Minél többet érünk el, annál nagyobb nyomást gyakorol ránk Kína – fogalmazott Caj Jing-ven tajvani elnök, leszögezve, hogy nem fog fejet hajtani Pekingnek, a sziget pedig folytatja demokratikus életvitelét, hiába egyre feszültebb a helyzet a Tajvani-szoros két oldalán. 

Caj elnök a Tajvannak a Kínai Köztársaság megalakítását ünneplő nemzeti napján, október 10-én, vasárnap beszélt erről, egy nappal azután, hogy  – gyaníthatóan szándékosan – Hszi Csin-ping kínai elnök leszögezte: a két állam egyesítését mindenképpen meg kell valósítani, és meg is lesz valósítva. Caj Jing-ven beszédét katonai parádé kísérte.

Hszi Csin-ping beszédében igyekezett kidomborítani, milyen közös érdekek mentén egyesülhet a két ország. A kínai állampárti rendszer és a tajvani többpárti demokratikus berendezkedés közötti éles különbségekről nem beszélt, s az sem foglalkoztatta különösebben, hogy Tajvan akarja-e ezt az egyesülést. A kínai államfő mindenesetre kijelentette, hogy az újraegyesítés legnagyobb akadálya „a tajvani szeparatizmus”, de szavai szerint „a történelem ítéletet fog mondani” a függetlenségpártiak fölött.

Caj Jing-ven szerint Tajvan viszont a demokrácia előőrse a térségben, a sziget pedig nem tudja elfogadni a számára Peking által kikövezett utat, mert az se demokráciához, se szuverenitáshoz, se szabadsághoz nem vezet. 

A tajvani elnök megismételte ajánlatát arra, hogy Tajpej egyenlő felekként tárgyaljon Pekinggel, ám a kínai kormány szeparatistának tekinti az államfőt, így nem is hajlandó vele szóba állni. 

A helyzet azonban rendkívül feszült: az utóbbi héten 150 alkalommal repültek be kínai harci repülők Tajvan légvédelmi azonosító övezetébe, miközben kiderült, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigeten, ami Pekingben elegendő, törvényes ok lenne arra, hogy katonailag egyesítse a két területet a Kínai Kommunista Párt égisze alatt.