Lassul a koronavírus-járvány, pozitív a tendencia – harsogta az állami média Észak-Koreában, miután a napi új fertőzöttek, vagy ahogy Phenjanban nevezik: a „lázas esetek” száma 200 ezer alá csökkent. A Kína és az Egyesült Államok által felkínált segítséget elutasítottak, helyette gyógyfüvekkel és sós vízzel kúrálják a betegeket.
A május 12-én bejelentett járványhullám az oltóanyaghiány, a nem megfelelő orvosi infrastruktúra és a 25 milliós ország potenciális élelmiszerválsága miatt táplálta az aggodalmakat. Az ország elutasította a külső segítséget, zárva tartotta a határait, és nem engedélyezi a hivatalos adatok független megerősítését.
Észak-Korea nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a tesztelésre és a vizsgálatokra. Ehelyett csak a lázas tüneteket mutató személyek számát jelentik, ami szakértők szerint megnehezíti a járványhullám mértékének felmérését.
A hétvégi adatok szerint 186 ezer új beteget, 300 ezer gyógyultat és egy halálesetet regisztráltak – jelentette a koreai állami hírügynökség. Ha a számok helytállók, ez jelentős visszaesés. A járvány kitörése óta 2,5 millió „lázas” fertőzöttet azonosítottak, akik közül 67 meghaltak.
Május előtt Észak-Korea azt állította, hogy Covid-mentes – emlékeztet a CNN. A 25 milliós országban a napokban jelentették az első eseteket, majd a járvány robbanásszerűen kezdett tombolni, ami félelmeket keltett, hogy az ország leromlott egészségügyi infrastruktúrája képes lesz-e megbirkózni vele.
Dél-Korea szerint az áprilisban megtartott katonai parádé miatt emelkedett villámgyorsan a koronavírusos esetek száma északi szomszédságában.
Észak-Korea nem importált koronavírus elleni vakcinát. Tavaly elutasította a kínai ajánlatot hárommillió adag Sinovac oltás szállításáról.
Ezzel szemben a múlt héten három észak-koreai teherszállító repülőgép repült Kínába és vissza – közölte egy, az ügyet ismerő dél-koreai kormánytisztviselő. A kínai külügy szerint nem a járvány megfékezésére alkalmas eszközöket szállítottak. Mindenesetre a ritka utazásra azután került sor, hogy Kína újból segítséget ajánlott fel Észak-Koreának a Covid-járvány letörésében.
Joe Biden amerikai elnök első ázsiai útja során – egy „helló” után – szintén felajánlotta az USA segítségét, de Phenjan válaszra sem méltatta.
Elemzők szerint azonban Észak-Korea váratlan nyíltságát a járvánnyal kapcsolatban Biden útja is befolyásolhatta.
„Maga a tény, hogy Kim Dzsongun előáll, és nyilvánosan bejelenti ezt az egészségügyi válságot, eléggé sokatmondó” – mondta Lina Yoon, a Human Rights Watch vezető Korea-kutatója.
Kim Dzsongun egyébként a járvány ellenére egyedüliként nem viselt maszkot egy magas rangú észak-koreai tiszt minapi temetésén.
Hatékony vírusellenes gyógyszerek nélkül Észak-Koreában azt tanácsolják az embereknek, hogy próbáljanak meg alternatív gyógymódokkal, például gyógytea fogyasztásával vagy sós vízzel történő gargalizálással védekezni a járvány ellen – tudósít a BBC.
Az ország 2020 elején még inkább lezárta amúgy is zárt határait, hogy megpróbálja elszigetelni magát a járványtól. Vezetése mindeddig elutasította a külső segítséget. Helyette – a nem súlyos betegek számára – egy kormánypárti lap gyömbér- vagy lonctea, illetve fűzfalevélből főzött ital fogyasztását javasolja.
A főzetek nyilván enyhíthetik a fertőzés egyes tüneteit, például a torokfájást vagy a köhögést, és segíthetik a folyadékpótlást. Magát a vírust azonban nem irtják ki.
Az állami média nemrég interjút készített egy házaspárral, akik a reggeli és esti, sós vizes toroköblítésre esküsznek.
A cikk nyomán „ezer tonna sót” küldtek Phenjanba „fertőtlenítő oldat” készítésére – jelentette az állami hírügynökség.
Egyes tanulmányok szerint a sós vízzel történő garat- és orröblítés segíthet a náthát okozó vírusok elleni küzdelemben. Kevés bizonyíték támasztja azonban alá, hogy a sós oldat lassítja a Covid terjedését.
A koronavírus elsősorban a levegőben lévő apró cseppek orron és szájon keresztül történő belélegzésével terjed. A gargalizálás csak az egyik behatolási pontot védi.
Viszont ha a vírus már bejutott a szervezetbe, akkor szaporodik, mélyen behatol a szervekbe, ahol a gargalizálás már nem fejti ki hatását.
Az állami televízió fájdalomcsillapítók szedését és antibiotikum alkalmazását tanácsolta a betegeknek.
Az ibuprofén és a paracetamol csökkentheti ugyan a lázat, és enyhítheti a tüneteket – például a fejfájást vagy a torokfájást –, de nem szabadít meg a vírustól, és nem akadályozza meg a terjedését.
A bakteriális fertőzések kezelésére szánt antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, ráadásul fokozzák az antibiotikumoknak ellenálló, ún. rezisztens baktériumok kialakulásának kockázatát.
Észak-Korea egészségügyi rendszere ingyenes orvosi ellátást nyújt a falusi szintű alapszolgáltatásoktól a jobbára városokban található állami kórházak szakellátásig egyaránt.
A gazdaság az elmúlt években a szankciók és a szélsőséges időjárás, például az aszályok miatt zsugorodott, és ez befolyásolta az egészségügyi ellátás minőségét is, amin csak rontott az ország elszigeteltsége.
Az egészségügyi szolgáltatórendszer – kivált a fővároson kívül – elmaradott és gyenge. A feltételezések szerint hiányzik a megfelelő személyzet, a szükséges gyógyszerek és a felszerelések.
Az ellátás nem éri el az Egészségügyi Világszervezet „jó gyakorlatának szintjét”, és „nem elégíti ki a helyi igényeket sem” – áll egy tavalyi ENSZ-jelentésben.
Dél-Koreába disszidált észak-koreaiak arról számoltak be, hogy a gyógyszerekért az ingyenesség dacára fizetniük kellett, illetve hogy a kezelés és a gyógyszerek csak a kormánypárt kiváltságos tagjait illették meg.
(Borítókép: Egészségügyi dolgozók egy phenjani gyógyszertárban Észak-Koreában 2022. május 18-án. Fotó: Kyodo News via Getty Images)