Természetesen a magyar választások eredménye mindenhol a lapok címoldalára került. Az első kommentárok mindenhol kiemelik Orbán Viktornak és a mögötte álló pártszövetségnek a vártnál nagyobb győzelmét.
A közismerten baloldali amerikai CNN hírcsatorna, Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű vezetője „ellenfélnek” nevezi Zelenszkijt, miután megnyerte a választást címmel értékelte a magyarországi választást. Az írás szerint a választási kampányt Moszkva ukrajnai inváziója uralta, illetve Orbán Viktor kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ennek alátámasztásra idézte Orbán győzelmi beszédét, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte az egyik ellenfelének, akit le kellett győznie a kampányban.
A cikk szerzőpárosa szerint Magyarország erősen függ az orosz energiától, ezért Orbán Viktor kerülte a putyini agresszió elítélését, megnehezítve ezzel az Európai Unió egységes kiállását.
Az írás emlékeztet: hiába jósoltak a közvélemény-kutatások szorosabb versenyt, az Orbán Viktor vezette Fidesz kényelmesen győzött az ország nagy részén. Márki-Zay Péter ellenzéki vezető még saját választókerületében sem tudott nyerni, ott, ahol polgármesterként tevékenykedik.
A Sky News úgy fogalmazott: „Magyarország Putyin-barát miniszterelnöke győzelmet hirdetett az országos választásokon, zsinórban negyedik alkalommal”. A Nemzeti Választási Iroda adatai után azt írták: „Orbán megosztó társadalmi és kulturális kérdésekre alapozta kampányát, de az ukrajnai háború kitörése után megváltoztatta az üzenetét”.
„Magyarországi választások: Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök győzelmet aratott” – ezzel a címmel hozta a hírt a BBC brit állami média. Hozzátették, hogy „az 58 éves Orbán megromlott viszonyt ápol az EU-val, amely szerint a Fidesz aláásta Magyarország demokratikus intézményeit”. A BBC arról is szót ejtett, hogy „a kampány során az ellenzék hívószava az »Orbán vagy Európa« volt”.
A Reuters hírügynökség több cikkben is beszámolt a magyar választásról. Az egyik írásban az új magyar kormány előtt álló legfontosabb feladatokat veszik számba. Ide sorolják az orosz energiától való függőséget, ami kritikus lehet a háború és az arra adott nyugati szankciók fényében; de megemlítik a lassuló gazdasági növekedést, a gyorsuló inflációt, illetve a helyreállítási alap körüli vitákat Brüsszellel.
A Guardian szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is hangsúlyozta Orbán Viktornak, hogy mennyire fontos Ukrajna számára a támogatása, azonban ennek ellenére a magyar miniszterelnök „nem hajlandó elítélni közeli szövetségesét, Vlagyimir Putyint az ukrajnai invázió miatt”. A lap úgy fogalmazott, hogy „Orbán, aki szoros kapcsolatot épített ki az orosz vezetővel, és tizenkétszer találkozott vele, a február 24-i háború kitörése után újratervezte választási kampányát, melyben a Fideszt »békepártként« jelölte meg, megfogadva, hogy kimarad a konfliktusból”.
Orbán háborús álláspontja egyre inkább elszigeteli Magyarországot nyugati szövetségesei között, de népszerűnek bizonyult a választók körében, különösen a vidékieknél
– írta a lap.
Hasonló címmel írtak Orbán Viktor győzelméről az ukrán médiában is, mint a CNN-nél. Az Unian szerint Orbán Viktor „felvette ellenfelei közé Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Soros György amerikai milliárdost, valamint a brüsszeli bürokratákat” is.
Életünk végéig emlékezni fogunk erre a győzelemre, mert rengeteg ellenféllel kellett megküzdenünk: a helyi baloldallal, a nemzetközi baloldallal, Brüsszel bürokratáival, a Soros-birodalom minden intézményével, a nemzetközi médiával és az ukrán elnökkel. Soha nem volt ennyi ellenfelünk egyszerre
– idézi a lap Orbán Viktort.
A legtöbb ukrán lap csak az általános tudnivalókat közölte a magyar választás eredményeiről, azonban az Evropejszka Pravda és az Urajinszka Pravda is kissé szarkasztikusan fogalmazott cikke utolsó mondatában. Mint írták: „Orbán Viktor máris bejelentette pártja »nagy győzelmét«”.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség első értékelésben megállapítja: a kormánypárti tandem megtartja a kétharmados alkotmányos többséget Magyarország legfelsőbb törvényhozó testületében. Az 58 éves Orbán Viktor három egymást követő ciklusban töltötte be a miniszterelnöki posztot, és további négy évig marad hivatalában. A hírügynökség szerint bár a közvélemény-kutatások győzelmet jósoltak neki, de lenyűgöző győzelme sok szakértőt meglepett, akiknek immár nincs kétségük afelől, hogy Orbánnak sikerült a megfelelő politikai irányt kiválasztania a szomszédos ukrajnai katonai konfliktus körülményei között, amely a választási kampány fő témájává vált.
Az orosz hírügynökség fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyarországi választásokon több mint 900 nemzetközi megfigyelő vett részt. Az EBESZ teljes körű, 233 fős missziót küldött Magyarországra, amely egy uniós tagállam esetében meglehetősen ritka. Mint írják: ez Brüsszel sajátos hozzáállása a jelenlegi magyar kormányhoz, amely komoly nézeteltéréseket tart fenn az Európai Unió vezetőivel a bevándorlás, a jogállamiság és a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök kérdésében. Mint írják: a jelentéseket a nemzetközi megfigyelők még nem tették közzé, de a választás napján komoly szabálytalanságot nem észleltek.
„Olyan győzelmet arattunk, ami a Holdról is látszik, de az biztos, hogy Brüsszelből is látszik” – mondta Orbán vasárnap esti beszédében. A lap szerint ezzel akart a miniszterelnök rávilágítani arra, hogy a kormánynak régóta tartó feszültségei vannak az EU vezetőivel.
A Ria Novosztyi orosz hírportál úgy írt a Fidesz győzelméről, hogy az „Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányszövetség az Oroszországgal való együttműködést támogatja, az ellenzék pedig Brüsszellel építené szorosabbra a kapcsolatokat. „Budapest a közelmúltban különösen ellenezte az oroszellenes szankciók kiterjesztését egy ukrajnai különleges művelet miatt, és megtagadta, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Kijevnek, mondván, hogy az ország vezetésének elsődleges feladata saját nemzeti érdekeinek védelme.”
A Der Spiegel című német lap választási összefoglalójában emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor újabb győzelmével olyan hosszú hivatali időt mondhat majd magáénak, mint Angela Merkel. Ugyanakkor „A rendszer győzelme” című írás szerint ez rossz hír a leépített magyar demokráciának.
A Focus váratlan győzelemről ír, amelynek mértéke a szerző szerint a kormányon lévőket is meglepte. A cikk kiemeli Orbán Viktor beszédének azon részét, amelyben Brüsszelnek és Volodimir Zelenszkijnek üzent, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök „csak fél szívvel támogatta” az Oroszország elleni szankciókat, és azzal kampányolt, hogy az ellenzék belerángatná az országot a háborúba. A cikkben szavazni is lehet arról, az olvasó szerint el kell-e hagynia Magyarországnak az EU-t (reggel kilenckor a 15 ezer voksoló 43 százaléka szerint igen, 48 százaléka szerint nem, 9 százalék pedig nem tudta).
A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Egy hatalmas győzelem” című írásában Orbán Viktor beszédéből vett idézettel indít, amely szerint ez a győzelem még a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan. A lap szerint az újabb kétharmad után a magyar miniszterelnök az EU-t gúnyolta, és a sikert máris arra használta, hogy hadat üzenjen az uniós intézményeknek, amelyek ellen amúgy is szívesen kampányol.
A Die Zeit a választásról szóló összefoglalója végén azt írja, a kampány utolsó napjai kizárólag az ukrajnai háborúról szóltak, elfedve olyan témákat, mint a korrupció, az emelkedő infláció és az egyre romló uniós kapcsolatok. A magyar miniszterelnök semleges maradt, és ugyan elítélte Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni offenzíváját, de tartózkodott az orosz elnök személyes bírálatától. Ugyanakkor azzal vádolta az ellenzéket, hogy belerángatná a háborúba az országot, ami a Die Zeit cikke szerint nem igaz.
(Borítókép: Győztünk tábla a Fidesz – KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)