Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, és nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között − mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében.

Mi Közép-Európában élünk, megértettük a történelem leckéit, és pontosan tudjuk, hogy a nyugalom, a béke, a kulturált együttműködés, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd jó a közép-európaiaknak

− nyilatkozta Szijjártó Péter, aki szerint fenntartva a saját érdekeink és értékeink képviseletét, ellenségek helyett kölcsönösen előnyös együttműködéseket kell keresni.

A miniszter szerint Európának dél felől kell közvetlen biztonsági kihívásokra számítania, ugyanis a terrorizmus, a szélsőséges ideológiák terjedése, a vallások üldözése, a fegyveres konfliktusok, valamint néhány ország esetében az államiság hiánya kiváltó oka a tömeges illegális migrációs folyamatoknak. Szerinte ezek lehetővé teszik a terrorizmus terjedését, ezért folytatni kell az Iszlám Állam elleni harcot Irakban, ehhez Magyarország 160 katonával járul hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország gyakran képességeihez és kapacitásaihoz képest is erőn felül vesz részt a NATO közös műveleteiben és törekvéseiben. Szerepvállalása a Nyugat-Balkánon a legnagyobb, jelenleg 420 katonája van Koszovóban. Mivel novembertől Magyarország tölti be az ott szolgálatot teljesítő misszió parancsnoki tisztségét, további száz katona kihelyezése várható.

Beszámolt arról is, hogy Magyarország hamarosan eléri a tagállamoknak 2014−ben tett vállalásának teljesítését, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. Az azon belül fejlesztésre fordítani kívánt 20 százalékos vállalásnak Magyarország már megfelel.