Lavina következtében veszítette életét 1959-ben a Szverdlovszki területen az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoport – írja az MTI az Uráli Szövetségi Járás főügyész-helyettese, Andrej Kurjakov szombati sajtótájékoztatója alapján. A meghalt turisták "minden sérülése a lavinába került hegymászók sérüléseivel azonos jegyeket visel" – mondta Kurjakov.
Ezzel több mint hat évtized után végleges magyarázat született a köztudatba Gyatlov-rejtélyként bevonult esetre.
Egy egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében furcsa körülmények között halt meg.
Az eredetileg tízfős csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyatlov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. Egy további résztvevő, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később csatlakozott a túrázókhoz. Sítalpon akartak megtenni 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjenek két urali hegycsúcsot. Az emberpróbáló sítúrára a kommunista párt XXI. kongresszusának tiszteletére vállalkoztak, de sosem tértek vissza.
Tavaly, 2019 februárjában, hatvan évvel a turisták titokzatos halála után a főügyészség bejelentette, hogy felülvizsgálja a Gyatlov-ügyet. Kurjakov szerint az ellenőrzés során összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát – három ember kivételével – kihűlés okozta.
A több mint hat évtizede történt esetet elemző szakértők szerint a csoport – amely sítalpon indult útnak – egy lezúduló lavina miatt sietve elhagyta a sátrát. Nem estek pánikba, a sátortól ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy az védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után visszafordultak, de a rendkívül rossz látási viszonyok miatt –legfeljebb 6-16 méteres lehetett a látótávolság – nem láthatták saját sátrukat, így eltévedtek.
Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak. Másfél órára rá a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban. A csoport egy része megpróbált a nyomokat követve, kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak, amint elhagyták az erdőt, amely némileg védte őket a fagyos széltől. A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, belemélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, amely elsodorta és maga alá temette őket. Az ő sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta, súlyos töréseket szenvedtek. Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti a hatvanegy éve történt tragédia utáni nyomozást.
Ezzel ez a Gyatlov-rejtély hivatalos megoldása, az ügy körüli találgatásoknak azonban ez jó eséllyel nem fog véget vetni.
A furcsa körülmények között történt tömeghalál okát az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták magyarázni. Egyesek azt állították, hogy szökött bűnözők támadtak rájuk, vagy a helyi lakosok végeztek velük, esetleg vita bontakozott ki közöttük, és egymás torkának estek, vagy állatok marcangolták szét őket. Sci-fibe illő magyarázatok is születtek, elsősorban amiatt, mert a szanaszét heverő holttesteken furcsa sérülések voltak, hiányoztak egyes testrészeik, és megmagyarázhatatlan elszíneződések voltak a bőrükön. A magyarázatok között a jetitől a földönkívülieken át egészen a KGB machinációjáig terjedtek.
Az Urál északi részén fekvő Otortyen hegyet, ahol 1959 februárjában a turisták életüket vesztették, a csoport vezetőjéről Gyatlov-hágónak nevezték el.