Az osztrák koalíció azért maradt fenn, mert Sebastian Kurz teljesítette a Zöldek feltételét, és lemondott, viszont lelkes híve, az eddigi külügyminiszter, Alexander Schallenberg követi majd őt, aki eddig is nagy csodálója volt a fiatal politikusnak. Werner Kogler zöldpárti alkancellár üdvözölte a fejleményeket, és bejelentette a Zöldek és a néppárt kormánykoalíciójának folytatását. Kevésbé lelkesen reagáltak az ellenzéki pártok a kancellárcserére, mivel az elmúlt napok tárgyalásai nyomán inkább abban reménykedtek, hogy az ÖVP kizárásával új, négypárti koalíció jön létre a szociáldemokraták (SPÖ), a szabadságpártiak (FPÖ), a liberálisok (NEOS) és a Zöldek (Grüne) részvételével.

Kiss J. László egyetemi tanár, a térség szakértője szerint két lehetőség maradt volna a helyzet feloldására. Vagy egy újabb előrehozott választást tartanak, azonban négy éven belül ez lenne a harmadik, amit az osztrák választók már nehezen viselnének, és ez egyik pártnak sem lenne érdeke. Másfelől ebben a jelenlegi koalícióban a Néppárt a domináns tényező, és ahhoz, hogy a többi párt nélküle alakítson egy másik koalíciót, abban már a Szabadságpártnak is részt kellene vennie, ami pedig nem valószínű. Bár a szociáldemokraták korábban azt mondták, hogy rendkívüli időkben rendkívüli megoldásokat is el tudnak fogadni. 

A Corvinus Egyetem oktatója úgy véli, hogy a kialakult helyzet egy olyan lehetőség Kurz számára, hogy a kancellársága nélkül is megmaradjon a kormánya. Közvetett módon továbbra is ő irányít, a hatalom ott van a kezében, mint pártelnök és frakcióvezető gyakorlatilag mindenbe bele tud szólni. Emellett igen teátrális gesztussal – nem élve a mentelmi jogával – a lemondást bejelentő sajtótájékoztatón azt közölte:

Az ország előrébb való nálam

– majd hozzátette, hogy az ÖVP és a Zöld Párt koalíciójának fenntartását támogatja, és ezért hajlandó távozni a hatalomból.

Korrupció, amikor Kurz még nem is volt kancellár

A politikus rakétaszerű felemelkedése és népszerűsége 2017-re tehető. A  gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) most azt vizsgálja és próbálja bizonyítani, hogy ez a hihetetlen gyors politikai befutás nem egy politikai csodagyereknek köszönhető, hanem emögött korrupciógyanús esetek voltak. Állítólag 2016-ban az akkori pénzügyminisztérium közvetítésével gyakorlatilag megvásároltak közvélemény-kutatásokat, amelyeket úgy kozmetikáztak, hogy azok Kurznak kedvezőek legyenek. 

Kiszivárgott egy hanganyag is, amelyen a politikus beszélgetett a pénzügyminisztérium egyik munkatársával, és ebből aztán világosan kiderült, hogy Kurz nem egy politikai csodagyerek, sokkal inkább egy machiavellista, aki a hatalomért mindenre képes, nincsenek morális skrupulusai, ráadásul mindez még le van öntve komoly hatalmi arroganciával is. Tehát ezzel a vizsgálattal Kurz varázslatos felemelkedésének utólagos aláásása történik – hívja fel a figyelmet Kiss J. László.

Viszont ha Sebastian Kurznak sikerül magát tisztáznia az ügyészségi vizsgálódások során, akkor az egészet akár a maga javára is fordíthatja. A neki lekötelezett eddigi külügyminiszter lesz ugyan a kancellár átmenetileg, de miután mindig is Kurzhoz volt hűséges, és nem dédelget hatalmi ambíciókat, ezért ha tisztázódott minden, akkor akár vissza is adja a kancellári széket Sebastian Kurznak.  

(Borítókép: Sebastian Kurz 2021. október 9-én. Fotó: Lisi Niesner / Reuters)