Szakértők szerint nagyon veszélyes lehet, ha a most a Kanári-szigeteken óránként 200 méteres sebességgel hömpölygő láva eléri a tengert, mert sósavelegy keletkezhet, amelynek belégzése igen veszélyes.
A spanyol hatóságok újabb településeket ürítenek ki, amelyek a Kanári-szigetek egyikén, La Palmán a vasárnap kitört vulkánból ömlő lávafolyam útjában lehetnek. Szerdán El Paso lakóit szállították el, de további három szomszédos falu lakosainak is hamarosan menniük kell. El Paso polgármestere azt mondta a helyi rádiónak, hogy eddig mintegy háromszáz lakóház semmisült meg. Ugyanennek az állomásnak nyilatkozott egy helybéli, Ana Guadalupe González is, aki arra panaszkodott, hogy nem tudják, mikor térhetnek vissza az otthonukba, ha egyáltalán visszatérhetnek. Vészhelyzetet hirdettek az El Pasóhoz közeli, 1300 lelket számláló Todoque-ban is.
La Palma szigetén egyébként nyolcvanezer ember él, közülük már hatezret kellett evakuálni. A tűzhányó a sziget nyugati felén élőket fenyegeti. A veszélyhelyzetre tekintettel a szigetre utazott a spanyol miniszterelnök. Pedro Sánchez megígérte, hogy segíteni fognak azoknak, akiknek mindenét elvitte a tűzfolyam. Ugyanakkor a Kanári-szigetek kormányzója megbecsülni sem tudta, mekkora lesz végül a pusztítás, de
az Európai Unió Szolidaritási Alapjához fordulnak egy induló, négyszázmillió eurós segélyért.
Nemcsak a lakóházak semmisültek meg, de eltűnt három-négyszáz ültetvény és rengeteg haszonállat is. A birtokok többségén banánt termesztettek. Néhány száz kecskét és disznót a tűzoltók a hátukon hoztak le a fenyegetett farmokról.
Közvetlenül a vulkánkitörés után a láva óránként 700 méteres sebességgel kezdett el lefolyni, majd lassulni kezdett 500, ma reggelre óránként 200 méteres sebességre. A bajokat azonban tetézi, hogy az elmúlt 24 órában hét, a Richter-skála szerinti 2,3 és 3,8-as erősségű újabb földmozgás volt, aminek hatására az eredeti lávafolyás helyszínétől kilencszáz méterre újabb rés keletkezett a Cumbre Vieja-tűzhányó oldalán, ahonnan szintén hömpölyög a láva.
Az El Pais című spanyol napilap helyszíni felvételeinek tanúsága szerint a lassan ereszkedő tűzfolyam mindent elpusztít. A videón jól látszik, ahogy a helyenként öt-hat méter magas lávafal lassan-lassan, de benyeli az elébe tornyosuló épületeket.
Előbb maga alá gyűri az úszómedencéket, majd eltünteti a házakat. Az Európa Földre figyelő szemének is nevezett uniós földmegfigyelési programnak, a Copernicusnak jelenleg hét műholdja pásztázza bolygónkat a nap 24 órájában. Katasztrófahelyzet esetén fontos szerep hárul rájuk, a mostani kitörést is dokumentálták. Mint a felvételeket elemezve írják, a lávafolyam eddig több száz hektáron pusztított.
A spanyol Földtani Intézet szóvivője azt mondta a BBC-nek, nagyon fontos, hogy milyen hosszú ideig tart a lávaömlés és milyen hosszúságban terül el. Az elmúlt időszakok vulkánkitörései nyomán 24 és 84 napig folyt a láva, a legtovább az 1586-os kitöréskor. A szigeten legutóbb 1971-ben és 1949-ben volt vulkánkitörés.
Egy-egy ilyen kitörés nem csak a közvetlen környezetben okozott károk miatt lehet pusztító, ám sokan nem ismerik az egyéb veszélyeket. Nézzünk most néhányat ezek közül.
Lávafolyam: ahogy már említettük, a spanyol szakemberek azt számolják, mikor és milyen partszakaszon éri el a lávafolyam a tengert. Jelenleg egy nagyjából négy kilométeres szakaszt zártak le, elsősorban azért, hogy távol tartsák a bámészkodókat, esetleg a csónakon közelítő katasztrófaturistákat. Amíg a láva eljut a tengerig, gyakorlatilag mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Termést, háziállatot, vadon élő állatokat, erdőket és természetesen az ember alkotta létesítményeket, házakat, tárolókat, még az utakat sem kíméli.
A vulkanológus szakemberek szerint
ha a forró láva eléri a hűvös tengervizet, robbanásszerűen lépnek reakcióba.
Hirtelen sósav, vízpára és hamu elegye kerül a levegőbe, amelyet egyáltalán nem ajánlott belélegezni.
Hamu: a kitörések alkalmával mindig kerül a levegőbe vulkáni hamu, ám ennek mennyisége eltérő. Viszont ha eléri a környezetünket, a légutakra és a szemre lehet veszélyes, illetve bőrviszketegséget okozhat.
Savas eső és gázkitörés: a kitöréskor iszonyatos erővel, mint a puskagolyó lökődhetnek ki a levegőbe igen apró vulkanikus részecskék, darabkák. Az ezeknél kisebb részecskék pedig a feltörő gázokkal kerülhetnek a levegőbe, állhatnak össze felhővé, és ha esik, biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű esővizet fogunk a nyakunkba kapni. Ugyanez – jelen esetben kén-dioxid – felelős a hatalmas területeket beborító vulkanikus szmog kialakulásáért is.
A mostani kitörésnél La Palmán naponta hat–kilencezer tonna kén-dioxid került a levegőbe, amelynek a hét hátralévő napjaiban várható mozgását ugyancsak a Copernicus munkatársai modellezték. E szerint Afrika északnyugati részét és Spanyolországot éri el hamarosan a kén-dioxid-felhő, ahogy az ezen a modellen is látszik.
Mi jöhet még? Mondjuk vulkanikus iszapár is előfordulhat. Igaz, erre csak hónapokkal később van esély, amikor a leülepedett hamu, az apró szemcsés vulkanikus törmelék folyékony masszává áll össze egy-egy nagyobb esőzés után, és megindul lefelé a vulkán oldalán, ugyanúgy elpusztítva maga előtt mindent, mint egy megáradt folyó. Elképzelhető földcsuszamlás is, amikor a vulkán amúgy is meggyengült szilárdságú oldala – olvadt kövek vagy nagyobb mennyiségű víz hatására – nem bírja a terhelést, beszakad, és megindul lefelé. Végül – ha a vulkánkitörés a tenger felszíne alatt következik be – gyakran indíthat el cunamit, vagyis szökőárat, amelynek nagysága függ a kitörés erejéről.
(Borítókép: Légi felvétel egy lávával körülvett, épen maradt házról a Cumbre Vieja-tűzhányó kitörése után a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén fekvő Las Manchas közelében 2021. szeptember 20-án. Fotó: MTI / AP / iLoveTheWorld / Alfonso Escalero)