Hongkong miatt vétózott, az egy Kína-elvet megkérdőjelező, Tajvannal kapcsolatos kritikákat azonban nem ellenezte a magyar kormány a G7-ek múlt heti nyilatkozatában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index megkeresésére elmondta, a hajózási útvonalak biztonsága Magyarország számára prioritás.
„Magyarország megint blokkolt egy Kínával szembeni EU-s kritikát” – írta meg a napokban megjelent értesülést több hazai hírportál. Múlt héten a G7 néven együttműködő országok tartották meg éves csúcstalálkozójukat, a nyugati demokrácia képviselői ezen álltak elő egy Pekinget elítélő nyilatkozattal. Ezzel kapcsolatban írta meg először az EU Observer, hogy a feltörekvő ázsiai országgal szemben megfogalmazott nyugati bűnlajstromot illetően nem volt meg az összhang. A G7-csúcson ugyanis az Európai Unió is képviseltette magát, Magyarország pedig az unión keresztül vétózta meg a nyilatkozat egyik tételét. A kormány a Hongkonggal kapcsolatos kritikát kifogásolta, a Kínához tartozó, ám széles körű autonómiát élvező városállam függetlenségéért tiltakozók ellen ugyanis az elmúlt években egyre keményebben lép fel a pekingi kormányzat.
Az ügy egyik érdekessége, hogy a magyar kiállás ellenére a G7 nyilatkozata egy teljes bekezdésben tárgyalja Hongkongot. A dokumentum úgy fogalmaz:
Felszólítjuk Kínát és a hongkongi kormányt, hogy tartózkodjanak a jogaikat, szabadságukat és a demokratikus értékek védelmezőit, hogy tartsák fenn a bíróság függetlenségét, és biztosítsák, hogy az egyes pereket ne a szárazföldi Kína területén tárgyalják.
Bár a magyar fél által kifogásolt tétel is meglehetősen keményre sikerült, mégsem ez a szöveg legérdekesebb része. A nyilatkozat kitért a térség puskaporos hordójaként ismert Tajvani-szorosra is. A szárazföldi Kína és a nyugati típusú demokráciát képviselő Tajvan alig 300 kilométerre fekszik egymástól, a két országnak egyre feszültebb a viszonya. Bár az egy Kína-elvet követve a világ legtöbb kormánya a népköztársaságot fogadja el a kínai nép képviselőjeként, nemzetközi szerződések biztosítják Tajvan szuverenitását is.
A súrlódások ellenére Kína és Tajvan megtanult viszonylag békésen egymás mellett élni, részben Peking regionális törekvései, illetve a világpolitikában erősödő hidegháborús hangulat miatt a helyzet változik. Kínai és nyugati hadihajók viszonylag rendszeresen járőröznek a sziget, illetve a vitatott Dél-kínai-tenger vizein, a kölcsönös provokációk egyre több elemzés szerint akár fegyveres konfliktussal is fenyegethetnek.
Nem véletlen, hogy a Kína térnyerése miatt aggódó országok a G7-csúcstalálkozón is kiálltak Tajvan mellett. A szigetország egészségügyi rendszere kifejezetten fejlett, ezért a dokumentum sürgeti Tajvan felvételét az Egészségügyi Világszervezetbe, valamint a WHO-t irányító világgyűlésbe is. Peking szerint azonban ez sértené az egy Kína-elvet, ezért mindkét kezdeményezést következetesen blokkolja.
A magyar kormány mégsem támadta a kényes szövegrészt. Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium erősítette meg az Index számára, a szaktárcához az EU Observer cikkének megjelenését követően fordultunk. Válaszlevelében a KKM úgy fogalmazott:
Magyarország támogatja a hajózás, a navigáció és a békés áthaladás szabadságát a nemzetközi vizeken, összhangban a nemzetközi jog elfogadott normáival. A Dél-kínai-tenger regionális biztonságának és stabilitásának fenntartását kulcsfontosságúnak tartjuk, meggyőződésünk, hogy a vitát a dél-kínai-tengeri térség országainak békésen, egymás között, tárgyalásos úton szükséges rendezniük.
Válaszában a külügy arra utalhat, hogy a világ áruforgalmának mintegy 80 százaléka halad át a forrongó kelet-ázsiai térségén, egy fegyveres konfliktus ezért az egész világkereskedelemre nézve tragikus következményekkel járhat. Ugyanezzel az érvvel támadta Kínát a nyugati világ, amikor 2015-ben kiderült, hogy Peking mesterséges szigetek kialakításával terjesztené ki a vízi utak feletti ellenőrzési jogát.
Erre azonban a Kínai Népköztársaság kifejezetten érzékeny, ami a G7-nyilatkozatra adott reakciókból is kiderül. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Van Venpin a dokumentumra reagálva elmondta,
„A nyugati országoknak nem kellene a felsőbbrendűség tudatában más országokat kritizálniuk, belügyeikbe beleavatkozniuk.”
A diplomata hozzátette, inkább saját házuk táján kellene rendet tennie a Nyugatnak, kialakíthatnak például egy, a sikeresebb járványkezelést garantáló, igazságos oltási rendszert.
(Borítókép: Hadihajó a Dél-kínai-tengeren 2016. október 21-én. Fotó:Petty Officer 2ndClass Diana QUINLAN / Navy Media Content Operations / AFP )