„Nincsenek külföldi ügynökök, újságírók vannak” – ez a mottó olvasható több független orosz médium felületén, szolidaritást vállalva azokkal az újságírókkal és hírlapokkal, amelyeknek a Kreml igyekszik ellehetetleníteni a működését.
Számos, az orosz hatalommal kritikus oldalt és újságírót minősítettek az orosz hatóságok külföldi ügynöknek, aminek értelmében az adott lapnak ki kell írnia minden anyagára, sajtótermékére és felületére, hogy
Ezt az üzenetet (anyagot) egy külföldi ügynök és egy külföldi ügynök funkcióit ellátó orosz jogi személy hozta létre és/vagy terjeszti.
Ez a kiírás elriasztja a hirdetőket, nem kevésbé csorbítja a tájékozatlan olvasó előtt az adott lap hitelességét.
Az sem mellékes, hogy a törvényt kiterjesztették az egyénekre is, így például egy külföldi ügynöknek minősített újságíróra szigorú korlátozások vonatkoznak, ha oknyomozás keretében szaglászik olyan témában, amelyet nemzetbiztonságilag kényesnek minősít a hatalom, és börtönbe is vethetik. Továbbá ha mondjuk az adott újságíró kiír valamit a közösségi médiában, amellé is fel kell tüntetnie a fent idézett szöveget.
A témáról itt írtunk bővebben.
A szóban forgó kampányban negyven, köztük már külföldi ügynöknek minősített sajtószervezet vesz részt, például a Kreml szemében régóta szálkát képező Meduza, Dozsgy televízió vagy a csecsenföldi háborús kutakodása miatt meggyilkolt Anna Politkovszakaja lapja, az oknyomozó Novaja Gazeta. A kampányt a nemzetközi újságírói szolidaritás napján, szeptember 8-án indították, nem véletlenül.
Oroszországban huszonkét médium szerepel a külföldi ügynökök listáján, tíz az utóbbi fél évben került fel a lajstromra.
Megfigyelők szerint „a más államok érdekeit kiszolgáló” médiumok megszaporodása a közelgő parlamenti választásokkal hozható összefüggésbe, amelyen Vlagyimir Putyin pártja mindenképpen meg akarja őrizni jelenlegi többségét.