Az orosz parti őrség egyik hajójáról figyelmeztető lövéseket adtak le, egy Szu–24-es katonai repülőgépről pedig bombákat dobtak le egy brit romboló útjába a krími Fiolent-foknál, a Fekete-tengeren. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek elmondta: ilyen komoly incidens még nem volt a NATO és Oroszország között.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a brit romboló három kilométerre behatolt az ország felségvizeire, és a figyelmeztetésekre sem válaszolt. A brit védelmi minisztérium nem tud figyelmeztető lövésekről, állításuk szerint a rombolójuk „ukrán felségvizeken haladt át a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően”.
Kakaskodások, rárepülések voltak már többször is, de bombákat orosz gép még nem dobott le NATO-hadihajó elé
– fogalmazott Demkó Attila az Indexnek. Ugyanakkor hozzátette: több tényre, információra van szükség ahhoz, hogy pontosabban lehessen értékelni az eseményeket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint ha igaz, hogy a brit hajó kilométerekre hatolt be a Krím körüli, de jure ukrán, de facto orosz felségvizekre, az nem lehet egyszerű navigációs hiba.
Orosz szemszögből az lehet a kérdés, mit kerestek a felségvizeiken a britek, míg utóbbiak joggal mondhatják, hogy nemzetközi jogi szempontból ukrán vizeken járnak. „Tudniuk kellett, hogy komoly orosz reakció lesz” – jegyezte meg.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, az orosz parlamenti választások előtt lehet esetleg orosz belpolitikai érdek, hogy konfliktus legyen az ügyből, de külpolitikailag nem látja, hogy ez most megérné az oroszoknak. Bár a régióban kiélezett a helyzet, és az oroszok hagyományosan agresszívan reagálnak mindenre, amit provokációnak tartanak, Moszkvának sem lehet érdeke most egy eszkalálódó konfliktus, főleg azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök „a mai, ugyan nem túl magas mércével mérve, de viszonylag sikeres találkozón van túl”.
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek arról beszélt, hogy Ukrajnának kapóra is jöhet a Fekete-tengeri incidens, mivel a kijevi vezetés számára fontos, hogy napirenden tudja tartani a Krím-félsziget ügyét. „Jelenleg nem világosak a történtek részletei, szokatlan, hogy a brit hadügy gyakorlatilag tagadja az eset megtörténtét, és éppen az oroszok azok, akik nemzetközi vizsgálatot követelnek” – fogalmazott lapunknak a vezető kutató.
(Borítókép: Az HMS Defender Anglia déli partjainál 2019. június 5-én. Fotó: Glyn Kirk / AFP)