, így aztán a kiszállítások is akadoztak.
Több olvasónkhoz hasonlóan Eszterék is arról számoltak be, hogy mindenki maszkban járt, és a sanghaji boltokban is állandóan mérték a vásárlók hőmérsékletét, hőkamerákat szereltek fel, "bementél egy fogkefetartóért, és belépéskor lázat mértek".
Több bolt is bezárt vagy a nyitvatartásukat rövidítették le: este tíz óra helyett már hat körül becsuktak, de Eszterék szerint nem közvetlenül a vírus miatt, hanem mert egész egyszerűen az emberek nem jártak oda.
De közben meg veszélyben nem voltunk sosem – Sanghaj olyan messze van Vuhantól, mint például Budapest Berlintől. Ez egy furcsa, tudathasadásos állapot volt
– mondták Eszterék.
Mindezek ellenére hozzátették, "a kínai újév után teljesen nyilvánvaló lett, hogy nem tudunk ott maradni", de azt nem tudták, melyik légitársasággal tudnak egyáltalán hazajönni, mert azok sorban függesztették fel a járataikat. Végül az orosz Aeroflot járatával mentek el Moszkváig. A közvetlen Sanghaj–Budapest járatot február 11-én egyébként szintén felfüggesztették.
Előtte a sanghaji reptéren kitöltöttek egy orvosi nyilatkozatot, amiben például arról kellett információkat megadniuk, hol tartózkodtak addig és hol érik el őket, ha kellene. Tizenegy ellenőrzési ponton kellett átmenniük a szokásos hét helyett, a többi közt hőkapun, ahol megmérték a hőmérsékletüket. Eszterék azt mondták,
a légiutaskísérők dupla maszkban utaztak Moszkváig, és az utasokon is volt egy.
"Senki nem mozdult meg a repülőn, senki nem köhögött" – tették hozzá. Moszkvában aztán újra mindenkit átnéztek hőkamerával, jött az újabb nyilatkozat, de ezután megszűnt minden ellenőrzés. A Budapestre tartó járaton már senkin nem volt maszk, a Ferihegyre megérkezve pedig még csak egy papírt sem kellett kitölteniük.
Ennek ellenére Magyarországon önkéntes félkaranténba helyezték magukat, ami azt jelentette, hogy családosokkal nem találkoztak, és két hétig méregették a lázukat. Azt folyamatosan nézik továbbra is, hogy mi történik Kínában, mondják.
Egy másik olvasónk szintén Sanghajból jelentkezett be. Réka azt írta, ők kijárnak dolgozni a lakásból, de sokan inkább otthonról teszik azt. Ő hozzátette, hogy a
legtöbb lakóparkban a fűtést is kikapcsolták, mert úgy gondolják, így kevésbé terjed a vírus.
Réka drónokat is lát az utcákon, amit szerinte főképp két dologra használnak. Egyrészt egy sterilizáló folyadékkal teli tartályt tesznek rá, amiből az utcákat és nagyobb intézményeket permetezik. Máskor pedig hangszórókkal szerelik fel azokat, és így figyelmeztetik az embereket a maszkok viselésére. De más funkciója is van, például
szétbomlasztja a kisebb társaságokat is, például a játszótéren lévő embereket, és felszólítja őket, hogy menjenek haza, nehogy megfertőzzék egymást.
Olvasónk egyébként úgy véli, jóval több lehet a fertőzöttek és a halottak száma, mint amit a kínai kormány közöl. Szerinte "a legtöbb fertőzött embert a hozzátartozói próbálják otthon ápolni izoláltan". Mint ahogy tette azt ez az operatőr is, aki a videók szerint a feleségét egy ideig otthon ápolta, erről pedig videósorozatot készített. Alább például azt látni, ahogy a férj teljes védőfelszerelésben megy be a feleségéhez, másszor pedig egyik szobából a másikba videótelefonálnak.
Egy kisebb kínai városban, Dasangban élő olvasónk is arról beszélt korábban, hogy jóval több koronavírusos beteg lehet Kínában, mint amennyit a kínai kormány és a helyi média közöl. Szerinte az is előfordul, hogy a kisebb településeket blokád alá vonják, nagyobb járművekkel, föld- és kőkupacokkal torlaszolják el az utakat.
Most újra beszéltünk vele, megkérdeztük, változott-e a helyzet valamennyire. Olvasónk sok változást nem lát, körülbelül két hete nem lehet a városból ki-be menni, és hozzátette azt is,
ha valaki el akarja hagyni a lakótelepet, akkor ahhoz engedélyt kell kérniük, ami mindössze tizenkét órára szól.
Korábban még huszonnégy óráról volt szó. Azt nem tudja, hogy mi történik akkor, ha valaki túllépi az engedélyezett időkorlátot. A hangosbemondó továbbra is szól, amelyen arra szólították fel őket, hogy ne terjesszenek rémhíreket, mert annak súlyos következményei lehetnek, a téves információk terjesztői börtönbüntetést is kaphatnak. Azt is tanácsolják, hogy mindenki mindig viseljen maszkot, és ha nem muszáj, ne menjenek a lakótelepen kívülre.
Olvasónk úgy tudja, több lakótelepnél azt is megtiltják, hogy elhagyják azt, az apartmanok ajtaja be van zárva. Ők csak rendelni tudják az ételt. Áruhiány még mindig van, de szerinte ez csak konkrét termékekre vonatkozik, mint a zöldségek és a hús. Az élelmiszerboltokon és gyógyszertárakon kívül egyébként minden zárva van, így "nem nagyon van értelme kimenni". Így aztán megpróbálják magukat lefoglalni valamivel, dolgozni nem tudnak. Azt csak a hírekből tudják, hogy mi történik a városon kívül.
Minden nap bízunk benne, hogy az élet hamarosan visszazökken a megszokott életritmusba
– tette hozzá.
Ugyan a legfrissebb információk alapján a koronavírus terjedése a járvány centrumának tekintett Hupej tartományon kívül mérséklődni látszik, nehezen lehetne azt állítani, hogy megnyugtató hírek érkeztek volna az elmúlt időszakban a betegséggel kapcsolatban. Szerdára az áldozatok száma 2005-re nőtt, a fertőzöttek száma pedig 74 185-re.
(Borítókép: Járókelők a Szanlitun pekingi bevásárló- és szórakozónegyedben 2020. január 27-én. / Fotó: Vu Hong / MTI / EPA)