Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát, és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét – jelentette be csütörtök este Alekszandr Lukasenko Minszkben.

A fehérorosz elnök a RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint úgy fogalmazott: kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.

Lukasenko egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg politikusaiknak egy „forró" háború kirobbantását.

Csütörtökön bejelentették, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) független szakértői missziót indít a feltételezett emberi jogi jogsértések és választási visszaélések kivizsgálására az augusztus 9-i, vitatott fehérorosz elnökválasztással kapcsolatban.

A vizsgálatot tizenhét EBESZ-tagállam kezdeményezte, főleg észak- és kelet-európai országok, miután szerintük a fehérorosz hatóságok elutasították a szervezet korábbi közvetítői ajánlatát a kormány és ellenzéke között. Hozzátették: „a fehérorosz hatóságok válasza az volt, hogy következetesen üldözni kezdték azokat, akik készek lettek volna a párbeszédre, és folytatta a békés tüntetők erőszakos elnyomását.”

A szakértői jelentést várhatóan hat-nyolc hét múlva teszik közzé. A missziót Dánia, Belgium, Kanada, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Lettország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Nagy-Britannia, Csehország és az Egyesült Államok támogatja. Az EBESZ úgynevezett moszkvai mechanizmusát utoljára 2018-ban alkalmazták az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldről jelentett jogsértések kivizsgálására.

Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Alekszandr Lukasenko államfő a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a választási csalás miatt indult tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.