Andrej Plenković horvát miniszterelnök hétfőn az ukrán fővárosban tartott, a Krím-félsziget státusával foglalkozó, Krími Platform elnevezésű nemzetközi csúcstalálkozón ukránul szólalt fel. Különösen az utolsó mondatával aratott osztatlan sikert:
Ma az ukrán barátainkkal és európai kollégáinkkal azért gyűltünk egybe, hogy erős és egységes üzenetünkkel is Ukrajna területi egységét és szuverenitását támogassuk. Krím Ukrajna!
A csúcstalálkozón a kelet-ukrajnai helyzet megoldását is keresik, emellett a krími tatárok státusának rendezését és több száz ukrán politikai fogoly szabadon bocsátását is szeretnék elérni – idézte a Jutarnji List, mit mondott Volodimir Zelenszkij ukrán államfő még napokkal a csúcstalálkozó kezdete előtt
Az Európai Unió változatlanul nem ismeri el a Krím Oroszország általi jogellenes annexióját – szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Az uniós tisztségviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megszállt Krím ügye továbbra is a nemzetközi politika napirendjén marad, és felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a Krím megszállását. Oroszország továbbra is úgy jár el, hogy valójában folytatja a megkezdett annektálást. Aggodalomra ad okot a térség militarizálása. Ellen kell állnunk Oroszország azon kísérleteinek, hogy a Krímet erőszakkal magába integrálja - hangoztatta Charles Michel.
Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter biztosított afelől, hogy országa fenntartja a büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben mindaddig, amíg tart a Krím jogellenes annexiója és a fegyveres agresszió a Donyec-medencében.
A továbbiakban is támogatni fogjuk a Krími Platformot, hogy állandóan emlékeztessünk arra: a Krím Ukrajna része és mindig az lesz. Oroszországot pedig felelősségre kell vonni az agressziójáért – hangoztatta a politikus.
Joe Biden amerikai elnök nevében támogatást ígért Ukrajnának a reform- és euroatlanti törekvéseihez és egy jobb jövő kialakításához az országban,
továbbá hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására.
Andrzej Duda lengyel elnök úgyszintén a Krím militarizálására és azt ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet.
Gitanas Nauseda litván elnök leszögezte, hogy az Oroszország elleni szankcióknak mindaddig fenn kell maradniuk, amíg Ukrajna vissza nem állítja szuverenitását a Krím és minden megszállt területe fölött. Megerősítette, hogy Litvánia sohasem ismeri el a félsziget Oroszországhoz tartozását.
Kersti Kaljulaid észt államfő beszédében megjegyezte: az Európai Unió országai érdemben dolgozhatnának azon, hogy bevonják a kelet-európai partnereket az európai együttműködés különböző dimenzióiba.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a Krím fölötti ukrán fennhatóság visszaszerzésének a diplomácia az egyetlen módja. Leszögezte, hogy Törökország továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajna területi integritását és fellép az emberi jogoknak a Krímben zajló megsértése ellen.
Szlovákia segíti Ukrajnát területi integritása helyreállításában és támogatja az Oroszország elleni szankciókat, amíg a Krím annektálása folytatódik
– szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő.
A Krím önkényes orosz megszállásának el nem ismeréséről biztosított országa nevében Peter Altmeier német gazdasági miniszter is. Wendy Morton, az Egyesült Királyság európai szomszédságpolitikáért felelős minisztere pedig azt hangsúlyozta, hogy a Krím helyzetén csakis a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseivel lehet változtatni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök záróbeszédében meghívta Oroszországot, hogy csatlakozzon a Krími Platformhoz, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban egy, a krími Szudakban augusztus 12-én megtartott ifjúsági tanácskozáson az Ukrajna által kezdeményezett találkozót olyan gyülekezetnek nevezte, amelyen a Nyugat továbbra is az ukrán hatóságok
neonáci és rasszista érzelmeit fogja dajkálni.
Nyikolaj Akszjonov, a Krím vezetője a Rosszija 24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a kijevi tanácskozás híján van a józan észnek és a logikának. Megítélése szerint Ukrajnának sem esélye, sem módja nincs a félsziget feletti ellenőrzés visszaszerzésére – jelenti az MTI.
A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.