„Olyan, mintha már a sírban lennénk”
– mondta Moussa Diallo, egy 22 éves szenegáli árus a Washington Postnak, kiválóan összefoglalva ezzel az egy mondattal azt, hogy milyen csapdahangulat uralkodik most Afrika szegényebb részein.
Afrikában is egyre terjed a koronavírus, ez pedig nagyon veszélyes lehet azokra az országokra nézve, amelyek amúgy is rossz gazdasági helyzetben vannak, és ahol a lakosság nagy része éhezéssel vagy betegségekkel küzd. A kontinensen 1,2 milliárd ember él, nagy részük megfelelő orvosi ellátás nélkül, rossz higiéniás körülmények között. Afrikában összesen már több mint 50 ezer fertőzöttről tudnak, a számuk pedig rohamosan nő.
Az ENSZ egyik jelentésében attól tartott, hogy a járvány Afrikában 300 ezer ember halálával is járhat. A helyzeten az is ronthat, ha nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, viszont egy túl hosszan elhúzódó kijárási korlátozás is több tízmillió embert sodorhat az éhhalál szélére Afrika országaiban.
Bár korábban abban reménykedtek a tudósok, hogy a meleg miatt nehezebben terjed majd a vírus, az utóbbi időben ugyanolyan ütemben terjeszkedik a járvány Afrikában, mint korábban Európában. A kontinens egyes országaiban az elmúlt néhány hétben ugrásszerűen megnőtt az igazoltan koronavírusos betegek száma a WHO jelentése szerint:
április végén, még "csak" 15 ezer fertőzöttről tudtak, két héttel később viszont 35 ezer új beteget regisztráltak.
Jelenleg egyetlen olyan ország van, ahol nincs koronavírusos eset: a Lesothói Királyság. Lesotho viszont a legfertőzöttebb országok közé tartozó Dél-Afrikai Köztársaság közepén található, így nem kizárt, hogy már ott is megjelent a koronavírus, csak még nem tudnak róla.
A londoni Imperial College-ben is lemodellezték, hogyan alakulhat a járvány, és ők is úgy számoltak, hogy a kontinensen a legjobb forgatókönyv szerint is legalább 300 ezer ember veszheti életét a koronavírus miatt. Ha mindenki betartja a „social distancing” vagyis a távolságtartás szabályait, szerintük akkor is körülbelül 122 millió ember kaphatja el a betegséget. Azt is kiszámolták, hogy mi történhet, ha semmit nem tesznek a vírus ellen:
1,2 MILLIÁRD EMBER, MAJDNEM A kontinens TELJES LAKOSSÁGa MEGFERTŐZŐDHET, ÉS 3,3 MILLIÓAN MEG IS HALHATNAK A VÍRUS miatt.
A probléma az, hogy mindkét eset, még az első is túlterhelné az afrikai egészségügyet. Afrikában ugyanis sokkal több embernek van olyan súlyos alapbetegsége, mint például az AIDS vagy a tuberkulózis, ami jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A Time szerint a járvány emellett 27 millió embert taszíthat mélyszegénységbe, a szaharai térségben 25 éve nem látott gazdasági zuhanás következhet be.
A legtöbb fertőzött jelenleg az észak-afrikai országokban és Dél-Afrikában van. A Dél-Afrikai Köztársaságban 7572 regisztrált fertőzött van, 148-an meghaltak, de több mint kétezren már felgyógyultak a betegségből. A BBC szerint náluk voltak eddig a legszigorúbbak a hatóságok:
Betiltották a kutyasétáltatást és a kültéri sportolást, de még az alkohol és cigaretta árusítását is.
A szigorú intézkedések nem indokolatlanul történtek. Lakossághoz viszonyítva Dél-Afrikában van ugyanis a legtöbb tuberkulózis- és HIV-fertőzött a világon, ami érthető módon jelentősen megnehezíti a koronavírus elleni küzdelmet. Március végén elővigyázatosságból már azelőtt bevezették a fenti intézkedéseket, hogy bárki meghalt volna koronavírusban.
Dél-Afrika több mint 268 ezer tesztet végzett el, emellett a Washington Post szerint több mint 28 ezer egészségügyi dolgozót vetett be, hogy feltérképezzék, ki lehet koronavírusos anélkül, hogy tudna róla. A hatóságok házhoz mennek, megmérik az emberek testhőmérsékletét, és kikérdezik őket, merre utaztak utoljára. Ezzel a módszerrel már 2 millió lakost leellenőriztek az 57 millióból.
A terv szerint Dél-Afrikában nagyon lassan elkezdik enyhíteni az eddigi intézkedéseket, és tulajdonképpen visszamennek arra a szintre ahol egyébként több európai ország tart korlátozások tekintetében:
A temetéseket és a munkát leszámítva minden gyülekezés tiltva marad, illetve továbbra sem lehet beutazni az országba.
Ezektől az intézkedésektől elmaradt eddig Egyiptom, ahol majdnem ugyanannyi fertőzöttet tartanak számon, mind Dél-Afrikában, szám szerint 7201 regisztrált fertőzöttről, 452 halottról, és 1730 gyógyultról tudni. A betegség március elején kezdett elterjedni náluk a Níluson járó luxushajókon, illetve a hadseregben. Az ország március végén kezdett el komolyabb intézkedéseket bevezetni: este nyolctól reggel hatig kijárási tilalmat rendeltek el, a boltok nyitvatartását korlátozták, betiltották a rendezvényeket, bezárták az iskolákat és mecseteket, illetve arra biztattak mindenkit, hogy maradjanak otthon – írta meg az Atlantic Council.
A kormányt azonban így is sokan kritikával illették, mivel több intézkedésük volt, amely szembement a korábbi korlátozásokkal. Az építésügyi miniszter például úgy határozott, hogy az építési vállalatok teljes kapacitással térjenek vissza a munkálatokhoz. A tömegközlekedési eszközök zsúfoltak voltak a kijárási tilalom életbelépése előtti néhány órában, a piacok pedig szinte zavartalanul folytatták a kereskedelmet.
Isten a mi védelmezőnk, nem gondolunk a koronavírusra. Inkább a megélhetésünk kérdése az, ami nem hagy aludni. Attól félek, hogy a kijárási korlátozásokat kiterjesztik, és nem fogok tudni a kormányzóságok között utazni
– mondta az Al-Monitornak egy baromfiárus, aki Fajjum és Gíza között ingázik heti kétszer. Tekintve, hogy az egyiptomiak nem vették túl komolyan a helyzetet, a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint egyáltalán nem csökkent a naponta újonnan regisztrált esetek száma, sőt. A kormány mégis engedni fog az eddigi intézkedésekből, tekintettel a Ramadánra, ami az iszlám vallás szent hónapja. A New York Times szerint később kezdődik majd a kijárási tilalom, és több üzlet is kinyithat.
Egyiptomhoz képest Algériában alacsonyabb a fertőzöttek száma, viszont Afrikában itt követelte eddig a legtöbb áldozatot a koronavírus. Az országban 4838 koronavírusos esetet tartanak számon, 470-en hunytak el a betegség következtében, ugyanakkor 2067-en gyógyultak meg. Félő azonban, hogy több fertőzött lehet, a Worldometers adatai szerint ugyanis szokatlanul kevés, szám szerint 6500 embert teszteltek csak a betegségre.
A kormány a szokásos intézkedésekkel próbálta megállítani a járvány terjedését: kijárási korlátozásokkal, iskolák, egyetemek, éttermek és templomok bezárásával.
Algériában betiltották a nagy számú rendezvényeket, így azokat a tüntetéseket is, amelyek már egy éve folynak az országban.
A Hirak, vagyis az utcai tüntetésekből szerveződött mozgalom egyes tagjai is felszólították a lakosságot, hogy maradjanak otthon. Az Atlantic Council szerint a kormány helyzetét nagyon meggyengítheti most a járvány, tekintve, hogy az olajárak visszaesése nagy érvágás lesz az amúgy is válsággal küzdő gazdaságnak.
Nemcsak Egyiptom és Dél-Afrika enged egyébként a korlátozásokból, hanem az 2719 regisztrált fertőzöttet,18 halálos áldozatot, és 294 gyógyultat számláló Ghána is. A BBC szerint már több intézkedést megszüntettek, de az iskolák nem nyithattak ki, és rendezvényeket sem lehet még rendezni. Az országban azért döntöttek végül a nyitás mellett, mert a korlátozások súlyos helyzetbe hozták a legszegényebbeket, akik napról napra élnek. Az országban eddig több mint 120 ezer tesztet végeztek, Nana Akufo-Addo ghánai elnök szerint pedig a nagyszámú ellenőrzés és a jól működő orvosi ellátás lehetővé teszi, hogy feloldják a korábbi korlátozásokat.
A korlátozások fellazításának pozitív és negatív oldalai is vannak, nehéz előre megjósolni, hogy mikor lehet ezt a lépést meghozni. Félő lehet, hogy ha túl hamar engednek az intézkedésekből, akkor újabb járványhullám várható. A sokáig tartó leállás viszont nagy károkat okoz a gazdaságban, és a lakosságot is nagyon nehéz helyzetbe hozhatja.
Az utazási tilalmak nemcsak az egészségügyet, hanem a gazdaságot és az élelmiszeripart is nagyon érzékenyen érintik, miután a kontinensen lévő repterek kétharmada bezárt. Leginkább Jemenben, Kongóban, Dél-Szudánban és Nigériában fenyegeti a lakosokat az éhezés. Ráadásul Kelet-Afrikában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb sáskajárása zajlik. Ez már jóval a koronavírus megjelenése előtt is aggasztotta a szakértőket, most pedig csak még súlyosabbá teszi a helyzetet. Az Amnesty International nigériai szóvivője, Isa Sanusi szerint a fenti országokban
TÖBB EMBERT ÖL MAJD MEG AZ ÉHEZÉS, MINT A KORONAVÍRUS.
Nigériában összesen 2950 regisztrált koronavírusos esetet tartanak számon, 98-an meghaltak, 481-en gyógyultak fel, emiatt a kormány kijárási korlátozásokat rendelt el, így viszont rengetegen elvesztették az állásukat. Sokan ugyanis olyan kétkezi munkákat végeznek, amelyeknek része az emberek közötti interakció, például szüretelnek, takarítanak. A korlátozások miatt kevesebben járnak el vásárolni, így a piaci árusok is bajban vannak.
A nigériaiak többsége egyáltalán nem jut ételhez, ha csak egy napra is elesik a munkától és a fizetéstől. A kormány ugyan osztogat rizst és egyéb alapszükségletnek számító dolgokat, Sanusi szerint ezek viszont nem jutnak el a nélkülözőkhöz. Nem meglepő, hogy Nigériában végülis fokozatosan lazítanak a kijárási korlátozásokon.
Szenegálban is hasonló a helyzet. Moussa Diallo egy fővárosi utcasarkon árusít cukrot, tejet és egyéb alapvető élelmiszereket. Szerinte eltűntek a vásárlók, az árui le fognak járni, és később nem lesz rá pénze, hogy újra beszerezze, és árusítsa őket.
Semmi ennivalóm nincs, csak ez a tej itt
– mondta Diallo. Szenegálban április 20. óta nagyobb ütemben emelkedik a fertőzöttek száma, pedig már március 23. óta tartanak a kijárási korlátozások. Most 1433 regisztrált fertőzöttet tartanak számon, 12-en meghaltak, 493-en meggyógyultak.
Hogy mennyire féltik a megélhetésüket az emberek, jól mutatja, hogy Malawiban tüntetéseket szerveztek a kijárási korlátozások ellen. Egy BBC-nek nyilatkozó malawi újságíró szerint az ország kormánya nem talált ki semmilyen megoldást azoknak az állampolgároknak, akiknek a napi bevételtől függ a megélhetése. A kormány végül kénytelen volt elhalasztani az április 17-én életbe lépő intézkedéseket, később az alkotmánybíróság pedig úgy döntött, nem lehet a lakosságra kényszeríteni a korlátozásokat.
A Washington Post szerint a tiszta víz hiánya egy másik komoly probléma: vidéken értelemszerűen nincs bevezetve a víz, de a tömött nagyvárosok szegényebb negyedeiben is gyakori probléma, hogy nem folyik a víz a csapból. Ez két szempontból is komoly gond:
egyrészt, tiszta víz nélkül nem lehet betartani a higiéniás szabályokat, másrészt a víz nélkül maradt városiak kénytelenek elmenni otthonról vízért, megszegve ezzel a kijárási korlátozásokat.
John Nkengasong, az Afrikai Járványellenes és Prevenciós Központ igazgatója szerint ha nem lennének kijárási korlátozások, még nagyobb lenne a gond.
Kijárási korlátozások nélkül robbanásszerűen terjedne a járvány
– mondta a BBC-nek.
Eddig pozitívumnak tűnt, hogy a kontinens 18 országáról is elmondható, hogy egyelőre nem lépte túl a száz főt a fertőzöttek száma, ezért sokak szerint lehetséges, hogy megakadályozható a járvány elhatalmasodása. Afrikában viszont több olyan alapprobléma is jelen van, ami megnehezíti majd a vírus elleni küzdelmet, ilyen például a rossz egészségügyi ellátás.
Egészen elképesztő „felszereléssel”, illetve inkább annak hiányával fogadják a vírust néhol:
Nigéria egyes tagállamaiban évek óta egyetlen lélegeztetőgép sincs, a kormány mégis inkább új autókra ruházott be április közepén.
Akkor már közel 500 fertőzött volt az országban, de még mindig nem volt kapható semmilyen védőfelszerelés, még az egészségügyi dolgozók számára sem. Egy BBC-nek nyilatkozó orvos szerint csupán ruhaanyagból varrt maszkot tudtak szerezni, ami viszont nem véd meg a vírustól. Ha érkezik is védőfelszerelés, azt a kórházak vezetői elrakják maguknak, így a frontvonalban az egészségügyi dolgozók kénytelenek maguknak beszerezni például az eldobható maszkokat. Nkengasong szerint még mindig több tucat állam van, ahol nem tudnak eleget tesztelni, és ezzel nem tudják felmérni a járvány méretét.
Van, ahol még további probléma is van. Afrikában ugyanis nem csak a koronavírus, hanem az ebola és a malária is terjed. A Kongói Demokratikus Köztársaság már két éve küzd az ebolával, és bár korábban úgy tűnt, sikerült legyűrni, az elmúlt hetekben hat új ebolás beteget találtak. Az elmúlt év során rengeteg egészségügyi dolgozó meghalt a betegségben, ami a fertőzöttek felénél halálos kimenetelű. A WHO szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban 420 olyan eset volt az ebolajárvány kezdete óta, amikor fegyveres milíciák támadtak meg egészségügyi központokat, ahol dolgozókat is megöltek. Nem kizárt, hogy ez a koronavírus-járvány alatt is megtörténhet.
Nagyon nehéz napok elé néz most Kongó. A nemzetközi támogatások véges tengerében való evickélés elég kemény lesz
– mondta Daniel Bausch, egy brit orvos, aki az első ebolajárvány idején segédkezett Nyugat-Afrikában. A Kongói Demokratikus Köztársaságban most 797 koronavírus-fertőzött van, 35 halálesetet és 92 gyógyultat jegyeznek, és bár előnyt jelenthet számukra, hogy tudják hogyan kezeljenek egy járványt, lehetséges, hogy két betegséggel kell egyszerre foglalkozniuk.
Közben pedig a malária is még mindig több százezer áldozatot követel évente több afrikai országban, az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig idén megduplázódhat ez a szám, akár 700 ezernél több ember is meghalhat a betegség következtében. Ennek oka, hogy
a koronavírus mellett már nem jut annyi pénz a malária megelőzésére.
Ráadásul az utazást korlátozó intézkedések miatt akadozik az ellátás. A koronavírus miatti pénz-, munkaerő- és eszközhiány tehát az ebola és a malária elleni küzdelmet is jelentősen meg fogja nehezíteni.
És persze, ahogy a világ minden részén, Afrikában sem csak a koronavírus terjed, hanem a vele kapcsolatos tévhitek is, például hogy gyógynövényitallal gyógyítható a betegség. A BBC összeszedte a legnépszerűbb konteókat és hazugságokat a járványról.
Az egyik ilyen a forró levegővel való inhalálás ötlete, amely nem mástól, mint Tanzánia elnökétől származik.
John Magufuli szerint ugyanis a 100 fokos levegő fertőtleníti a légzőszerveket. Bár a forró levegővel való gőzölés valóban használatos ipari szinten, felületek tisztítására, ez a hőmérséklet valójában rendkívül veszélyes az emberre, ugyanis a gőz visszafordíthatatlanul roncsolja a tüdőt. De ha működne is az elgondolás, akkor is nehéz lenne megvalósítani, ugyanis a forró vízből felszálló gőz nagyon gyorsan hűl, így mire elérne a tüdőbe, már nem ártana semmit a vírusnak.
Ahogy nálunk, úgy Afrikában is elterjedt, hogy az alkohol fertőtlenít, tehát megöli a vírusokat is. Ebben hisz Nairobi kormányzója is, aki a szétosztandó élelmiszerkészletek mellé Hennessy cognacot is csomagolt volna a lakosoknak, „torokfertőtlenítő gyanánt”. A kormányzó a WHO-ra hivatkozva tette volna mindezt, ám valójában félreértette a világszervezet ajánlását. Az ugyanis
az alkoholos kézfertőtlenítők hasznosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az alkoholfogyasztás rossz hatással van a fertőzött szervezetre.
Persze nemcsak egészségügyi tanács-féle téveszméket lehet találni, hanem már-már összeesküvés-elmélet szerű koholmányok is terjednek a Facebookon. Több tízezren osztották meg például azt a posztot, amelyben kamuként azt állították, hogy Jeff Bezos amerikai milliárdos felhívja rá a figyelmet, hogy gonosz vetélytársa, Bill Gates direkt gyilkos maszkokat küld Afrikába, hogy destabilizálja a kontinenst. Az Európában és Amerikában készült kék színű maszkokat el kell kerülni, mert „öngyilkos méreggel” vannak átitatva, ezt állítja a WHO is a poszt szerint. A történet természetesen hamis, a WHO pedig cáfolta, hogy bármi ilyesmiről lenne szó.
(Borítókép: Rendőr és katona az országos korlátozások idején, amivel a koronavírus-járvány terjedését akadályozzák meg Sowetóban, Dél-Afrikában 2020. április 23-án. Fotó: Siphiwe Sibeko / Reuters)