A Pfizer és az AstraZeneca által biztosított védettség a második vakcina beadása után fél évvel elkezd csökkenni egy most megjelent kutatás szerint – írja a Guardian.
A Pfizer oltása 88 százalékos védettséget mutat a második dózis beadása után egy hónappal. Ez az arány fél év múlva 74 százalék.
Az AstraZeneca oltóanyaga egy hónap elteltével 77 százalékos, öt hónap elteltével ez 67 százalékra csökken.
Nélkülözhetetlen lenne a védettségi igazolvány rendszerének bevezetése Szerbiában
– mondta Predrag Kon, a szerb válságstáb tagja, aki hangsúlyozta, hogy a világon mindenhol hasonló az egészségügyi szakemberek véleménye a Covid-beléptetőkkel kapcsolatban, de hozzátette, hogy ez Szerbiában egyes értelmezések szerint alkotmányellenes – tudta meg a Pannon RTV.
A szakértő arról is beszél, hogy nem tudja elvetik-e a Covid-beléptetők ötletét, miközben Szerbiában napról napra romlik a járványügyi helyzet, legutóbb már 2200 fölé emelkedett az újonnan regisztrált fertőzöttek száma.
A Semmelweis Egyetem, mint az ország vezető Covid-ellátója, kiemelten fontosnak tartja, hogy aktívan részt vegyen az új koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővítésében, így az új terápiás eljárások, lehetőségek fejlesztésében is – hangsúlyozta Merkely Béla, az egyetem rektora.
Az egyetemi vizsgálat augusztus 23-án kezdődött meg dr. Merkely Béla rektor-klinikaigazgató vezetésével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, ennek célja pedig nem más, mint hogy igazolják a gyógyszer hatékonyságát. A vizsgálatról bővebben itt olvashat:
Két újabb sportoló tesztje lett pozitív a paralimpiai faluban – írja a Guardian. Egy esetet kedden már azonosítottak.
Eddig 16 esetet találtak, ebből ötöt az olimpiai faluban. A többi fertőzött a falun kívül a szervezők és az újságírók közül került ki.
A Swiss International Airlines az első légitársaság Európában, amely gépei teljes személyzetének előírja a vakcinák felvételét – írja a Financial Times.
Ebben a hónapban a chicagói központú United Airlines is bejelentette, hogy mind a 67 000 dolgozójának kötelezővé teszi, hogy beoltassák magukat.
A Pfizer és az AstraZeneca által biztosított védettség a második vakcina beadása után fél évvel elkezd csökkenni egy most megjelent kutatás szerint – írja a Guardian.
A Pfizer oltása 88 százalékos védettséget mutat a második dózis beadása után egy hónappal. Ez az arány fél év múlva 74 százalék.
Az AstraZeneca oltóanyaga egy hónap elteltével 77 százalékos, öt hónap elteltével ez 67 százalékra csökken.
Indiában sürgősségi használatra a helyi gyógyszerfelügyelet jóváhagyta a világ első, koronavírus elleni DNS-vakcináját – számol be a BBC.
A ZyCoV-D elnevezésű oltóanyagából három dózist kell beadni az immunizáláshoz, az eddigi tanulmányok 66 százalékos hatékonyságot mutattak ki India második saját gyártmányú készítményénél.
Indiában ezzel a védőoltással kapcsolatban végezték el a legkiterjedtebb klinikai vizsgálatokat, több mint 50 központban 28 000 önkéntes bevonásával, továbbá a gyártó közlése szerint évente akár 120 millió adagot is előállítanának. A DNS-alapú technológiával működő oltás hasonlóan „megtanítja a szervezetet a védekezésre”, mint az mRNS-vakcinák (a Pfizer–BioNTech készítményei), a különbség annyi, hogy a ZyCoV-D plazmidokat, azaz kis DNS-gyűrűket használ – amelyek genetikai információt tartalmaznak –, ezt pedig a bőr két rétege közé kell bejuttatni.
Ezek a plazmidok olyan információt hordoznak a sejtek számára, hogy azok elkezdik előállítani a tüskefehérjéket, így a szervezet már eleve antitesteket fog termelni.
A ZyCov-D egyben India első tű nélküli koronavírus elleni oltása is. Ennek előnye, hogy viszonylag olcsónak számít, és könnyű tárolni is: elég neki a −2 és 8 Celsius-fok közötti hőmérséklet.
A hátránya viszont, hogy már nagyon sok DNS-alapú védőoltás vallott kudarcot emberi használat során; ezt a technológiát főként az állatok esetében használják.
Beoltották Málta 12 évesnél idősebb lakosságának a 90 százalékát koronavírus elleni vakcinával – közölte kedden a vallettai egészségügyi minisztérium.
Málta ezzel a világon az első ország, amely elérte ezt az átoltottsági szintet. A fejlemények nyomán a vallettai vezetés az oltóközpontok bezárása mellett döntött, egyedül az ország északkeleti felében található Msidában működő Máltai Egyetem campusán tartanak meg egy ilyen létesítményt. Bővebben ide kattintva olvashat arról, hogy mi a helyzet Máltán.
Újabb szigorítást vezetnek be Romániában, ezúttal az oktatásban, ahol nem engedélyezik tovább a textilből készült dizájnmaszkok használatát, amit az egészségügyi miniszter jelentett be – olvasható a Főtér oldalán.
Elsősorban a fiatalok körében voltak népszerűek a különféle színes és mintás textilmaszkok, melyek a mindennapi használatuk miatt amolyan ruházati kiegészítővé váltak szerte a világon.
Romániában a jelenléti oktatás elindításáról döntöttek, ám ehhez különféle megszorításokra van szükség, ilyen a „divatmaszkok” használata is. Az egészségügyi tárcavezető részletezte bejelentésében, hogy a 2021/2022-es tanévben már mindenkinek (oktatók, diákok) az orvosi maszk használata a kötelező, mert ezek hatékonyabb védelmet adnak, mint a textilmaszkok.
Az oktatási intézmények beltereiben, illetve a megnyitóünnepségeken továbbra is kötelező lesz a maszkviselés minden 6 évnél idősebb diák, illetve a teljes tanári kar számára.
A világon 213 128 632 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 450 731 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek
Az amerikai Nemzeti Fegyveregyesület (NRA) lemondta idei találkozóját, amit a texasi Houstonban rendeztek volna meg, ugyanis az államban egyre emelkednek az esetszámok, írja a Financial Times.
Az esemény szeptember 3. és 5. között lett volna.
Az amerikai fegyvertartók jogait képviselő szervezet keddi nyilatkozata szerint
ezzel a lépéssel szeretnénk óvni az NRA-család tagjainak biztonságát.
Szlovákiában a viszonylag nyugodt nyár után már készülnek a harmadik hullámra a kórházakban. Nemcsak azért, mert a jövő héten kezdődik az iskolaév, és egyre-másra érkeznek haza külföldről a nyaralók, hanem azért is, mert a delta-variáns sokkal könnyebben terjed, mint a korábbi mutációk.
A statisztikák szerint a járvány szinte ugyanúgy alakul idén, mint egy évvel ezelőtt, az elmúlt hétvégén például már megduplázódott a Covid-betegek száma a Pozsonyi Egyetemi Kórházban, és ez a tendencia az egész országra jellemző.
A beoltottak számára viszont mindenképpen jó hír, hogy tíz, kórházba került beteg közül átlagosan kilencen nem kapták meg a Covid–19 elleni vakcinát – tudósít a Paraméter.
Szerbiában a köztársasági egészségügyi válságstáb kedden döntött a szeptember 1-jén kezdődő tanévről, illetve az onnantól kezdve alkalmazandó oktatási modellről.
A sajtótájékoztatón Branko Ružić oktatási miniszter közölte: az a terv, hogy szeptember 1-jén az ország összes helyi önkormányzatának összes iskolájában a korábbról megszokott modell szerint kezdődik meg a tanév, azaz a diákok számára a tantermi oktatást szervezik meg, és a tanórák 45 percesek lesznek.
A Batut Közegészségügyi Intézet folyamatosan figyelemmel kíséri majd a járványhelyzet alakulását, valamint az átoltottsági arányt egy-egy helyi önkormányzat területén, és ha valahol rosszabbodik a helyzet, az általánostól eltérő modell szerint folytatódik az oktatás – emelte ki Ružić, mondván, hogy ezzel összhangban zöld, narancssárga és piros zónákat különböztetnek majd meg.
A zöld helyi önkormányzat az, ahol kielégítőnek minősítik a helyzetet, az ezekben működő oktatási intézményekben az általános óvintézkedéseket lesznek kötelesek betartani a diákok és a tanárok: a védőoltással immunizált tanárok nem lesznek kötelesek viselni a védőmaszkot, hacsak a köztük és a diákok közötti távolság nem kisebb 1,5 méternél, a diákoknak pedig akkor kell viselniük a maszkot, ha beszélnek, beszélgetnek vagy felelnek. Ebben a zónában korlátlanul a tantermi oktatást szervezik meg.
A másik modell a hibrid modell, ebben az általános iskolák 7.-es és 8.-os diákjai, valamint a középiskolások egyik nap távoktatásban részesülnének, másik nap pedig tantermi oktatásban – magyarázta Ružić, mondván, hogy amennyiben az iskola illetékes munkacsoportja ezekben a zónákban úgy méri fel, az általános iskolák 5. és 6. osztályainak tekintetében is alkalmazni lehet a naponta váltakozó hibrid modellt. Ebben a zónában, ha egy-egy osztályban 16 diáknál több tanul, felosztják az osztályt.
A harmadik modellt azokban a helyi önkormányzatokban alkalmaznák, amelyekben legsúlyosabb a járványhelyzet. Ez a modell a középiskolások számára a távoktatást irányozza elő, az általános iskolásoknak pedig a hibrid modellt szervezik meg – elsőtől 4. osztályig tantermekben folyna az oktatás, 30 perces órákkal, valamint a nagyobb osztályokat felosztanák, hogy egy-egy csoportban ne legyen több 16 diáknál, míg a felsősök egyik nap tantermi, másik nap pedig távoktatásban vennének részt – írja a Magyar Szó.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.