A magyarok mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs törvényileg korlátozva, Kárpátalja békéjét pedig Magyarország beavatkozása bolygatta meg az idén – olvasható a Szabadság Rádió ukrán nyelvű felületén, az ukrán Olekszandr Havros újságíró tollából származó kárpátaljai évértékelőben.
A karpat.in.ua hírportál által kiszúrt írásban a szerző kifejti: az idei év ismét keresztülhúzta Budapest számításait arra vonatkozóan, hogy rendezze kapcsolatait a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette ukrán kormányzattal. Ennek okát – visszhangozva Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy napokkal korábbi nyilatkozatát – abban látja, hogy „a magyar fél időről időre átlépi a vörös vonalat", és „javarészt maga provokálja a feszültséget Kárpátalján”.
Havros úgy véli, Budapest egyebek mellett „azzal lépte át a vörös vonalat”, hogy a magyar külügyminisztérium közvetlenül a KMKSZ és Beregszász magyar polgármestere mellett kampányolt, beavatkozva az ukrán belügyekbe és megsértve az ország választási törvényeit. Ezekre a „provokációkra″ megfelelő választ adott Kijev: kitiltott két magyar tisztségviselőt – állapítja meg a Szabadság Rádió tudósítója.
Budapestnek joga van ahhoz, hogy törődjön a magyar közösséggel Kárpátalján, de ha túlmegy a vörös vonalakon, akkor a kezére ütünk – mondta ezt az ukrán külügyminiszter csütörtökön.
Magyarország szabadon érezte magát Kárpátalján, mert a központi ukrán hatalom nem fordított figyelmet a kárpátaljai helyzetre. A helyzet 2017-ben változott meg, amikor elkezdődött a „helyes egyensúly” kialakítása, a helyzet kiegyenlítése. Amit most látunk, az ennek a folyamatnak a folytatása – mondta a Kárpátalja körüli botrányokra vonatkozó kérdésre válaszolva az Ukrajina 24 televízióban.
Az általános magyar viszonyulás Kárpátaljához mint örökséghez példátlanul felerősödött az utóbbi időben a különböző civil szervezetek és alapítványok magyar finanszírozásával
– nehezményezi a szerző.
Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával
– fogalmaz Havros.
Az ukrán újságíró úgy látja: a magyar hatóságok örömmel fogadták a KMKSZ-es „kedvenceik” által elért eredményeket az október végi helyhatósági választásokon, pedig a nyolc képviselőjük bejuttatása a megyei tanácsba egyáltalán nem tekinthető győzelemnek. Hozzáteszi: az SZBU pedig érdeklődni kezdett a Budapest által finanszírozott kárpátaljai magyar szervezetek és Brenzovics László KMKSZ-elnök iránt.
Szóval 2020 hangos botrányokkal végződik, valamint azzal, hogy a KMKSZ-elnök Magyarországra távozott
– fogalmaz a Szabadság Rádió újságírója.
Ez utóbbi információt hivatalosan nem erősítették meg, de ukrajnai szóbeszéd szerint Brenzovics László Magyarországra érkezett a nála végzett SZBU-s házkutatás, valamint az ellene szóló vádemelés belengetése után.
Havros felrója azt is, hogy – szerinte – mindegy, milyen engedményeket tesz Ukrajna a „népességének egy százalékát sem kitevő magyar kisebbségnek, nekik semmi sem elég jó”. Úgy gondolja: még a Janukovics-rendszer kisebbségbarát politikáját is elutasította, „a 2012-es regionális nyelvtörvény helyett egyenesen területi autonómiát követelt” Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnök. Éppen ezért – véli Havros –
Ukrajnának mint „civilizált népnek” gondoskodnia kell saját nemzetbiztonságáról, és nem engedheti meg szomszédjának, aki folyamatosan akadályokat gördít euroatlanti törekvéseink elé, hogy a mi házunkban próbáljon rendet tenni.
A újságíró szerint 2020 megmutatta Ukrajnának, hogy „jogi eszközökkel kellene korlátozni” az ilyen jellegű provokációkat. Ezek a provokációk pedig szerinte kimerülnek abban, hogy a helyhatósági választások után, beiktatásukkor a szürtei képviselők elénekelték a magyar himnuszt, vagy kitűzik a magyar lobogót az ukrán állami intézményekre.
Ezzel pedig „megszűnne az alap az információs manipulációra és a konfrontációra″ – állapítja meg.
A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit
– zárja évértékelőjét Olekszandr Havros.
Budapest és Kijev viszonya a kárpátaljai helyhatóságok idején, illetve annak következményeként romlott meg ismét. Kijev azzal vádolta a magyar kormányt: többszöri figyelmeztetése ellenére beavatkozik belügyeibe azzal, hogy magyar jelöltek, és kifejezetten a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett kampányolt a voksolás előtt. Ennek következményeként az ukrán hatóságok kitiltottak két magyar kormányzati tisztségviselőt, majd november végén az ukrán titkosszolgálat razziát tartott a KMKSZ irodáiban, a hozzá köthető alapítványoknál, valamint a magyar szervezet elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonában. Ezt követően Bocskor Andrea magyar európai parlamenti képviselő Brenzovics Lászlóval együtt felkerült a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű, „Ukrajna ellenségeit″ számon tartó honlapra, miközben hazaárulással gyanúsították meg a kárpátaljai Szürte településének képviselőit, mert a beiktatási ünnepségen elénekelték a magyar himnuszt is az ukrán után. A fejlemények fényében figyelmet érdemel a Szabadság Rádió ukrán nyelvű felületén megjelent, Kárpátaljáról szóló évértékelő szemléje, mivel vélhetően, valamelyest tükrözi Kijev álláspontját is.