Levontak egy japán mozdonyvezetőtől 56 jent, azaz mintegy 160 forintot, mert a vasúttársaság szerint egy rövid késés alatt gyakorlatilag nem végezte a munkáját. A vasutas perben követeli vissza a csekély összeget, ráadásul egy tetemes fájdalomdíjat is.
A férfinak 2020 júniusában egy üres szerelvényt kellett volna a depóba vezetnie. Okajama pályaudvarán várt a vonatra, amely befutott ugyan, csak a feladattal megbízott mozdonyvezető éppen téves peronon várta. Miután rájött a hibájára, átfutott a megfelelőre az érkező szerelvényhez, a kollégájával történő váltásban azonban két percet késett, végső soron pedig az immár üres vonatot egyperces késéssel juttatta el a depóba.
A cég, a West Japan Railway Company egy csöppet sem volt elnéző.
A mozdonyvezető következő, júliusi béréből 85 jent vont le azzal az indokkal, hogy a csere két perce alatt nem történt munkavégzés. A megbüntetett alkalmazott azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és a helyi munkaügyi felügyelethez fordult panaszával.
A vizsgálat után a munkáltató, rövidített nevén a JR West egy percre rövidítette a kiesést – írta a Japan Today.
Az alkalmazott továbbra is igazságtalannak tartotta a csekély büntetést, elvégre szerinte nem okozott kárt a vállalatnak, sem fennakadást a menetrendben, hisz egy utasok nélküli szerelvényt vezetett a depóig, ezért pert indított az okajamai kerületi bíróságon a JR West ellen.
Keresetében 43 jen kártérítést, vagyis az egyperces késésért levont összeget, továbbá a késés okozta túlóradíjat, nevezetesen 13 jent követelt, nem utolsósorban pedig 2,2 millió jent (6,2 millió forintot) az elszenvedett lelki traumákért.
A mozdonyvezető indokolatlannak tartja a bér csökkentését, mert szerinte az incidens a munkaidő alatt történt. A vállalat azonban hajthatatlan volt, és tartotta magát a „nincs munka, nincs fizetés” elvéhez – ugyanúgy, ahogy a munkahelyi késés vagy a hiányzás esetében.
Az alkalmazott ebben az esetben azzal érvelt, hogy a bércsökkentéssel emberi mulasztást szankcionáltak, holott egy apró hibát nem kellene szerződésszegésnek minősíteni.
A japán vonatok pontosságát széles körben elismerik és dicsérik, de ezúttal a precíz időmérés gerjesztette a vitát a mozdonyvezető és munkáltatója között.
A japán kommentelők zöme az alkalmazott pártjára állt.
„Mindenki követ el hibákat. Bércsökkentést azonban csak súlyos következményekkel járó mulasztás után lenne szabad kiróni. Ha ez szokássá válik, akkor a hibák miatti bércsökkentések más iparágakra is átterjednek” – írta egyikük.
„A mozgástér rugalmatlansága jellemző Japánra, ahelyett hogy a kiemelkedő termelékenységet szorgalmaznák” – vélte valaki.
„Alkalmazottként egy perc késés esetén úgy kezelnek, mintha balesetet okoztál volna” – kesergett az egyik kommentelő.
Ha valakinek egy perccel csökkenthető a bére, vajon miért nem fizetik ki a túlórát is egyperces részletekben is?
– tette fel valaki a kérdést.
Volt, aki viccesre fogta:
„Megőrülnék, ha én lennék a bérszámfejtő, és minden egyes hiba miatt perceket kellene levonnom az emberek béréből.”
Jóllehet a közvélemény ebben az ügyben a munkavállaló pártjára állt, a Japan Rail kiváló pontossági és biztonsági mutatói erős érvként szolgálnak a percre pontos menetidő betartatása mellett. Ráadásul az emberi mulasztás súlyos következményekkel járhat egy olyan csapatban, amely naponta több millió utas biztonságáért és jólétéért felel – érvel a vállalat.
Japán vasúti rendszere a megbízhatóságáról ismert. Négy éve, 2017-ben a vasúttársaság nyilvánosan bocsánatot kért, miután az egyik szerelvény húsz másodperccel a mentrend előtt indult el egy pályaudvarról – emlékeztetett az eset kapcsán a BBC.
Ha Japánban egy vonat öt percnél többet késik, az utasok hivatalos igazolást kapnak, ami munkahelyi késésük indoklására is felhasználható.
(Borítókép: A Sinkanszen, a japán gyorsvasút egyik szerelvénye. Fotó: MTI / EPA / JR Tokai)