A nagy német cégek lemaradtak az elektromos autók gyártásában, a járvány pedig csak még tovább rontott a helyzeten.
Nagy bajban lehet a német autóipar – hívta föl rá a figyelmet korábban az Economist a Németország helyzetéről szóló tudósításában. Az IG Metall felmérése szerint a német autóiparban foglalkoztatottak 42 százaléka aggódik a jövője miatt, az acélgyárak munkásainál is hasonló ez az arány. A félelmük nem megalapozatlan, ugyanis a belső égésű motorokkal rendelkező autókat egyre kevésbé éri meg gyártani.
Márpedig a német ipar jelentős része erre épül. A német kormányzat 2030-ra már 14 millió elektromos járművet szeretne látni az utakon, ami pontosan 14-szerese a jelenlegi számnak. Arról korábban már az Index is beszámolt, hogy jelentős piacbefolyásoló tényező az elektromos vagy alternatív meghajtású autók lassú térnyerése, ezt pedig csak erősíti, hogy
az EU-ban jelentősen szigorítanák a gépkocsik károsanyag-kibocsátását, és erre külön Uniós irányelvek is vonatkoznak.
A belső égésű motorok korának leáldozása ugyanakkor teljes mértékben alááshatja az autóalkatrész-gyártás (köztük a sebességváltó és a légkondicionáló berendezés) és a teljes német ipar modelljét, amely az erős középvállalatok (Mittelstand) és a multik közötti együttműködést, valamint a teljes foglalkoztatottságot tekinti alapjának.
Az alternatív és az elektromos meghajtású autók gyártása ugyanis sokkal kevesebb munkaerőt igényel,
ráadásul az akkumulátorgyártás alapjául szolgáló lítiumkitermelést kevés ország uralja. A kínai SVOLT például két gyárat is tervez létrehozni a közeljövőben csak a Saar-vidéken.
Bár a Volkswagen is bejelentette, hogy 2030-ra hat lítium-ionos akkumulátorgyárat terveznek nyitni Európa-szerte, a német autóipar messze lemaradt az elektromos autók gyártása terén elsősorban az amerikai Teslával és a kínai cégekkel szemben. Danyal Baraz, Baden-Württemberg tartomány pénzügyminisztere úgy fogalmazott, hogy
az autógyártás hardveroldaláról erősek a németek, azonban a mesterséges intelligencia és az adat területén rendkívül gyengék.
A technológiai problémákat csak fokozza, hogy az autógyártás 2021-ben mélypontra süllyedt: az új autók regisztrációja 25 százalékkal 972 723-ra csökkent. Ilyen alacsony regisztrációs számra 1995 óta nem volt példa Európában. Ennek okát elsősorban a koronavírus-járvány miatt kialakult csiphiányban látják a szakértők.
A német belpolitikában zajló változások is hatással lehetnek a német iparra. Németországban egyébként is elég erős az atomerőmű-ellenes lobbi, a német autóipart pedig a zöldek kormányra kerülésétől féltik sokan. Bár tény, hogy tettek radikális kijelentéseket, azonban a párton belül jelenleg a fundamentalistáknál sokkal erősebb a mérsékelt, realista irányvonal, emellett a piacpárti, liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciós tagsága mérsékelheti az ipart korlátozó intézkedéseket.
Ugyan az FDP-nek, úgy tűnik, sikerül elérnie, hogy ne legyen adóemelés, viszont nem sikerült megakadályozniuk, hogy előbbre hozzák a szénerőmű-bezárásokat. Erre egyébként egy 40 milliárd eurós projektet indítottak, amely ezeknek az erőműveknek a lassú leállítását eredményezte volna az eredeti tervek szerint 2038-ra.
Az autógyártást azonban elsősorban nem a pártpolitika, hanem a piac, tehát az eladási számok fogják meghatározni.
A helyzet azonban így sem tűnik jobbnak. Ahogy már említettük, az új gépkocsik regisztrációja idén 26 éves mélyponton van, emellett a 2030-ra kitűzött uniós klímacélok következtében gyártók és beszállítók mehetnek tönkre, ráadásul az autók ára is emelkedni fog.
Ezt már jelenleg is lehet látni: az autóipar megtorpanásának több köze van a magyar hadiipar-fejlesztéshez, mint elsőre gondolnánk. Németországban jelenleg 1,7 millióan dolgoznak az autóiparban, ám becslések szerint ezeknek a munkásoknak legalább a felét át- vagy tovább kellene képezni az elkövetkező időszakban.
Az elektromos autók lassú, de biztos térnyerése miatt vélhetően sokan fogják elveszíteni a munkájukat, azonban
aki egy személygépkocsit összeszerel, az ugyanezt meg tudja tenni egy harci járművel is.
Amennyiben az autóiparban sokan elveszítenék a munkájukat, abban az esetben ezeket az embereket át lehetne vezényelni a hadiipari gyárakba, ugyanis az autóval szemben a harci eszközökre mindig lesz stabil kereslet, főleg látva a jelenlegi erős fegyverkezési folyamatot, amelyben a Magyar Honvédség intézkedései sokkal inkább reakciók, mint akciók.
Az elmúlt időszakban Magyarország nagyon sok fegyvert, hadianyagot vett Németországból. Emellett a Rheinmetall is óriási beruházásokkal van jelen hazánkban, és még még ősszel befejeződik a zalaegerszegi és elkezdődik a kaposvári gyáruk építése.
(Borítókép: A németországi Zwickau városban lévő Volkswagen-autógyár 2020. február 25-én. Fotó: Ronny Hartmann / AFP)