Hatalmas robbanás rázta meg kedden Libanon fővárosát - írta a BBC. A robbanás helyszíne felől óriási füst emelkedett Bejrút fölé.
A Libanoni Vöröskereszt szerda reggeli közlése szerint legalább 100 halálos áldozatról és legalább négyezer sérültről tudni a robbanás után.
A sérültek között van az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagja, közölte szerdán az al-Dzsazíra hírtelevízióval Farhan Haq, az ENSZ-főtitkár szóvivője.
A Sky News Arabia híradása szerint tizennégy órával a robbanás után sok helyütt még mindig nem sikerült eloltani a tüzet. Továbbra is füst gomolyog a bejrúti kikötő felett, épülettörmelék töltötte meg a környékbeli utcákat, mindenütt kiégett gépkocsik láthatók.
A legvalószínűbb, hogy baleset történt, felrobbant a város kikötőjében egy robbanásveszélyes anyagokat tároló raktár. Az elnök tweetje szerint 2750 tonna ammónium-nitrátot őriztek ott szabálytalanul, keresik a felelősöket. A robbanás után Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
A hatalmas robbanásról videók is készültek:
„A közelben minden épület összedőlt. Üvegek és törmelékek amerre járok, teljes a sötétség” - nyilatkozta a BBC-nek egy szemtanú a robbanásról, amelyet a 240 kilométerre fekvő Cipruson is lehetett hallani.
George Kettaneh, a libanoni vöröskereszt vezetője szerint a detonációban megsebesültek százait szállították kórházba, de sokan a robbanás által megrongált házakban rekedtek - írta az MTI. Hozzátette, hogy a helyi sajtónak nincsenek pontos adatai a sebesültekről és a romok alatt rekedtekről. Több sérültet hajóval menekítettek ki.
Súlyosan megrongálódott a finn nagykövetség épülete is.
A robbanások nem sokkal azelőtt történtek, hogy az ENSZ Libanon ügyét vizsgáló bírósága (STL) ítéletet hozna Hariri gyilkosainak ügyében. A négy vádlott azonban nem áll a bíróság előtt, tagadják bűnösségüket, csütörtökön távollétükben hoznak ítéletet. Mind a négyen az iráni támogatással működő Hezbollah tagjai.
Szemtanúk szerint egy második robbanás is volt a 2005-ben megölt libanoni kormányfő, Rafik Hariri rezidenciája közelében, ám ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg.
Fentiek ellenére valószínűbb, hogy baleset történt. Emellett szól, hogy
a libanoni állami hírügynökség nem sokkal a robbanás előtt arról adott hírt, hogy tűz ütött ki a robbanóanyagokkal teli raktárban.
- írta a BBC. Erre utalnak a hivatalos nyilatkozatok is.
Abbász Ibrahim, a libanoni biztonsági erők főnöke közölte, hogy a detonációt nem pokolgép okozta, hanem egy olyan térségben történt, ahol az évek során elkobzott, erősen robbanékony anyagokat tárolták. Ibrahim a televíziónak nyilatkozva nem volt hajlandó a robbanás okáról beszélni, mondván, hogy meg kell várni a vizsgálatok eredményét.
A libanoni székhelyű al-Majadín televízió idézte a libanoni vámhivatal főnökét is, aki szerint több tonnányi nitrát robbant fel.
Michel Aún államfő összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot - közölte Twitter-üzenetben az elnöki hivatal.
Haszan Diab libanoni kormányfő egynapos nemzeti gyászt rendelt el szerdára az áldozatok emlékére.
Az LBCI libanoni műsorszolgáltató azt jelentette, hogy a bejrúti Hotel Dieu kórház közölte: több mint ötszáz sérültet ápolnak, és többet már nem tudnak fogadni. Többtucatnyian műtétre szorulnak, a kórház véradásra szólította fel a lakosokat.
A Bács-Kiskun megyénél nem sokkal nagyobb, alig 10 ezer négyzetkilométeres, 5,5 millió lakosú Libanon súlyos gazdasági válságban van az évtizedek óta húzódó politikai mellett - amit csak fokozott a szíriai polgárháború, amelynek nyomán jelenleg is egymillió menekült él az országban -, ami az elmúlt tíz év legnagyobb kormányellenes megmozdulásait váltotta ki az elmúlt hónapokban. Libanon már a koronavírus nélkül is mély hitelválságba került, a külső adósság finanszírozásához a központi bank újabb és újabb hiteleket vett fel, ám az államilag finanszírozott pénzügyi piramis lényegében összeomlott, a libanoni font árfolyamát sem sikerült a korábbi szinten tartani.
Az államadósság felszaladt a GDP 150 százalékára, így Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa lett.
A lakosság negyede munkanélküli, kétmillió ember a szegénységi küszöb alatt él a vallásilag megosztott 30 százalékban síita, 30 százalékban szunnita, egyharmad részt keresztény, 5 százalékban drúzok lakta arab országban.
Ősszel már feszült volt a helyzet, miután nem csak az üzemanyagra és a dohányra kivetett adókat növelték, de havi kétezer forintnak megfelelő összegű adóval sújtották a WhatsApp használatát is. Hónapok óta folyamatosak a súlyos tüntetések, augusztus 4-én is voltak rendőri összecsapásokba torkolló megmozdulások, nem sokkal a robbanás előtt is.
(Borítókép: Marwan Naamani/Getty Images)