Hétfőn továbbra is a Bucsában és más Kijev környéki településeken az oroszok által elkövetett tömegmészárlásról szólt a nap, amellyel kapcsolatban újabb bizonyítékok kerültek napvilágra. Napi összefoglalónk az orosz–ukrán háború 40. napjáról.
A szörnyű incidens már vasárnap is jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, és a folyamat hétfőn is folytatódott. Bucsában és más településeken – Irpinyben, Hosztomelben és Motizsinben – még mindig kerülnek elő újabb és újabb holttestek, és már az is felmerült, hogy a nemzetközi szerveknek kellene vizsgálatot folytatniuk az ügyben. Oroszország azonban tagadja, hogy ők tömeggyilkosságot követtek volna el, és „ukrán provokációnak” minősítik az eseményeket.
Az ukrán elnök – aki napközben a helyszínen is járt – már hétfő hajnali beszédében szintén a bucsai mészárlásra hivatkozott. Azt mondta: a nyugatiak is pontosan tudhatták, hogy milyen szörnyűségeket hoz magával a megszállás, ezért kérés nélkül is fegyverekkel kellett volna támogatniuk az ukránokat.
Volodimir Zelenszkij ezután „embertelen teremtményeknek” nevezte az orosz katonákat, és azt is hozzátette, hogy szerinte még a bucsainál is szörnyűbb incidensekre derülhet fény azokon a területeken, amelyek még mindig orosz megszállás alatt állnak.
Az amerikai elnök szintén megszólalt a bucsai mészárlással kapcsolatban. Joe Biden azt mondta: ő korábban már többször is beszélt arról, hogy Putyin gyilkos, mészáros, háborús bűnös, és ez most beigazolódott.
Mindemellett az ENSZ becslései egyelőre óvatosak a civil veszteségekkel: a világszervezet mindössze 1400 polgári áldozatról tud a háborúval összefüggésben, mivel sok helyről – például a Kijev-közeli településekről vagy Mariupolból – még nincsenek hiteles, részletes adataik.
Több európai országban is orosz diplomatákat utasítottak ki, valamint az Európai Unió is egy újabb szankciós csomagot jelentett be a mészárlás miatt. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a szankciókról azt mondta: ezek a lépések még mindig nem elegek, ennél többre – egyebek mellett az orosz olaj, gáz és szén embargójára – lenne szükség az oroszok megállításához.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn azt mondta: nem Orbán Viktor és Magyarország, hanem Németország a legfőbb ellenzője az oroszok elleni, az eddigieknél is szigorúbb szankcióknak.
Az ukrán külügyminisztérium szintén üzent Orbán Viktornak, akinek gratuláltak ugyan a sikerhez, de azt cáfolták, hogy Volodimir Zelenszkij vagy Ukrajna beavatkozott volna a magyarországi választásba (amint azt a magyar kormányfő állította). Hozzátették: a magyar miniszterelnöknek inkább hálásnak kéne lennie, hogy nem Magyarországon zajlanak a harcok, és azt remélik, hogy a magyar kormány a választási siker után már hajlandó lesz fellépni az oroszok ellen.
Hétfőn derült ki, hogy az ukrán elnök Azovi-tengeri dácsáját is kifosztották az orosz csapatok. Mindeközben Odesszát is rakétával lőttek a tenger felől, a kormányzó szerint ez egy stratégiai csapás volt most, a vetési időszak kezdetén.
Az Anonymus nevű hekkercsoport pedig újabb akciót hajtott végre, amelynek részeként 120 ezer, Ukrajnában harcoló orosz katona személyes adatait szivárogtatták ki. A brit hírszerzés pedig arról számolt be, hogy Oroszország folytatja a csapatai átcsoportosítását a Donbaszba, többek közt a Wagner Group zsoldosait is oda viszik.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint Ukrajna GDP-je már az első negyedévben 16 százalékkal esett vissza, és a háború éves szinten – mostani előrejelzésük szerint – akár 40 százalékos visszaesést is eredményezhet majd.
(Borítókép: Katonák állnak egy megsemmisült orosz tank mellett Ukrajnában, Bucsában 2022. április 2-án. Fotó: Reuters / Zohra Bensemra)