Új korlátozásokat akarnak bevezetni Németországban az ünnepi időszakra a koronavírus-járvány miatt. Erről Olaf Scholz kancellárnak a tartományi miniszterelnökökkel tartott keddi találkozója után születhet döntés – szellőztette meg a Deutsche Welle a birtokába került dokumentumok alapján.
Az elképzelések szerint december 28-tól életbe lépő korlátozások szerint
Karl Lauterbach egészségügyi miniszter hétvégén arról tett bejelentést, hogy nem lesz korlátozás karácsony előtt, de figyelmeztetett, hogy Németországnak a koronavírus-járvány masszív hullámával kell szembenéznie az omikron-variáns miatt.
Ezen túl Németországban esett szó már arról is, hogy mindenki számára kötelezővé teszik az oltást, amit a szivárgó hírek szerint Olaf Scholz a maga részéről támogat. A koronavírus-járvány egy hónapja ért csúcsra, november 25-én 76 132-vel rekordot döntött az egy nap alatt regisztrált új fertőzöttek száma a pandémia kezdete óta, és ekkor nőtt százezer fölé a haláleseteké is.
Szlovákia szerződést kötött 340 000 adag Nuvaxovid vakcina behozatalára, aminek feltételes regisztrációját hétfőn hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága. A vakcináknak 2022 első felében kellene megérkezniük, tudatta a Magyarországgal szomszédos ország egészségügyi minisztériuma.
Az Index beszámolt róla, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyta a Novavax oltóanyagát, a Nuvaxovidot, amely az ötödik, koronavírus elleni vakcina lehet, amelyet elfogadnak az Európai Unióban a 18 éven felüliek számára.
Az EMA gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága alapos értékelést követően közölte az adatait, amely szerint az oltóanyag, amely fehérjealapú, megbízható, egyúttal megfelel az EU hatékonysági, biztonsági és minőségi kritériumainak, így a feltételes forgalombahozatali engedély kiadását javasolta. A gyógyszerfelügyelet arról is hírt adott, hogy továbbra is figyelni fogja a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát az egyes tagországokban, vélhetően Szlovákiában is.
(via Új Szó)
Az Egyesült Államokban a múlt heti koronavírus-fertőzések 73 százaléka az omikron-variánshoz volt köthető – derült ki amerikai járványügyi hivatal (CDC) hétfőn közzétett adataiból.
Ez hatalmas ugrást jelent az egy héttel korábbi, mintegy 12,6 százalékos becsléshez képest. Az amerikai egészségügyi hatóságok eredetileg 3 százalékra becsülték az említett hétre vonatkozó adatokat, de később felfelé módosították a számot.
Az omikron nevű koronavírus-változat, ami most az országban a domináns törzs, a második helyre szorította a delta-variánst. A CDC becslése szerint a közelmúltban a delta az esetek negyedét okozta. Egyes tagállamokban a fertőzések több mint 90 százaléka az omikron-változattal hozható összefüggésbe.
A delta-variáns súlyos hulláma nyáron érte el az Egyesült Államokat. Szeptemberben az új fertőzések száma visszaesett, de október óta ismét emelkedett, és különösen az utóbbi napokban nőtt meg erőteljesen.
A világjárvány kezdete óta több mint 800 ezer ember halt meg az Egyesült Államokban koronavírus-fertőzés miatt. Az ország oltási kampánya erősen indult, de az utóbbi időben nehezen haladt előre. A 330 millió lakos mintegy 61,5 százaléka két vakcinát kapott.
Joe Biden amerikai elnök kedden a világjárványról szóló beszédében a nyilvánossághoz kíván fordulni. A Fehér Ház szerint aggodalomra ad okot a koronavírus omikron-variánsának terjedése, de ez nem indok a pánikra.
(MTI)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggódik amiatt, hogy a koronavírus-járvány idején a súlyos munkakörülmények és a megfelelő támogatás hiánya miatt sok egészségügyi szakembert veszítettek el – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató egy hétfői genfi tájékoztatón.
A szervezet vezetője felhívta a figyelmet az orvosok és az ápolók világszerte növekvő hiányára.
Az orvosok, ápolók „több mint két éve éjjel-nappal dolgoznak, és sokan közülük kiégtek, nem kapnak megbecsülést a munkájukért”. Emlékeztetett arra, hogy a világjárvány kezdetén „sok támogatást” kaptak az egészségügyi dolgozók. Ezt azonban tettekre kell váltani: a kormányoknak segíteniük kell a munkakörülményeik javításában a fizetés és a képzés terén – hangsúlyozta.
„A Covid az egész egészségügyi rendszer számára kihívássá vált. Egy olyan időszakban, amikor több dolgozóra – ápolókra és orvosokra – van szükségünk, valójában elveszítjük őket” – folytatta a főigazgató.
Elmondása szerint „már a járvány előtt is komoly hiány volt az egészségügyi szakemberekből”. A helyzet most még tovább romlik – tette hozzá.
Azt hangoztatta, hogy megérti az egészségügyi dolgozók csalódottságát. Felszólította ezért a médiát, hogy „emlékeztesse az országokat, hogy valóban fektessenek be az egészségügyi rendszerekbe, különösen a munkaerőbe”.
(MTI)