Morgan Johansson ellen több jobboldali párt nyújtott be bizalmatlansági indítványt arra hivatkozva, hogy nem tett eleget az országban elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorításáért, viszont a svéd igazságügyi minisztert nem sikerült meneszteni, hivatalában maradhat.
A svéd igazságügyi miniszter ellen javasolt bizalmatlansági szavazás azzal fenyegetett, hogy Magdalena Andersson miniszterelnök kormánya megbukik, miközben a miniszterelnök megpróbálja újra sínen tartani országa NATO-pályázatát.
A Magdalena Andersson által vezetett, kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokratáknak a Zöld Párttal együtt is csak 100 mandátumuk van a 349 tagú parlamentben, így Morgan Johansson menesztése kormányválságot idézett volna elő, éppen a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetések előestéjén.
A bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) kezdeményezésére indítványozott bizalmi szavazás előtt Magdalena Andersson svéd miniszterelnök újságíróknak azt mondta,
Johansson távozása esetén ő is benyújtja lemondását.
Johansson a szociáldemokraták egyik kulcsminisztere volt, mióta 2014-ben újra hatalomra kerültek. Jelenleg a rendőrségtől a válságkezelésig számos feladatkört lát el. Johansson az elmúlt években az ellenzék haragjának célpontjává vált, mivel a fegyveres bűncselekmények aránya a svéd városokban magas maradt. A stockholmi, göteborgi és malmői bűnbandákkal kapcsolatos aggodalmak továbbra is a média fókuszterében állnak, azt kritizálva, hogy a kormány nem tesz eleget a bűnözés visszaszorítása érdekében.
Svédország a gengszterek országává vált
– mondta Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a múlt héten a miniszter lemondását követelve.
Az országban tavaly júniusban alakult ki utoljára kormányválság, miután az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után elveszítette az ellene szóló bizalmi szavazást. Svédországban a tervek szerint szeptember 11-én tartanak parlamenti választásokat – írja az MTI.
Végül megmenekült Boris Johnson is, akit mégsem buktatott meg a pártja. 211–148 arányban megnyerte a képviselői bizalmi szavazást, vagyis a brit miniszterelnök hivatalban maradhat, és pártvezetői tisztségét is megtarthatja, a következő 12 hónapban pedig nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni Johnson ellen.
A bizalmi szavazás kiváltó oka az volt, hogy az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. A „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
Hétfő este tartott bizalmi szavazást a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója Boris Johnson miniszterelnök ellen, miután összegyűlt a szavazás kiírásához minimálisan szükséges számú kezdeményező levél.
A brit miniszterelnöknek Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán gratulált, ami miatt újságírók kérdőre vonták.