Egy logikus, mégis meglepő kutatási eredményről számolt be a Főtér. Az európai értékekkel foglalkozó legutóbbi kutatások alátámasztották, ami már korábbi felmérésekből is sejthető volt:
a családról, a nemi szerepekről, a homoszexualitásról, az abortuszról, valamint Istenről az erdélyi magyarságnak ugyanolyan konzervatív nézetei vannak, mint a román többségnek, úgy, hogy közben Magyarország ezekben a kérdésekben liberálisabb.
A European Values Study (EVS) 1981 óta vizsgálja a nyugati országok lakóinak viszonyulását a családhoz, a munkához, a valláshoz, a társadalmi környezethez és a politikához. Újdonság viszont, hogy először mérték a kisebbségeket is, elsőként az erdélyi magyarokat és a finnországi svédeket helyezték el a tágabb, földrajzi értelemben vett Európa értékrend-térképén. A felmérésben szerepeltek Oroszország, valamint kaukázusi országok is.
A magánéleti liberalizmus, a családi kötelességtudat, a nemi szerepelvárások szempontjából mérték fel a megkérdezettek értékrendjét, amelyeket további olyan alkérdésekre bontottak, mint például a homoszexualitás, az abortusz, a válás, a gyermekvállalás, a szülőkkel szembeni kötelezettség, a nők és a férfiak közötti különbségek a privát- és a közszférában. A felmérés egyértelműen kimutatta a napi életben is tapasztalható éles törésvonalat Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között.
Különösen érdekesek a többségi és a kisebbségi magyar-magyar lét adta, azaz a határ két oldalán fellépő különbségek.
Egy folyamatos nyomás alatt tartott kisebbség esetében a kulturális összetartó erők, például a vallás kiemelt szerepet játszanak, ráadásul ha mindez egy erősen vallásos többségi társadalomban történik, úgy nem meglepő, hogy az erdélyi magyarság körében is hasonlóan magas a vallásosság aránya.
Az erdélyi magyarok vallásossága a román többséghez hasonló:
Ugyanez igaz az abortusz kérdésére, ebben az erdélyi magyarok még a románoknál is szigorúbbak.
A felmérésben kizárólag a kaukázusi országok válaszadói voltak náluk is elutasítóbbak. Hasonló a helyzet a nemi szerepekkel kapcsolatban, ahol az erdélyi magyarságnál jobban csak a belarusz, orosz és kaukázusi válaszadók támogatták a „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni” megállapítást.