A Covid legsúlyosabb esetei 20 éves öregedéssel egyenértékű kognitív károsodást okoznak – szögezte le egy minap közzétett új tanulmány.
„Nagy a valószínűsége, hogy néhányan közülük soha nem fognak teljesen felépülni” – idézett a Sky News egy cambridge-i professzort, aki szerint az Egyesült Királyságban nagyjából négyszázezer embert érinthet az elbutulás.
A súlyos koronavírus-fertőzésen átesett betegek ugyanolyan kognitív károsodást szenvednek, mint az átlagos emberek általában 50 és 70 éves koruk között – állítják a kutatók.
Ez 10 IQ-pont elvesztésével egyenértékű – közölte a Cambridge-i Egyetem és a londoni Imperial College tudóscsoportja.
Eredményeik arra utalnak, hogy a koronavírus-fertőzés hatásai még több mint fél évvel a fertőzés után is kimutathatók.
A kognitív felépülés a legjobb esetben is időigényes, és csak fokozatosan következik be.
A következmények azoknál is jelentkezhetnek, akik enyhe tüneteket tapasztaltak.
Mind több bizonyíték utal arra, hogy a Covid–19 tartós kognitív és mentális problémákat okoz. A gyógyult betegek még hónapokkal a fertőzés után is tapasztalják a kognitív zavar jellemzőit.
Ezek közé tartozik az általuk említett „fáradtság”, az „agyi köd”, a szavak felidézésével kapcsolatos nehézségek, az alvászavar, a szorongás, sőt még poszttraumás stressz, a PTSD is – állítják a tudósok.
Egy korábbi, szintén Nagy-Britanniában végzett tanulmány szerint minden hetedik személy számolt be olyan tünetekről, amelyek a pozitív teszt után 12 héttel kognitív nehézségeket is felöleltek.
Még az enyhe lefolyású esetekben is jelentkezhetnek tartós kognitív zavarok. A kórházba került betegek csaknem háromnegyede arról számolt be, hogy hat hónap elteltével még mindig kognitív nehézségekkel küszködnek.
A kutatók 46 olyan páciens adatait elemezték, akik a cambridge-i Addenbrooke’s-ban részesültek kórházi ellátásban koronavírus-fertőzés után.
Ők átlagosan hat hónappal az akut betegség után részletes számítógépes kognitív teszteken estek át a Cognitron platform segítségével, amely a mentális képességek különböző aspektusait, köztük a memóriát, a figyelmet és a gondolkodást méri. Az eredményeket egy kontrollcsoporttal hasonlították össze.
A vizsgálat megállapította, hogy a fertőzésen átesettek kevésbé voltak pontosak, és lelassult a válaszidejük a kontrollcsoport tagjaihoz képest. Ezek az eredmények még hat hónappal később is kimutathatók voltak.
A kognitív zavar jellemzői azoknál volt a legkifejezettebb, akik gépi lélegeztetésre szorultak.
A kutatócsoport azonban arra figyelmeztetett, hogy még azoknál a betegeknél is kimutathatók az enyhe károsodás árulkodó jelei, akik nem voltak olyan súlyos állapotban, hogy kórházba kerüljenek.
„A betegek és a népesség 66 008 egészséges tagjának összehasonlításával a kutatók becslése szerint a kognitív hanyatlás mértéke nagyjából egyenértékű az 50 és 70 éves életkor között jelentkező 20 éves öregedéssel, illetve az intelligenciahányados 10 pontos zsugorodásával” – jelentették a tanulmány szerzői.
A fertőzésen átesettek különösen a verbális analógiát igénylő gondolkodási feladatokban teljesítettek rosszul, azaz nehezen találták meg a szavakat.
Lelassult a feldolgozási és értelmezési sebességük, ami összhangban áll a koronavírussal kapcsolatos korábbi megfigyelésekkel.
A fertőzés után csökken az agyi glükózfogyasztása, és ez befolyásolja a figyelemet, az összetett problémamegoldást, valamint a memória működését.
„A hagyományos kognitív zavarok számos neurológiai rendellenességgel, köztük a demenciával, sőt rutinszerű öregedéssel is együtt járnak. Az általunk feltérképezett tünetek, a Covid–19 kognitív »ujjlenyomata« mindezektől különbözött” – írta a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge-i Egyetem professzora.
„Néhány beteget még tíz hónappal az akut fertőzés után is nyomon követtünk, és csak nagyon lassú javulást tudtunk megfigyelni” – figyelmeztetett David Menon.
Szerinte nagyon valószínű, hogy ezek közül az egyének közül néhányan soha nem fognak teljesen felépülni.
(Borítókép: Ina FASSBENDER / AFP)