Országos népszavazáson döntöttek a svájci filmgyártást elősegítő Lex Netflix néven emlegetett javaslatról, amely szerint a nemzetközi streamingszolgáltatásoknak a svájci bevételeik négy százalékát a helyi filmgyártásba kell fektetniük.
A svájci szavazók több mint 58 százaléka támogatta azt a javaslatot, amely szerint a globális televíziós streamingszolgáltatók, mint például a Netflix, az Amazon vagy a Disney, a Svájcban szerzett bevételeik egy részét a helyi filmgyártásba fektessék – írja a Reuters.
A Lex Netflix névre keresztelt országos népszavazás eredményeképp a nemzetközi streamingszolgáltatásoknak a svájci bevételeik négy százalékát a helyi filmgyártásba kell befektetniük. Ezt az összeget költhetik helyben készült műsorok megvásárlására, vagy saját műsorok készítésére, de akár befektetési alapba is helyezhetik azt.
A közvélemény-kutatók fej fej mellett haladó versenyt vártak a támogatók és az ellenzők között. Ez utóbbiak a szabad piacgazdaságba való állami beavatkozás veszélyére és a fogyasztói árak emelkedésére hívták fel a figyelmet a referendum előtt.
A vasárnapi részvételi arány az átlagosnál alacsonyabb volt az ukrajnai háború által beárnyékolt kampányt követően.
A támogatók a kulturális sokszínűség és a közszolgáltatások fellendítéseként jellemezték az eredményt. Azt is kiemelték, hogy Svájc csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek szabályozzák a streamingszolgáltatást.
Ez az eredmény is jól mutatja a svájci filmgyártás kulturális jelentőségét
– mondta Alain Berset svájci belügyminiszter, hozzátéve, hogy a fogyasztók nem érzékelnek majd semmi változást. A törvénymódosítás 2024-ben lép hatályba, a streamingplatformok pedig négy évet kapnak arra, hogy kiigazítsák beruházási terveiket.
A Netflix közölte, tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és együttműködik a kormányzattal a rendelet végrehajtásában.
Úgy gondoljuk, hogy a jó történetek bárhonnan származhatnak, és már korábban is fektettünk be svájci tartalmakba
– mondta a Netflix szóvivője. Az Amazon és a Disney nem reagált a népszavazás eredményére.
A jobbára amerikai platformok kötelesek Svájcból származó bevételeik egy részét svájci filmek és televíziós sorozatok gyártásába fektetni. A befektetések történhetnek helyben készült műsorok megvásárlásával, saját gyártású műsorok készítésével vagy egy befektetési alapba történő befizetéssel.
A jogszabály azt is előírja, hogy a streamingszolgáltatások sugárzott tartalmának legalább 30 százalékát Európában, ezen belül Svájcban kell előállítani.
A SZÖVETSÉGI KULTURÁLIS HIVATAL BECSLÉSE SZERINT A SVÁJCI FILMIPAR SZÁMÁRA AZ ÉVES TÖBBLET-HOZZÁJÁRULÁS ELÉRHETI 18 MILLIÓ SVÁJCI FRANKOT (6,7 MILLIÁRD FORINTOT).
A filmipar közvetlen állami támogatása jelenleg évi 39 millió svájci frankot tesz ki.
Az volt a célunk, hogy a streamingszolgáltatók, amelyek az elmúlt években fölénybe kerültek, ugyanolyan helyzetben legyenek, mint más országokban
– mondta Berset.
Az év elején a szavazók elutasították a svájci médiának, elsősorban a nyomtatott és online termékekre szánt 151 millió svájci frankos (56 milliárd forintos) pénzügyi csomagot.
A svájcihoz hasonló törvényt fogadtak el Portugáliában, ahol a streamingszolgáltatóknak a bevételük 1 százalékát kell a helyi filmalapba helyezniük.
Dánia fontolóra vette az illeték bevezetését, Spanyolország pedig a közeljövőben vezetné be. Franciaország és Olaszország arra kötelezi a streamingszolgáltatókat, hogy bevételeik egy részét helyi, európai tartalmakba fektessék.
A svájci népszavazáson a voksolók 72 százaléka támogatta az európai Frontex határvédelmi ügynökség finanszírozásának növelését.
Elutasítás esetén Svájc kikerült volna a 26 tagú schengeni, útlevélmentes utazási övezetből és a menedékkérelmek koordinálására szolgáló dublini rendszerből.
A harmadik kérdés a szervadományozásról szólt. A szavazók 60 százaléka egyetértett azzal, hogy szerveiket – haláluk után – külön engedély nélkül átültetésre használhassák fel.