Aláírásgyűjtést indított kedden az egyik új-zélandi párt az ország hivatalos nevének megváltoztatására – írja az MTI.

A csendes-óceáni szigetország új hivatalos neve a petíció értelmében az őslakos maorik által használt Aotearoa lenne, amelynek leggyakoribb fordítása „a hosszú fehér felhő földje”. A szónak azonban vitatott a története, a feltételezések szerint eredetileg ugyanis csak az Északi-szigetre, és nem az egész országra használták.

Az őslakosok érdekeit képviselő Pati Maori (Maori Párt) emellett azt is szeretné, ha 2026-ra a települések is visszakapnák maori elnevezésüket – közölték a párt társvezetői, Rawiri Waititi és Debbie Ngarewa-Packer.

Rég itt lenne az ideje, hogy a maori nyelvet visszaállítsák ennek az országnak az első számú és hivatalos nyelvévé. Polinéz ország vagyunk, Aotearoa a nevünk

 – fogalmazott Rawiri Waititi, hozzátéve, hogy az őslakosoknak „halálosan elegük van” az ősi nevek elkorcsosításából és semmibevételéből. „Ez a 21. század, változások kellenek” – jelentette ki.

Debbie Ngarewa-Packer hozzáfűzte, hogy a névváltoztatások és a gyarmati irányvonal az oktatási rendszerben azt eredményezte, hogy a maori nyelv ismerete 90 százalékról 26 százalékra szorult vissza 1910 és 1950 között az őslakosok körében, manapság pedig 20 százalék körüli. Az ország hivatalos nevének megváltoztatása segítene „visszaállítani a nyelvünk helyzetét” – vélekedett.

Új-Zélandon sok vállalkozás és minisztérium, kormányzati hivatal már használja az Aotearoa elnevezést, amelyet az útleveleken is feltüntetnek. Az angol és az új-zélandi jelnyelv mellett a maori nyelv 1987 óta az egyik hivatalos nyelv a szigetországban.