Orbán Viktor ellenáll az orosz olajra vonatkozó tervezett uniós embargónak. Azt állítja: tönkretenné országa gazdaságát, ugyanakkor politikai szövetségesei elől is elvágná a pénzforrást.
A magyar miniszterelnök hevesen ellenzi az orosz olaj importjának leállítását, mert gajra vágná Magyarország gazdaságát. A tilalom potenciális áldozatai lennének a szívéhez közel álló dolgok: populista kampányígéretei, valamint az európai és amerikai kultúrharcosok mozgalmának finanszírozása – írja a New York Times.
Mindkettőt Magyarország orosz nyersolajból származó profitja táplálja. Az olcsó orosz olaj- és gázszállításoknak köszönhetően a készpénzben dúskáló magyar energiakonglomerátum, a Mol – a közép-európai ország egyik legnagyobb és legnyereségesebb vállalata – a múlt hónapban bejelentette, hogy 652 millió dollár osztalékot fizet részvényeseinek.
Az amerikai lap dollárban számol. Az osztalékfizetés terve korábban Magyarországon is megjelent, és csaknem 242 milliárd forintra rúg.
Az összeg egytizede, 65 millió dollár azt az oktatási alapítványt illeti meg, amely tavaly a Fox News műsorvezetőjét, Tucker Carlsont látta vendégül a jobboldali szószólók magyarországi fesztiválján. Az alapítvány ösztöndíjakat is biztosít azoknak a konzervatív amerikaiaknak és európaiaknak, akik biztonságos menedéket keresnek az általuk sajnálatosnak tartott kiközösítés modern formája, az „eltörléskultúra” terjedése elől.
Thanks to cheap supplies of Russian oil and gas, the Hungarian conglomerate MOL said it would pay dividends of $652 million to shareholders. More than $65 million of that will go to a foundation that hosted Tucker Carlson at a right-wing festival. https://t.co/db1vXyl9OK
— The New York Times (@nytimes) May 19, 2022
Néhányan közülük a Konzervatív Politikai Akciókonferencia, a CPAC első magyarországi rendezvényén, az amerikai politika jobbszárnyának találkozóján is szerepeltek. Az „Isten, haza, család” jelszó jegyében megtartott rendezvényen Orbán Viktor volt a vezérszónok.
Magyarország évek óta jelzőfényként szolgál a külföldi konzervatívok számára, akik csodálták Orbán Viktor ellenállását a bevándorlókkal, a melegjogokkal, Soros Györggyel, és általában a liberálisokkal szemben. Oroszország ukrajnai inváziója azonban rányomta a bélyegét erre a kapcsolatra. Egyes konzervatív körök nem nézték jó szemmel Orbán Viktor közeledését a Kremlhez.
Ez azzal is fenyegetett, hogy megterheli Orbán Viktor megállapodását a szavazókkal, akik a múlt hónapban elsöprő választási győzelmet szereztek a Fidesznek azon ígéret után, hogy az Oroszországból érkező olcsó energia jóvoltából a gáz- és közműárak nem fognak az egekbe szökni – amint az másutt történt Európában.
A folyamatos orosz energiaellátás olyannyira központi részévé vált Orbán Viktor gazdasági és politikai modelljének, hogy ennek leállása „vörös vonal számára” – idézte az amerikai lap a Policy Solutions budapesti kutatócsoport alapító-igazgatóját.
Az orosz olaj és gáz az egész rendszere működtetéséhez elengedhetetlenül fontos
– mondta Bíró-Nagy András.
Napi 10 millió dolláros extra profitra becsüli egyébként a Molnak az európai brent és az olcsóbb orosz nyersolaj közötti egyre növekvő árkülönbségéből származó bevételét az Este Bank olaj- és gázipari elemzője. Pletser Tamás szerint súlyos pénzügyi csapást mérne az olajvállalatra az orosz import leállítása.
Az orosz függőségen Orbán néhány külföldi rajongója is megütközött, akik fizetett állásokat vállaltak a Mathias Corvinus Collegiumban, az MCC néven ismert oktatási alapítványnál, amely a magyar energetikai vállalat Oroszországgal folytatott üzletéből profitál. Az alapítvány 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a Molban, amely nagymértékben támaszkodik az orosz kőolajszállításokra.
„Tágabb értelemben nagyon elégedetlen vagyok Magyarország Oroszország iránti álláspontját illetően, konkrétan az energiakérdéssel kapcsolatban” – mondta egy a New York Times által megszólaltatott konzervatív amerikai tudós, aki az alapítványtól „senior” ösztöndíjat kap. „Ugyanakkor nagyon pozitívan értékelem a bevándorlással kapcsolatos magyar álláspontot. Egyszóval ambivalens vagyok. Nem tetszik az Oroszország-politika, és tetszik a bevándorlási politika” – magyarázta Daniel Pipes.
Ugyancsak elégedetlen Lengyelország, amelynek kormánypártja, a Jog és Igazságosság osztja Orbán Viktor liberálisokkal szembeni ellenséges nézetét, ugyanakkor dühíti, hogy kitartóan ellenállt az Európai Unió olajembargós szándékának, nem engedte át Magyarországon az Ukrajnának szánt fegyvereket, és nem ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A lengyel szenátus attól tart, hogy a magyar energetikai óriáscég túlságosan kötődik Oroszországhoz, ezért meghiúsította a lengyel állami tulajdonú energetikai vállalattal kötött megállapodását, amely lehetővé tette volna a Mol számára, hogy több mint 400 lengyel töltőállomást vásároljon meg.
A New York Times felidézi, hogy a Mathias Corvinus Collegium és két másik, névlegesen független alapítvány, amelyek legnagyobb részvényesként együttesen több mint 30 százalékos részesedéssel rendelkeznek az energetikai vállalatban, sok millió dollárt kaptak.
A részvények korábban az állam tulajdonában voltak, de Orbán Viktor két évvel ezelőtt más értékes vagyontárgyakkal, elsősorban ingatlanokkal együtt az alapítványoknak ajándékozta őket az oktatás átalakítására tett erőfeszítései részeként – amit a kritikusok legalizált lopásnak neveztek.
Szalai Zoltán, az MCC alapítvány főigazgatója egy interjúban elismerte: „A Mol az idén nagyon jó volt hozzánk”. A Moltól kapott idei osztalék több mint kétszerese az alapítvány éves költségvetésének.
Szalai szerint azonban alapítványának képesnek kell lennie arra, hogy megbirkózzon az olajvállalat nyereségének csökkenésével, ha Orbán Viktor elveszíti az orosz nyersolaj importjának fenntartásáért folytatott harcot. „Hosszú távon gondolkodunk” – mondta Szalai, aki jó és komoly cégnek tartja a Molt.
Ami az orosz olaj importjának leállítását illeti, „nem igaz, hogy Magyarországnak nincs választási lehetősége” – állítja Lengyelország volt gazdasági minisztere, aki régóta tevékenykedik az energiaiparban.
Nem lesz olcsó vagy könnyű, de nem is lehetetlen, de az a kérdés, hogy Magyarország hajlandó-e a váltásra
– tette hozzá Piotr Woźniak.
A váltást elsősorban az nehezíti meg, hogy Orbán Viktor a választások megnyerése után azt ígérte, hogy a kormány által előírt ársapka révén kordában tartja az energiaárakat.
A magyar miniszterelnök a CPAC konferencián tartott beszédében az ukrajnai háború kapcsán Oroszországot nevezte agresszornak, de leginkább arra összpontosított, hogy tanácsokat adjon a konzervatívoknak a politikai sikerhez.
„Az első pont” – hangoztatta –, „hogy a saját szabályaink szerint kell játszanunk”.
A rendezvény fő szervezője az Alapjogokért Központ, egy kormány által finanszírozott magyar szervezet volt, amely azt állítja: azért küzd, hogy visszaverje a „zsidó-keresztény kultúra, a hazafiság, a szuverenitás, a család, a férfi és a nő természetes kapcsolata és az élet iránti elkötelezettségünk” elleni „könyörtelen támadást”.
Az Alapjogokért Központ szerint a CPAC budapesti rendezvényét a Mathias Corvinus Collegiummal közösen szervezték, az alapítvány azonban cáfolta segítségét, bár támogatja annak céljait.
Az MCC főigazgatója tagadta, hogy alapítványa bármilyen politikai programot erőltetne. Egy interjúban azt mondta: küldetésük a „klasszikus józan ész” népszerűsítése.
Azt mondani, hogy szélsőjobboldaliak vagyunk, nem igazságos
– tette hozzá Szalai Zoltán.
Orbán Viktor kritikusai szerint az MCC olyan szerepet tölt be, amit Bíró-Nagy „Orbán konzervatív, a kulturális hegemónia megteremtésére irányuló küldetése egyik koronaékszerének” nevez – írja a New York Times.
(Borítókép: A MOL Dunai Finomító Százhalombattán 2022. május 10-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)