Több települést is visszafoglaltak Harkiv térségében – ezt az ukrán hadsereg jelentette be, majd Volodimir Zelenszkij elnök is megerősítette. Bár az ukrán elnök óva intett attól, hogy túl nagy eredményeket várjanak a hadseregtől, egyes szakértők szerint ez az előrenyomulás fontos mozzanata lehet a háborúnak, mert az oroszok utánpótlását is veszélyeztetheti.
Az ukrán hadsereg jelentése szerint négy kisebb települést foglaltak vissza a csapataik, miután bekerítették azokat. A védelmi minisztérium egyik tanácsadója, Jurij Szaksz szerint ezzel biztosították azt, hogy
Harkivot az orosz lövegek már nem tudják lőni.
„A hadműveletek Harkiv környékén, különösen a várostól északra és északkeletre sikertörténetnek nevezhetőek. Az ukrán sereg képes volt arra, hogy a háborús bűnösöket az orosz tüzérség hatókörén kívülre szorítsa vissza” – mondta. (Rakétával persze továbbra is elérhetik a várost az oroszok, de ez többé-kevésbé egész Ukrajnára igaz).
A hírt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette, aki megköszönte az „emberfeletti” erőfeszítéseket a katonáknak, de közben attól is óva intett, hogy az emberek túlértékeljék a sikereket.
Figyelmeztetni akarom az embereket – különösen a frontvonal mögött lévőket – arra, hogy ne túlozzák el az érzelmeket. Nem szabad olyan, morális nyomással járó légkört létrehoznunk, amelyben hetente vagy akár naponta bizonyos győzelmeket várunk a hadseregtől
– mondta az ukrán elnök. Hozzátette: mindemellett a hadsereg mindent megtesz azért, hogy felszabadítsák az elfoglalt településeket, amelyek közt név szerint említette Herszont, Melitopolt, Bergyanszkot és Mariupol városait.
A harkivi előrenyomulásnak egyes szakértők szerint másik fontos jelentősége is van, szerintük ugyanis az ukránok ezzel veszélyeztethetik az oroszok utánpótlási útvonalait is,
mivel már az orosz–ukrán határt is megközelítették.
Ezáltal pedig közel kerültek az orosz hadsereg déli előrenyomulását biztosító utánpótlási útvonalakhoz, ahonnan már csapást is mérhetnek rájuk. „Arra törekszenek, hogy áttörjenek a fronton és megkerüljék az oroszokat, majd elvágják az ellátásukat, mivel ez amúgy is az oroszok egyik legnagyobb gyengéje” – mondta ezzel kapcsolatban Neil Melvin, a brit Royal United Services Institute (RUSI) szakértője.
Az ukrán csapatok feltételezett előrenyomulásáról több kutatóintézet, köztük az Open Source Intelligence (OSINT) is térképet készített.
Ezzel összefüggésben ők másik térképét is közöltek, és azt írták: megbízható értesülések szerint Belgorodból kiindulva, Izjum térségéből átcsoportosított egységekkel
ellentámadásra készülhetnek az oroszok azért, hogy visszavessék az ukrán csapatokat a határ közeléből.
Ha azonban ez nem történik meg hamarosan, akkor az ukrán csapatok el fogják érni a határt, és várhatóan beássák ott magukat – írta az OSINT.
Hogy pontosan mit is jelent mindez Izjum és Harkiv vonatkozásában, az már az Institute for the Study of War (ISW) térképein látható jobban:
Az ISW legutóbbi részletes elemzésében szintén azt írták, hogy az oroszok most arra kényszerülnek, hogy Harkiv térségébe koncentrálják az erőforrásaikat, és ezzel elvonják az erősítéseket a frontvonal többi szakaszától, ahol eddig is sikeresen védekeztek az ukránok.
Az ISW közölte azt is, hogy Mariupolban folytatódnak a harcok az Azovsztal környékén, miközben az oroszok már arra készülnek, hogy gazdaságilag is integrálják a várost.
Petro Andrjuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója szerint ugyanis a Donyecki Népköztársaság hatóságai arra törekszenek, hogy visszahívják a munkásokat az Iljics vas- és acélművekhez (ezt a létesítményt még április 11-én foglalták el az oroszok Mariupolban), méghozzá azért, mert katonai felszereléseket akarnak gyártani ott az orosz csapatoknak.
Az orosz–ukrán háborúról szóló szerdai percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(Borítókép: Ukrán katonák egy térképet néznek a kelet-ukrajnai Harkiv-közeli erdőben 2022. május 10-én. Fotó: MTI / EPA)