A tüntetések enyhülésével az amerikai kormány feladta a katonai mozgósítást és elkezdte kivonni a hadsereget Washingtonból pénteken, Donald Trump elnök pedig azt hangoztatta, hogy a gazdaság talpraállása megoldja majd a rasszizmus és rendőri erőszak elleni, több mint egy hete tartó tüntetéssorozatot.
Trump a hét elején még a hadsereg bevetésével fenyegette a Fehér Háznál tüntetőket, Washington környékén katonai alakulatok is felsorakoztak, a fővárosban a félkatonai fegyveres erő, a nemzeti gárda mintegy ötezer felfegyverzett tagja védte az elnöki hivatalt. Őket eredetileg a demokrata párti polgármester kérésére hívtak be a koronavírus-járvány kezelésére, de a tüntetések fokozódásával a Trump-kormány a kértnél jóval több fegyverest vezényelt a Fehér Ház, és a tüntetők feltartóztatása végett börtönőröket és határőröket is az utcára vezényelt. Tiltakozásul a polgármester pénteken Black Lives Matter (a feketék élete is számít) feliratot festetett a Fehér Házhoz vezető utcára; a kormány magas vaskerítést húzott fel a Fehér Ház köré, hogy távol tartsák a tüntetőket.
Bár Washingtonba a hétvégére 100-200 ezer tüntetőt várnak, Mark Esper védelmi miniszter pénteken, a Washington Post szerint az elnökkel való egyeztetés nélkül úgy határozott, hogy lefegyverzi a nemzeti gárda Washingtonba vezényelt tagjait, és visszaküldi állomáshelyükre a főváros környékén mozgósított katonákat is. Esper a hadsereg esetleges bevetése miatt már korábban is összeszólalkozott Trumppal, a jelek szerint péntekre az ő szava győzött.
Donald Trump elnök ezzel párhuzamosan a meglepően jó foglalkoztatási adatok bejelentése után arról beszélt, hogy a gazdasági talpra állás a feketéket is segíti. Az elnök a rasszimus vádjaira évek óta azzal felelt, hogy rengálása alatt "a valaha volt legjobb" állapotban van az amerikai gazdaság, emiatt a feketék munkanélkülisége is rekordalacsony volt. A koronavírus-járvány azonban végett vetett a 2009 óta tartó konjunktúrának, és mind a halálozás, mind az anyagiak terén sokkal rosszabbul érintette a feketéket.
Pénteken az adott okot az optimizmusára, hogy májusban a várakozásokat jóval meghaladva, 2,5 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, azaz újraindulni látszik az amerikai gazdaság. Trump emiatt azt hangoztatta, "a legjobb dolog, ami történhet" a faji egyenlőség terén, az a gazdaság talpra állása, amely lecsillapítja majd a tüntetéseket, és megoldja a rasszizmust. A munkanélküliségi ráta ettől függetlenül is 13,3 százalékos, rendkívül magas.
Baloldlai polgármesterek és kormányzók ezzel szemben a rendőri reformokkal próbálnak úrrá lenmni a múlt héten George Floyd minneapolisi meggyilkolása miatt indult tüntetéseken.
A fekete férfinek a rendőrök előállítása közben 8 és fél percig térdeltek a nyakán, megfojtva őt.
Az intézkedéssel kapcsolatos felháborodás miatt pénteken Minneapolis városi tanácsa, valamint New York és Kalifornia demokrata párti kormányzója is bejelentette, a jövőben betiltják a fojtás alkalmazását a rendőrök számára. Denverben bíróság kötelezte a rendőrséget, hogy hagyjanak fel a könnygáz, gumilövedékek és egyéb "nem halálos", de minimum súlyos sérülések (sőt, valójában akár halál) okozására képes fegyverek használatával.
A tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitás ettől függetlenül továbbra is nagy sajtóvisszhangot kelt. A közösségi oldalakon nagy felháborodás kísért egy videót, amelyen a New York állambeli Buffalóban rendőrök fellöktek egy idős tüntetőt, aki beverte a fejét, kórházba került.
Andrew Cuomo New York-i kormányzó visszataszítónak nevezte az esetet, és a két érintett rendőrt felmentették, és büntetőeljárás indult ellenük. Kollégáik azonban testületileg tiltakoztak a lépés miatt: pénteken két társuk felelősségre vonása miatt az atrocitást elkövető buffalói egység mind az 57 tagja kilépett az egységből, bár a rendőrségtől nem távoztak.
New York városban is voltak kisebb összetűzések, egyes tüntetők az este nyolctól életbe lépő kijárási tilalom után is az utcán maradtak, a vádak szerint a rendőrök erőszakosan léptek fel velük szemben, sokakat őrizetbe vettek. Ugyanakkor a New York Times beszámolója szerint alapvetően nyugodt volt a péntek éjszaka. Miamiban egy autópályán alakult ki kisebb szembenállás a rendőrök és a tüntetők között, és Atlantában, Denverben, Detroitban és sok kisebb városban is voltak megmozdulások, de komolyabb összetűzésekről nem jött hír, csak egy-egy elszórt erőszakos incidensről. A várakozások szerint a hétvégén ugyanakkor nem csak Washingtonban, hanem Amerika-szerte nagyobb tömegek lephetik el az utcákat.
Szakítva korábbi álláspontjával, felszólalt a rasszizmus ellen az amerikai amerikaifutball-liga, az NFL vezetősége is. Ez különösen azért jelentős változás, mert 2016-ban elég nagy port kavart, hogy a fekete Colin Kaepernick letérdelt a meccsek előtt, a himnusz alatt, hogy így tiltakozzon a rasszizmus ellen. Akkor a liga nem támigatta dolgot, most viszont az NFL főnöke, Roger Goodell arról berszélt, hogy a liga hibázott, amikor korábban nem hallgatott a fekete játékosokra, és elítéli a rasszizmus minden formáját.
Ezzel vélhetően újabb összetűzésbe kerülnek majd Donald Trumppal, aki már elnökjelöltsége idején Kaepernick egyik fő bírálója volt, és pénteken is arról tweetelt, hogy a himnusz alatti letérdelés elfogadhatatlan.
Aktivizálta magát a politikától híresen ódzkodó Michael Jordan is, a kosárlabdázó 100 millió dollárt ajánlott fel a rasszizmus elleni harcra.
(Borítókép: Tüntető hallgatja Martin Luther King utolsó beszédét 1968-ból, amit a Fehér Ház melletti Lafayette parkban hangszórókról játszanak le a rendőri brutalitás ellen tiltakozók 2020. június 5-én. Fotó: Roberto Schmidt / AFP)