Kedden Boris Johnson brit miniszterelnökkel találkoztak a Visegrádi Négyek (V4) kormányfői. A vezetők megegyeztek abban, hogy az orosz–ukrán háború miatt szorosabban működnek együtt a közeljövőben. Orbán Viktor ugyanakkor leszögezte: nem támogatják azt, hogy az energiaszektorra is kiterjesszék a gazdasági szankciókat.
A háború témája minden más témát elsöpört. Az világos, hogy mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a háború minél hamarabb lezáruljon
– ezzel kezdte a V4-es találkozó, illetve az azt követő brit–magyar megbeszélés utáni londoni bejelentkezését Orbán Viktor. Hozzátette: épp ezért minden erőfeszítést megtesznek majd azért, hogy a béke helyreálljon.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a találkozókon beszéltek az oroszok elleni újabb szankciókról is. Elmondása szerint a megbeszéléséken leszögezte, hogy „aránytalanul nagy terhet jelentene Magyarország számára”, ha ezek az energia-, gáz- és olajszektort is érintenék.
Ezért világossá tettem, hogy mi elítéltjük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: mivel a magyar családok 90 százaléka gázzal fűt, ezért az Oroszországból érkező gáz és olaj nélkül „egyszerűen nem működik a magyar gazdaság”.
A brit kormányfő mindeközben a The Guardian beszámolója szerint azt mondta a találkozón, hogy Vlagyimir Putyin Oroszország érdekszférájába akarja vonni a korábban a szovjet blokkba tartozó országokat, köztük Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot is.
Boris Johnson a demokrácia elleni támadásnak nevezte Ukrajna lerohanását, és leszögezte: a britek a V4-ekkel közösen azon dolgoznak, hogy megsegítsék „ukrajnai barátaikat” a szükség órájában.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy készen állnak növelni a Lengyelországnak nyújtott katonai támogatásuk mértékét, és megköszönte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek azt, hogy ők fogadták be a legtöbb ukrajnai menekültet.
A vezetők megegyeztek abban, hogy fenntartják a kapcsolatot a következő napokban és hetekben, és azon fognak dolgozni, hogy még mélyebb, stratégiai jelentőségű kapcsolatot alakítsanak ki egymással
– mondta a találkozóról a Downing Street egyik szóvivője.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása – írja az MTI.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az orosz földgáz- és nyersolajszállítások leállítása esetén
a Brent-olaj hordónkénti ára rövid távon 160 dollárra, a földgáz európai szabadpiaci ára megawattóránként 300 euróra szökne fel.
Számításaik szerint az olaj- és a földgázexport leállása esetén az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot. Az elemzés szerint ebben az esetben a tizenkét havi oroszországi infláció jóval meghaladná a 30 százalékot, és az orosz jegybanknak nem lenne sok más lehetősége, mint az, hogy 35-40 százalékra emelje alapkamatát a jelenlegi 20 százalékról.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar (b2), Mateusz Morawiecki lengyel (háttal), Eduard Heger szlovák (j, takarásban) és Petr Fiala cseh kormányfő (j), valamint Boris Johnson brit miniszterelnök (b) a V4-ek és az Egyesült Királyság csúcstalálkozóján a londoni Lancaster House-ban 2022. március 8-án. A csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború. Mellettük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2). Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)