A cég szerint a brit miniszterelnököt az Egyesült Arab Emírségekből, 2020 és 2021 közt hallgathatták le. A cég szerint ezenkívül még a brit külügyminisztériumot is megpróbálták lehallgatni, de a tárca adataihoz már nemcsak az arabok próbáltak meg hozzájutni, hanem még Indiából, Ciprusról és Jordániából is kísérleteztek ezzel. 

A Citizen Lab szerint erről korábban már a brit hatóságokat is tájékoztatták. A brit kormány egyik szóvivője a Guardiannek nyilatkozva azt mondta az esetről, hogy

nem szokásuk biztonsági kérdésekről beszélni a nyilvánosság előtt.

A Pegasus gyártója, az izraeli NSO viszont úgy reagált a hírre, hogy szerintük a Citizen Lab riportja hazugság, és hogy a céget olyan „politikai támadások” érik bizonyos nemzetközi szervezetek – többek közt a a Citizen Lab és az Amnesty International – részéről, amelyek „hiányos és pontatlan információkon alapulnak”.

Többször is együttműködtünk kormányzati vizsgálatokban azokban az esetekben, amelyeknél hihető információk kerültek elő. De ebben az esetben az információ hamis, és nem köthető az NSO termékeihez, sem technológiailag, sem szerződések alapján

– írták reakciójukban. 

Az amerikai kormány tavaly novemberben már feketelistára helyezte az NSO-t a Pegasus-ügy miatt. A britek részéről ez még nem történt meg, de néhány parlamenti képviselő egy nyílt levélben már arra kérte a miniszterelnököt, hogy vessen ki szankciókat az izraeli cégre és mondják fel az Egyesült Királyság összes kiberbiztonsági szerződését azokkal az Arab-öbölben lévő államokkal, amelyek törvénytelen módon használják a programot. Ez utóbbival többek közt Haja dubaji hercegnő lehallgatási ügyére utaltak vissza.

(Borítókép: Boris Johnson. Fotó:   MTI / AP / Matt Dunham)