Éppen tíz éve, hogy a legismertebb élő buddhista vezető, a dalai láma nagyon kemény bejelentéssel lepte meg követőit. Azt mondta: amikor betölti a 90. életévét, akkor majd eldönti, hogy újraszülessen-e vagy sem. Ezzel pedig véget érne a tibeti buddhizmus több mint 600 éves történetének egyik spirituális kulcspozíciója, amely egyik dalai lámáról hagyományozódik a következő újraszületett vallási vezetőre, mert a reinkarnáció az utóbbi évtizedekben a kínaiak vesszőparipája lett.
Szerencsére a most 85 éves XIV. dalai láma, Tenzin Gyatso jó egészségnek örvend, ám időről időre felmerül a szellemi örökös kérdése – nemrég egy interjú után még elnézést is kellett kérnie egy vicces megjegyzéséért. A téma azonban csöppet sem vicces, mivel erősödnek a félelmek, hogy a dalai láma halála egyértelműen vallási válsághoz vezetne Ázsia egy jelentős részén.
Ez a legrosszabb forgatókönyv, amitől a jelenlegi dalai láma a leginkább tart. Amikor 1959-ben a kínaiak megszállták Tibetet, nem sokkal később lázadás tört ki, ám a kínaiak brutálisan leverték. Akkor menekült kíséretével a dalai láma Indiába. Az észak-indiai Dharamszala városában állt föl és azóta is ott található a száműzetésben működő tibeti kormány. A vallási vezetőt tibetiek ezrei követték, és szöktek át idővel Indiába, tartva a kínai megtorlástól. A dalai láma eleinte úgy vélte, hogy száműzetése csak átmeneti lesz, de mára már bizonyossá vált, hogy Kína az ország szerves részének tartja a több mint 60 éve elfoglalt Tibetet.
Peking már jó ideje úgy tekint a dalai lámára, mint egy szeparatistára, akinek a végső célja Tibet elszakítása Kínától. És ebbe a logikai vonalba tökéletesen illeszkedik az, hogy a vallási vezető következő reinkarnációját is majd a saját politikai céljainak akarja alávetni – hangoztatják a kínaiak. Ugyan a XIV. dalai láma már 1974-ben kijelentette, nem akarja, hogy Tibet függetlenné váljon Kínától, hanem olyan jelentős autonómiát követel Pekingtől, amely lehetővé tenné a tibetiek számára, hogy megőrizzék kulturális, vallási örökségüket.
Az elmúlt évek során Tenzin Gyatso több elképzelést is megszellőztetett a reinkarnációjával kapcsolatban. Egy időben arról beszélt, hogy utódját még életében maga fogja kiválasztani, és nem Tibetben, hanem Indiában. De volt, amikor nem zárkózott el attól a lehetőségtől sem, hogy utóda egy nő legyen, ami eddig nem igazán volt jellemző az előző, 13 dalai lámára.
Szakértők szerint teljesen mindegy, hogy miként dönt a dalai láma az utódjával kapcsolatban, egészen biztos, hogy a kínai kormányzat azonnal lép majd, és pillanatok alatt megtalálja az igazi, újraszületett dalai lámát Tibetben. Az a vallási vezető pedig minden bizonnyal támogatja majd a kormányzó Kínai Kommunista Párt (KKP) elképzeléseit a bekebelezett himalájai régióban.
Ekkor viszont előállhat az a furcsa helyzet, hogy két különböző dalai láma fog működni, az egyik Indiában, a másik pedig a kínaiak által ellenőrzött Tibetben. De mivel a tibetiek mindig is nemzetük és identitásuk szimbólumaként tekintenek a dalai lámára, ezért soha nem fogják elfogadni a KKP által „megtalált” reinkarnációt.
A dalai lámák már 13-szor reinkarnálódtak, azaz születtek újra 1391 óta. És azóta megszokott, évszázados módszert alkalmaznak felkutatásukra. A keresés már a láma halálakor elkezdődik, mégpedig azok alapján a jegyek alapján, amelyekről még életében beszélt a vallási vezető. Egy másik módszer, hogy vezető buddhista tanítók, vagyis lámák egy csoportja ellátogat a tibeti szent tóhoz, a Lhamo Lhatsóhoz. És ott addig meditálnak, amíg nem kapnak üzenetet, mondjuk egy látomás formájában, hogy merre is keressék az utódot.
Ezután elindulnak a keresőcsapatok Tibet különböző részeibe. Olyan különleges képességekkel rendelkező gyerekeket keresnek, akik a vallási vezető halálát követő egy éven belül születtek. Ha találtak néhány lehetséges jelöltet, akkor megkezdődik a gyerekek tesztelése, általában úgy, hogy az elhunyt személyes tárgyai közül mutatnak néhány darabot, összekeverve ugyanolyan hétköznapi eszközökkel.
A XIV. dalai láma életrajzában az olvasható, hogy kétévesen találtak rá egy parasztgazda fiaként Tibet északkeleti részén egy olyan apró falucskában, ahol mindössze 20 földművescsalád küzdött a túlélésért. Amikor rá került a sor, akkor a XIII. dalai láma személyes tárgyai és az azokhoz megszólalásig hasonló tárgyak közül kellett kiválasztani az eredeti sétabotot, szertartásokon használt kis dobot, olvasót. A kisfiú minden esetben a helyes darabra mutatott rá.
Persze nem mindig Tibetben bukkannak rá az új vallási vezetőre. Például a IV. dalai lámát Mongóliában, míg a VI. dalai lámát Indiában találták meg. Tenzin Gyatso azt is mondta: ha mégis úgy dönt, hogy újraszületik, akkor a XV. dalai lámát az általa már a száműzetésben létrehozott Gaden Phodrang Alapítványnak kell majd felkutatnia. A svájci székhelyű szervezetet azért hozták létre, hogy őrizze, népszerűsítse a tibeti kultúrát, és támogassa a tibeti népet. Mint említette: hagyni fog írásos utasításokat, amelyek segítik majd megtalálni az utódot, viszont reinkarnációját a régi hagyományoknak megfelelően kell felkutatni és megtalálni. Egy biztos, a jelenlegi dalai láma nem Tibetben fog újraszületni.
A tibeti buddhizmus második legfontosabb vezetője a pancsen láma. Szoros kapcsolatban van a mindenkori dalai lámával, és amikor meghalt, mint például történt 1989-ben, akkor a jelenlegi dalai láma irányításával bukkantak rá keresőcsoportok Tibetben. Velük titkos módokon tartotta a kapcsolatot a száműzetésben lévő tibeti kormány. A gyerek pancsen láma, Gedhun és családja azonban a hivatalos bejelentés után 3 nappal nyomtalanul eltűnt, azóta sem hallottak róluk. A kínai hatóságok viszont szinte azonnal megtalálták az alternatív pancsen lámát, akit Peking is elfogad, és aki ritkán mutatkozik nyilvánosan, Kínában él ugyan, de gyakorlatilag házi őrizetben.
Kínában, ahogy az élet minden területét, így a vallási ügyeket is pontosan szabályozzák. Nagyon határozottan hozták nyilvánosságra, hogy a dalai láma reinkarnációját Tibetben fogják megtalálni, méghozzá Peking elvárásai szerint. Ez a kijelentés azért eléggé önmagáért beszél. A kínai állami vallásügyi hivatal már 2007-ben közzétette azt a dokumentumot, amely pontosan szabályozza a legmagasabb rangú tibeti vallási vezetők reinkarnációinak felkutatását és jóváhagyását.
Eszerint az újraszületett vallási irányítókat a megfelelő kínai állami szerveknek is jóvá kell hagyniuk (sic!), sőt a legjelentősebb vezetőkre (vélhetően a dalai lámára és a pancsen lámára) már a kínai Államtanácsnak is rá kell bólintania, anélkül nem lehetnek vallási vezetők – legalábbis Kínában. A dokumentum kitér arra is, hogyan kell felkutatni, tesztelni, majd pedig később oktatni, nevelni, képezni ezeket a vallási vezetőket.
A kínaiak ravaszak, és egy ideje már gyűjtik azokat a magas rangú, Kínában élő tibeti lámákat, akik hűsége megkérdőjelezhetetlen, és jó barátságot ápolnak a pekingi vezetéssel. Ha eljön az idő, akkor ők mint „hiteles” tibeti buddhista vezetők lesznek azok, akik megtalálják a dalai láma utódját, és esetükben nem mondható majd el, hogy párthivatalnokok bukkantak rá az utódra.
Ez a kérdés nyomasztja leginkább azt a több tízezer tibetit, aki 1959 után követte a dalai lámát a száműzetésben. Bár a város India északi részén, meglehetősen forrongó államok által körülölelt területen található (ott van a vitatott hovatartozású Kasmír, az örök lázadó Pandzsáb vagy éppen Dzsammu), Delhi minden segítséget megadott, és befogadta a közösséget. Azonban sokan attól tartanak, hogy Indián belüli politikai sebezhetetlenségük csak addig tart, amíg a dalai láma él, és utána egyre komolyabb nyomás alá kerülnek, amelynek végső célja az lesz, hogy a népcsoport hagyja el mostani helyét. Szerencsére itt még nem tartunk, de ahogy az eddig leírtakból is világosan látszik, a dalai láma majdani halálakor hatalmas politikai, etnikai és vallási űr keletkezik, amelynek megnyugtató betöltésére most nem sok remény látszik.
(Borítókép: A dalai láma, Tenzin Gyatso tibeti spirituális vezető 2017. február 5-én. Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP)