Oroszország azt állítja, hogy megöltek több ukrán katonát, akik behatoltak Oroszország területére. A Nyugat mindeközben úgy véli, hogy az oroszok már elkezdték inváziós tervük végrehajtását.
Hétfőn is óráról órára érkeztek újabb fejlemények az orosz–ukrán konfliktusban, cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Hivatal (FSZB) közölte, hogy hétfő hajnalban likvidáltak öt ukrán katonát, és kilőttek két ukrán harcjárművet, amelyek behatoltak Oroszország területére.
Az FSZB közleménye szerint az ukrán katonák moszkvai idő szerint 6 óra körül hatoltak be Oroszországba Rosztov régióban, ahol orosz határőrökkel és katonákkal kerültek szembe. Az oroszok arra szólították fel őket, hogy forduljanak vissza, mire az ukránok fegyveresen próbáltak meg ellenállni, ezután likvidálták őket – közölte az orosz biztonsági szerv.
Hozzátették: az ukrán katonák evakuálására a harc közben két ukrán harcjármű is érkezett, ezeket azonban tankelhárító lövegekkel kilőtték az orosz katonák (azt, hogy ezekben a járművekben hány katona lehetett, nem közölték). Az oroszok szerint az ukránok célja a felderítés vagy szabotázsakciók végrehajtása lehetett.
A konfliktusnak eddig mindössze két (ismert) halálos áldozata volt az utóbbi napokban az ukrán fél részéről, erről itt írtunk bővebben.
Az orosz elnök rendkívüli ülést hívott össze az ország belbiztonsági tanácsával.
Ez egy nagyon fontos ülés lesz
– mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő a bejelentéssel kapcsolatban. Hozzátette: az üléssel párhuzamosan Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatót is tart.
Jake Sullivan amerikai biztonságpolitikai tanácsadó ezzel kapcsolatban azt mondta: „Minden jel arra mutat, hogy Vlagyimir Putyin és az oroszok megkezdték egy nagy ukrajnai katonai invázió előkészítését.”
Ugyancsak hétfőn délután derült ki, hogy az amerikai kormány levelet küldött az ENSZ-nek, amelyben azt írták: megbízható értesüléseket szereztek arról, hogy az orosz titkosszolgálat már összeállított egy listát azokról az ukrán civilekről, akiket meg kell gyilkolni vagy – ha lehetőség van rá – el kell fogni egy Ukrajna elleni invázió idején.
A levelet Michelle Bachelet-nek, az ENSZ emberi jogokért felelős biztosának címezték. Az amerikai szerint az orosz titkosszolgálat most elsősorban azokat az embereket – többnyire újságírókat, politikai aktivistákat – venné célba, akik korábban Oroszországból vagy Belaruszból menekültek Ukrajnába, és bizonyos vallási, etnikai csoportok vagy az LMBTQ-közösség tagjai.
A közleményben azt is leírták: Oroszország egy invázió esetén várhatóan nemcsak néhány disszidenssel, hanem rengeteg ukrán civillel szemben is erőszakosan lépne fel, és arra utaltak, hogy az oroszok már korábban is elraboltak és megkínoztak ukrán civileket.
Arról is megbízható értesüléseink vannak, hogy az orosz erők halálos fegyverekkel oszlatnák fel a békés demonstrációkat, és ugyanígy tennének mindenféle, a civilek részéről érkező ellenállás esetén
– írták a levélben, amelyet Bathsheba Nell Crocker, az USA genfi ENSZ-nagykövete írt alá.
Hétfőn Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő tagadta, hogy a titkosszolgálatnak listája volna azokról az emberekről, akiket meg kell gyilkolni. „Ez az egész egy átverés. Nincs ilyen lista, ez álhír” – állította a szóvivő.
A brit miniszterelnöki hivatal egyik szóvivője mindeközben azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a brit hírszerzés információi szerint Oroszország már megkezdte az inváziós terv végrehajtását.
Az általuk szerzett értesülésekből az látszik, hogy Oroszország inváziót fog indítani, és már meg is kezdték Putyin elnök tervének végrehajtását
– mondta a szóvivő, hozzátéve: a valóságban már látják is annak a jeleit, hogy az oroszok mozgósítanak, és arra készülnek, hogy megindítsák az offenzívát. Vasárnap ehhez hasonló nyilatkozatot tett az amerikai hírszerzés is.
A Donyecki Népköztársaság egyik vezetője, Eduard Basurin hétfőn azt kérte, hogy Oroszország nyújtson katonai és pénzügyi segítséget nekik. Megfogalmazása szerint „a Donbászban már háború zajlik”, és kritikus helyzetbe kerültek. Ezzel párhuzamosan szükségállapotot is hirdettek Donyeckben hétfőn, arra hivatkozva, hogy az ukrán nehéztüzérség bombázásai miatt már az ivóvízellátás is veszélybe került, és 21 ezer lakosuk víz nélkül maradt.
Mindeközben a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság államfői, Gyenyisz Pusilin és Leonyid Paszecsnik Moszkvába utazott, és
AZ OROSZ ÁLLAMI TÉVÉ ADÁSÁBAN ARRA KÉRTÉK VLAGYIMIR PUTYINT, HOGY OROSZORSZÁG HIVATALOSAN IS ISMERJE EL EZEKET A KÖZTÁRSASÁGOKAT.
Erre egyébként azáltal adódik lehetőség, hogy az orosz parlament a múlt héten már elfogadott egy olyan határozati javaslatot, amely értelmében az elnök dönthet a két szakadár köztársaság hivatalos elismeréséről. Ha a szakadárokat elismerik, akkor Oroszország biztonságpolitikailag is garanciát vállalhat értük és az állampolgáraikért, ezután pedig – a nyugatiak és az ukránok szerint – a saját csapataikkal erősíthetik meg az ott állomásozó szakadár erőket. Mindez egyben azt is jelentheti, hogy az oroszoknak hivatalos indokuk is lesz arra, hogy háborút indítsanak.
Az orosz elnök hétfőn késő délután tartotta meg a biztonsági tanács ülését és sajtótájékoztatóját. Vlagyimir Putyin ekkor azt mondta:
még hétfőn döntenek arról, hogy elismerjék-e hivatalosan a két szakadár köztársaságot.
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: békét szeretnének, nem pedig háborút, miközben arra is emlékeztetett, hogy továbbra is biztonságpolitikai garanciákat szeretnének látni a NATO részéről. Úgy fogalmazott:
[...] meg kell értenünk azt a valóságot, amelyben élünk, és sokszor elmondtam már: ha Oroszországot azzal fenyegetik, hogy felveszik Ukrajnát a NATO-ba, akkor az megtöbbszörözi az ellenünk irányuló fenyegetést.
Vlagyimir Putyin ezután azzal folytatta, hogy a nyugatiak szerint Ukrajnát „a konfrontáció eszközeként” használják Oroszország ellen, ami „komoly, nagy fenyegetést” jelent Moszkvára. Hangsúlyozta: ők mindig a békés megoldás hívei voltak, miközben az ukránok a hétvégén már két hadműveletet is indítottak Donyeck és Luhanszk ellen, hétfőn pedig a jelek szerint egy újabbal próbálkoztak.
Az ukránok mindeközben tagadták, hogy megtámadták volna az oroszokat vagy akár a szakadárokat (amint azt Putyin elnök említette). Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren listába szedte azokat az álinformációkat, amelyeket az oroszok terjesztenek:
Felsorolta: az ukránok nem támadták meg Donyecket vagy Luhanszkot, nem küldtek szabotőröket vagy katonákat Oroszországba, nem bombázták lövegekkel az orosz területeket vagy határátkelőket, és a szakadár területek ellen sem hajtottak végre szabotázsakciókat. „Ukrajna nem is tervez ilyen akciókat. Üzenjük az oroszoknak, hogy most már ideje leállni az álhírek gyártásával" – írta Dmitro Kuleba.
A helyszínen lévő riporterek beszámolója szerint Szergej Nariskin orosz kémfőnök a belbiztonsági tanács ülésén már nem is a szakadár köztársaságok elismeréséről, hanem egyenesen a területek bekebelezéséről beszélt.
Az egyik riporter beszámolója szerint nagyjából az alábbi párbeszéd játszódott le közte és Vlagyimir Putyin között:
Nariskin: – Egyetértek, esélyt kell adnunk a Nyugatnak [arra, hogy elismerjék a minszki megállapodást], és utána támogatni a függetlenségüket.
Putyin: – Tisztázzuk: támogatni fogja, vagy támogatja ezt?
Nariskin: – Támogatom, hogy különleges státusza legyen a Donbásznak Oroszországon belül.
Putyin: – Most nem erről beszélünk, hanem a függetlenségük elismeréséről.
Nariskin (némi szünet után): – Igen.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azt írta a Twitteren : Ukrajna már most támadás alatt áll gazdasági, katonai és kiberbiztonsági szempontból is. Ők a balti államokkal az ukránokat támogatják, ezért a héten mindannyian elutaznak Kijevbe.
Az uniós politikusoknak most ukrán barátink mellett van a helye!
– tette hozzá.
Mindeközben az Európai Bizottság – az MTi szerint – döntött arról, hogy egy 1,2 milliárd euró értékű gyorssegélyt nyújt Ukrajnának. A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna felkészültségét abban az esetben, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodna. A közlemény szerint eddig Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria erősítette meg hozzájárulását az uniós segítségnyújtáshoz. Az ellátmány főként alapvető fogyasztási cikkeket, sátrakat, hálózsákokat, higiéniai eszközöket, gyógyszereket tartalmaz.
Hétfőn derült ki az is, hogy a Rosszija–1 nevű orosz állami TV egyik műsorában azt állították: Erzsébet brit királynő, Károly herceg, András herceg, de még Recep Tayyip Erdogan török elnök is azt akarja, hogy törjön ki a háború az oroszok és az ukránok közt.
A műsorban azt mondták: ezek a vezetők azért szeretnék, hogy kitörjön a konfliktus, mert ezzel elterelhetnék a figyelmet a saját problémáikról. A műsorvezető ezzel kapcsolatban beszélt András herceg szexuális zaklatási botrányáról és a Károly herceg egyik alapítványával szembeni nyomozásról is. A brit királyi családot annak dacára emlegették az orosz köztévében, hogy mindeddig a család egyik tagja sem nyilvánult meg az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban.
Az AFP hírügynökség értesülése szerint a hétfői fejlemények után késő estére Volodimir Zelenszkij is összehívta országa nemzetbiztonsági tanácsát.
A Ria Novoszty nevű orosz állami hírügynökség este úgy értesült: Vlagyimir Putyin egy telefonbeszélgetésen már közölte Olaf Scholz német kancellárral, valamint Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy el fogják ismerni a két szakadár köztársaságot hétfő este.
Ezzel kapcsolatban nem sokkal később német kancellár hivatala is kiadott egy közleményt. Eszerint Olaf Scholz azt válaszolta Putyinnak: ha elismerik a szakadárokat, akkor azzal egyoldalúan megszegik a minszki megállapodást. A kancellár arra kérte az orosz elnököt, hogy vonják vissza a katonáikat. A Sky News adásában mindezt úgy kommentálták: ha Putyin ezt hivatalosan is bejelenti, akkor kedden az orosz parlamentben már szavazhatnak is arról, hogy katonai segítséget nyújtanak a szakadároknak, ez pedig végső soron a harcok kiéleződéséhez vezethet.
Az orosz elnök nemrég kezdte meg beszédét. Bejelentése elején azt mondta: nagyon súlyos a helyzet a Donbászban, amely nemcsak egy „szomszédos terület", hanem Oroszországhoz kötődik sok szállal. Ezután hosszasan kifejtette, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyökerei a szovjet korszakra nyúlnak vissza.
Putyin többször is megemlítette, hogy Vlagyimir Lenin tehet arról, hogy a Donbász Ukrajnához került a Szovjetunió létrejötte után. Beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után, 1994-ben is megpróbáltak egy olyan megegyezést tető alá hozni az ukránokkal, de ez sem segített.
Majd kifejtette, hogy 2014-ben a Nyugat támogatta a Maidan-megmozdulásokat és akkor az ország alkotmányával ellenkező módon léptek fel az ukrajnai oroszokkal szemben. Az orosz elnök hozzátette: a Maidan nem a demokrácia, hanem a polgárháború irányába mozdította el Ukrajnát, ennek a jeleit lehet látni most is.
Ukrajnát most a külföldi hatalmak irányítják
– mondta beszédében az orosz elnök, többek közt az országban jelen lévő civil szervezetekre uralva. Szerinte a Nyugat ezek által már átvette a gazdasági irányítást is Ukrajna felett.
Az orosz elnök ezután visszautalt arra, hogy a Krím-félsziget 2014-ben már úgy döntött, hogy kiválik Ukrajnában és Oroszország része lesz. A hosszú érvelés után Vlagyimir Putyin végül kimondta:
Most meghozunk egy olyan döntést, amelyet már évek óta meg kellett hozni: azonnal elismerjük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztrásaság függetlenségét.
(Borítókép: Handout / Russian Defence Ministry / AFP)