Közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor végleg elhagyta az EU-t az Egyesült Királyság. Mutatjuk a legfontosabb változásokat.
Lezárult a 11 hónapos, 2020. január 31-én indult átmeneti időszak,
ezzel Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor megszűnt London tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.
Ezzel új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Az egyik legfontosabb változás az, hogy megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.
Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt.
Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire – vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre – egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe. E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket.
Azok az uniós polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért, letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz. Ennek benyújtási határideje június 30.
Az 1246 oldalas megállapodás másik fő eleme egy szabad kereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.
A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban. Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit.
Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével. A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.
(Borítókép: Őrségváltás a Buckingham-palota előtt 2011-ben Londonban. Fotó: Peter Macdiarmid - WPA Pool / Getty Images)