Portugáliában gyakorlatilag mindenkit beoltottak. A világ legteljesebben átoltott országai közé tartozik. A kampányt vezető Henrique Gouveia e Melo ellentengernagy szerint a siker kulcsa, hogy a politikát távol tartották a szakmai kérdésektől.
Portugália egészségügyi rendszere az év elején az összeomlás szélén állt. A fővárosban, Lisszabonban a kórházak zsúfolásig megteltek. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy otthon kezeljék magukat. Január utolsó hetében csaknem kétezer ember halt meg a vírus terjedése miatt.
Az ország oltási programja romokban hevert. A kormány akkor Henrique Gouveia e Melo ellentengernagyhoz, egy korábbi tengeralattjáró-kötelék parancsnokához fordult, hogy állítsa meg a hajó süllyedését, és kormányozza biztos vizekre az oltási kampányt.
Nyolc hónappal később Portugália a világ élvonalába tartozik a beoltottság terén. A 10,3 milliós ország lakosságának a 86 százaléka teljesen átoltott – jelentette a New York Times.
Az oltásra jogosultak, vagyis a 12 évnél idősebbek csaknem 98 százaléka teljesen átoltott – közölte az admirális.
„Elértük a csoportos védettség és a majdnem teljes nyájimmunitás szintjét” – mondta Gouveia e Melo.
A múlt héten Portugáliában megszüntették a koronavírushoz köthető szinte valamennyi korlátozást. Az új megbetegedések száma meredeken csökkent, a halálesetek száma pedig elenyészően kevés.
Sok nyugati országban, amelyek elég szerencsések ahhoz, hogy bőséges oltóanyagkészletekkel rendelkezzenek, az oltási hajlandóság stagnál, holott a lakosság egyötöde még mindig védtelen. Árgus szemekkel figyelik, hogy milyen tanulságokkal szolgálhat, ha csaknem minden arra jogosult védettséget élvez.
Izraelből és máshonnan is érkeztek aggasztó jelek arra vonatkozóan, hogy a vakcinák által nyújtott védelem idővel gyengül, ugyanakkor világszerte vita folyik arról, hogy kinek és mikor kellene emlékeztető oltást adni.
Portugália rövidesen megkezdi az idősek és a klinikailag veszélyeztetettnek minősülők oltását – mondta Gouveia e Melo. A magas rangú tiszt bízik abban, hogy december végéig mindannyian megkapják a vakcinát.
Jelenleg – miközben a bárok és az éjszakai klubok pezsegnek az élettől – a fertőzések száma csökken, a halálesetek száma pedig zuhanórepülésben van.
Az ország oltási kampánya sikeresnek bizonyult annak ellenére, hogy számos olyan akadályba ütközött, amely miatt más országok is elbuktak.
A vakcinákkal kapcsolatos álhíreknek ugyanaz a tömege árasztotta el a portugálok közösségi fiókjait, mint másutt. Az országot egy kisebbségi baloldali kormány irányítja, ami híven tükrözi az ország politikai megosztottságát. A közvélemény-kutatások szerint a vakcinák megjelenésekor széles körben merültek fel kételyek a hatásosságukról.
A fordulatot Gouveia e Melo admirálisnak tulajdonítják. A hadseregben bonyolult logisztikai kihívásokkal foglalkozó szakembert februárban nevezték ki a nemzeti oltási munkacsoport élére.
A sudár ellentengernagy megannyi közszereplése során kizárólag a bevetési egyenruháját viselte, miközben arra törekedett, hogy a nemzetet lényegében egyetlen kollektív, járványellenes erővé formálja.
Elsődleges feladat, hogy ezt háborúként kezeljük
– mondta a tiszt, miközben felidézte, hogyan állt hozzá a feladathoz. „Nemcsak a háború nyelvét használtam, hanem a katonák nyelvét.”
A politikusok világszerte hasonló harcias retorikát alkalmaztak. Személyes sikerében azonban kulcsfontosságú volt, hogy az ellentengernagyra politikai kívülállóként tekintettek.
Kinevezésekor gyorsan összeállított egy körülbelül három tucat emberből álló stábot, amit elit katonák – köztük a portugál hadsereg, a légierő és a haditengerészet matematikusai, orvosai, elemzői és stratégiai szakértői – vezettek.
Hogy mások mit tehetnek oltási erőfeszítéseik hatékonyságáért?
„Olyan embereket kell találniuk, akik nem politikusok” – felelte habozás nélkül.
Portugália már a koronavírus-járvány előtt – a pusztító gyermekbénulásban szerzett tapasztalatok alapján – erőteljes nemzeti oltási programmal rendelkezett. A paralízis akkoriban sújtotta az országot, amikor az admirális 1960-ban megszületett. Gouveia e Melo még élénken emlékszik a családi barát lányának megbetegedésére, valamint az azt követő szenvedésre.
A kétkedők és az oltásellenesek kisebbségben vannak Portugáliában, és kevésbé hangosak, mint másutt
– állapította meg Manuela Ivone da Cunha portugál antropológus, aki az oltásellenes mozgalmakat tanulmányozta.
Egy korábbi portugál egészségügyi miniszter szerint a portugál kampánynak egyértelműen jót tett a katonatiszt kinevezéséből fakadó fegyelem.
„Kommunikációs politikája hiteles és bizalomerősítő volt” – mondta Leonor Beleza.
Az ellentengernagy a bizalmat a katonákkal építette ki. Az emberek láthatták, hogy a vakcinák biztonságosak, mivel a katonák sorra kapták meg az oltásokat. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megmutassa a beoltott egészségügyi személyzetet, akik így hirdették, hogy a vakcinák veszélytelenek.
A nyár folyamán a kampány a fiatalabb korosztályokat célozta meg. Akkor még csak a lakosság kevesebb mint felét oltották be, viszont az ellenállás erősödött.
Tüntetők állták el egy lisszaboni oltóközpont bejáratát, ezért felvette a harci egyenruháját, és testőrök nélkül odament.
„Gyilkosnak szólítottak” – emlékezett vissza.
Ő azonban állta a sarat.
„Azt mondtam, hogy a gyilkos a vírus” – vetette nekik oda az admirális.
Az igazi gyilkosok pedig – tette hozzá – azok az emberek, akik úgy élnek, mint a 13. században, miközben a valóságról halvány fogalmuk sincs.
Nem mindenki üdvözölte a megközelítését.
„Nálunk nem igazán van kultúrája a hatóságok megkérdőjelezésének” – mondta egy klinikai pszichológus, aki túlságosan militaristának tartja a tömeges oltási kampányt, ezért kezdeményezte, hogy zárják ki belőle a fiatalokat.
„Mindig álcaruhában mutatkozik, mintha háborút vívna. A média és a politikusok által használt nyelvezettel együtt félelmet szít, ami hajlamosabbá tesz minket arra, hogy engedelmeskedjünk, és ne kérdezzünk” – tette hozzá Laura Sanches.
A kampány azonban határozottan eredményes.
„Kezdetben 40 százalék volt bizonytalanok aránya. Most a felmérések szerint már csak a lakosság 2,2 százaléka nem akarja beoltatni magát” – mondta Gouveia e Melo admirális, aki úgy érzi, elvégezte a rábízott feladatot, ezért lemondott a tisztségéről.
(Borítókép: Henrique Gouveia e Melo meglátogat egy koronavírus-oltóközpontot Lisszabonban 2021. szeptember 11-én. Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP)