Az eddigi egyhangú helyett a minősített többségű döntéshozatalra kellene átállnia a szankciók kivetésénél az Európai Tanácsnak az Európai Parlament szerint, utóbbi ezzel kapcsolatban egy hivatalos állásfoglalást is elfogadott nemrég. Az Európai Parlament azt is megszavazta, hogy a testület közvetlen jogszabály-kezdeményezési jogot kérjen.
Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén Strasbourgban. A testület ebben az uniós szerződések felülvizsgálatára szólítja fel az Európai Tanácsot, továbbá arra, hogy a szankciók kivetésénél az eddigi egyhangú döntés helyett a minősített többségre kellene átállni.
Az MTI tudósítása szerint az állásfoglalást 355-en támogatták, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett. Az EP szerint minderre a jelenlegi és közelmúltbeli válságok miatt lenne szükség.
A képviselők álláspontja szerint a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat is felül kellene vizsgálni az unió cselekvési képességének javítása érdekében.
Az EP állásfoglalásában az uniós hatáskörök módosítására is kitért, amire az indoklás szerint többek között az egészségügy, az energiapolitika, valamint a védelmi, a szociál- és gazdaságpolitika területén is szükség van.
Azt is hangsúlyozták, hogy az Európai Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, a költségvetési eljáráskor pedig teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén az EP-képviselők jogszabály-kezdeményezési jogkört kértek az EP számára, ami véleményük szerint megerősítené az uniós demokráciát és helyreállítaná az intézmények közti egyensúlyt.
A 420 szavazattal, 117 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett elfogadott, javaslatokat tartalmazó jelentés az uniós szerződések következő felülvizsgálata alkalmával a jogalkotási folyamat reformját sürgeti.
A képviselők azt hangoztatták, hogy az Európai Parlamentnek – mint az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény tagjainak – rendelkezniük kell a jogszabály-kezdeményezés jogával.
A képviselők közölték, hogy az intézményközi megállapodást is újratárgyalnák az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával azért, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek útjában állnak az EP jelenlegi, intézményi ügyekben alkalmazható kezdeményezési jogának.
Indoklásuk szerint az is reformra szorul, hogy uniós szinten a jogszabályok kezdeményezésének joga szinte teljes egészében az Európai Bizottságé.
Az Európai Parlament közvetlen jogalkotási jogköre szemben áll az uniós szerződések szellemiségével – hangsúlyozta közleményében Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
A politikus az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: ha az EP általános jogalkotási kezdeményezési jogkört kapna, azzal az Európai Bizottság jogosítványait csorbítaná.
Trócsányi László úgy látja, mindezzel az intézményi egyensúly borulna meg, amely szemben áll az uniós szerződések szellemiségével. A szuverenitás hordozói a nemzeti parlamentek és nem az Európai Parlament – tette hozzá.
Az EP-képviselő aggályosnak nevezte, hogy az elfogadott EP-jelentés a magyarországi jogállamisággal is foglalkozik.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, június elején elfogadták az ukrajnai orosz invázió miatt kiszabott hatodik uniós szankciós csomagot, melyben Magyarország mentességet kapott az olajembargó alól.
Később kiderült, hogy Magyarország azért blokkolja a szankciók elfogadását, mert a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtott személyek között az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka is ott volt.
A magyar kormány korábban már jelezte: nem támogatja, hogy egyházi méltóságokat tegyenek fel a szankciós listára, hiszen ez érintené a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését is, ami szent és sérthetetlen.
Mivel a szankciós csomag elfogadásához egyhangú döntéshozatal szükséges, az Európai Unió végül nem vetett ki szankciót a pátriárkára, így az nem szerepelt az újabb szankcionálások között.
(Borítókép: MTI / EPA / Julien Warnand)