Megvétózta a magyar és a lengyel kormány az Európai Unió gyermekjogi stratégiáját. Magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter ezt azzal indokolta, hogy az uniós tervezettel LMBTQ-aktivisták lepnék el az iskolákat. Csakhogy a szóban forgó dokumentumban egy szó sem esik ilyesmiről szó – szúrta ki az EUrológus. 

Az Európai Bizottság március 24-én terjesztette ezt a stratégiát. A 24 oldalas dokumentumban hat területen javasolnak tematikus intézkedéseket. Ezek a következők:

1. A gyermekek aktív részvétele a demokratikus életben.
2. A gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül teljes mértékben gyümölcsöztetni tudják a tehetségüket.
3. A gyermekek erőszakmentes élethez való joga.
4. A gyermekek gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való joga.
5. A gyermekek ahhoz fűződő joga, hogy biztonsággal használhassák a digitális környezetet, és kamatoztathassák az abban rejlő lehetőségeket.
6. A gyermekek jogai világszerte.

A stratégiában három alkalommal szerepel az „LGBTQI” (Angolul: Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Queer, Intersex) kifejezés. Ebből kettő lábjegyzetként, hivatkozással más dokumentumokra. A harmadik alkalommal a következő olvasható:

Néhány más gyermekcsoportnak, mint például a fogyatékkal élő és az LMBTQI gyermekeknek, sajátos szükségleteik lehetnek a mentális és fizikai egészséggel kapcsolatban, amelyeket megfelelő módon kell kezelni.

Az EU szlovén elnökségének nevében Marjan Dikaučič szlovén igazságügyi miniszter azt mondta: komoly erőfeszítéseket tettek a magyar és a lengyel kormány meggyőzésére, hosszasan tárgyaltak kompromisszumos megoldásról, de a két vétózó miniszter nem változtatta meg az álláspontját.

Didier Reynders uniós igazságügyi biztos kiemelte: valamennyi uniós stratégia alapvető eleme a diszkriminációmentesség, hiszen el akarják kerülni azt, hogy bármely uniós polgár hátrányos megkülönböztetést szenvedjen el, ez pedig vonatkozik a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetésre is.

Reynders megjegyezte, hogy a stratégiát a 27 tagállamból 25 támogatja. 

Nincs elsőbbség

Egyébként Lengyelországban pont csütörtökön mondta ki az alkotmánybíróság: az EU-s jognak nincs elsőbbsége a lengyel alkotmánnyal szemben, egyes uniós törvények ütköznek a jogrendszerrel. 

A bírálói szerint függetlennek már egyre nehezebben nevezhető testület továbbá megállapította:  az uniós tagságból nem következik az Európai Bíróság döntéseinek elsőbbsége, ahogy az sem, hogy a csatlakozással Lengyelország lemondott volna szuverenításáról az EU javára. 

Sokak szerint a döntés Lengyelország kilépését vetíti elő az unióból. Az Európai Néppárt szerint ezzel a lengyel kormánypárt az egész uniós ellen indított támadást.