Index Vakbarát Hírportál

Zelenszkij könnyeit isszák az oroszok

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.06.20. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Ukrajna felfegyverzésének leállítását követeli a Mario Draghi által vezetett kormánytól a legnagyobb parlamenti frakcióval bíró Öt Csillag Mozgalom (M5S), amely saját politikusa, Luigi Di Maio külügyminiszter tagságát is felfüggesztette hétfőn. A Liga vezetője, Matteo Salvini szerint a fegyvereknél fontosabb az olaszok érdekeinek védelme.

    Draghi kedden a szenátusban, majd szerdán a képviselőházban számol be kormánya lépéseiről az ukrajnai háború teremtette válsághelyzetben.

    Draghi az Európai Tanács június 23-án kezdődő találkozója előtt szólal fel a parlamentben. Az általa vezetett nemzeti egységkormány pártjai közös határozatot kívánnak szavazásra bocsátani: az M5S a többi között azt szorgalmazza: a dokumentum mondja ki, Olaszország nem küld több fegyvert Ukrajnába a parlament újabb felhatalmazása nélkül.

    A kormánypártok az ukrajnai háború kirobbanását követően, márciusban támogatták, hogy Olaszország fegyvereket szállítson Ukrajnának, azóta Róma már több szállítmányt is küldött, és az M5S ezt most felül kívánja vizsgálni – írta az MTI.

  • A globális élelmiszerhiány addig tart, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni háborút – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az Afrikai Unió közgyűlésének elnöksége előtt, videókapcsolaton elmondott beszédében, hangsúlyozva: ily módon Afrika Oroszország „túszává vált”.

    Miért és mikor vetődött fel ez a probléma? Hangsúlyozom: idén február 23-án még nem volt ilyen probléma. Voltak már szokatlan inflációs folyamatok a világ különböző részein, de semmi, még csak hasonló sem volt a most fenyegető élelmiszerhiányhoz. A válság pontosan február 24-én kezdődött, amikor az orosz tengeri flotta blokád alá vette az ukrán kikötőket a Fekete- és az Azovi-tengeren

    – mondta az ukrán elnök. 

    Az elnök beszámolt arról, hogy tárgyalások folynak az ukrajnai kikötők blokádjának feloldásáról, de ezek egyelőre nem jártak sikerrel, mert „még nem találtak megfelelő eszközt annak biztosítására, hogy Oroszország ne támadja meg a kikötőket újra”.

    Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszországnak valójában szüksége van erre a válságra, és ezért szándékosan súlyosbítják a helyzetet. Kifejtette: Oroszország Afrikát próbálja felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon az őt szankciókkal sújtó országokra. 

    (MTI)

  • Az ukrán vezérkar hétfő délutáni helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg visszaverte az orosz erők támadását a Luhanszk megyei Szeverodonyecknél, valamint a Donyeck megyében lévő Szlovjanszk irányában.

    Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben arról számolt be, hogy a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodonyeckben a harcok már a város ipari övezetében folynak, az ukrán katonák pedig beszorultak az Azot vegyi üzem területére.

    (MTI)

  • Az ismert amerikai színész, Ben Stiller Kijevbe látogatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon. A találkozóról Zelenszkij osztott meg egy kétperces videót, amelyen az látható, hogy az irodájában fogadja a színészt. 

    Ben Stiller a hősének nevezte az ukrán elnököt. 

  • Az orosz médiában hétfő délután kezdtek keringeni azok a képek, amelyeken a két elfogott férfi látható. Emellett egy olyan videóanyag is látható, amelyen a férfiak egyike az RT orosz állami hírportálnak nyilatkozik. 

    Az elfogott amerikai katonákra nem vonatkozik a genfi egyezmény a Kreml álláspontja szerint, mivel nem regulárisok voltak – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az ügynökség szerint a katonák illegális tevékenységet folytató „zsoldosok”, ezért vállalniuk kell a felelősséget „bűneikért”.

    A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot is idézték, aki szerint lőttek az orosz katonákra, ezzel veszélybe sodorva az életüket. 

  • A magyar kormány Közép-Európában elsőként támogatta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának elindítását, ezzel egy időben azonban nemzeti érdekeiből sem enged, főleg, ami az energiapolitikát illeti – hangoztatta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

    Kovács Zoltán megjegyezte: az uniós csatlakozáshoz Kijevnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint a többi országnak. Hozzátette: a tagállamok részéről inkább politikai jelzésnek számít Ukrajna csatlakozási támogatása, mint „megszokott útnak”.

    A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta:

    Magyarország nem vétózta meg az Európai Unió döntéseit: az unió működése értelmében „ha nincs megállapodás, nincs döntés sem”.

    Hangsúlyozta: a magyar kormány kiáll a nemzeti érdekek védelme mellett, ami azt jelenti, hogy bizonyos határvonalakat nem lép át. Példaként említette az energiapolitikát, valamint a vallásszabadság tiszteletben tartását az ortodox egyház tagjaival szemben. A szankciókról hangoztatta: „csak akkor működnek, ha a kiválasztott célpontnak okoznak fájdalmat, most viszont Európa szenved nagyon, és meglátjuk, miként alakul a helyzet nyáron, majd ősszel és télen”.

    (MTI)

  • „Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve” – mondta Olaf Scholz német kancellár.

    A szociáldemokrata (SPD) politikus felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.

    A NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában

    – fogalmazott Scholz, aki szerint Vlagyimir Putyin fél attól, hogy a demokrácia szikrája átterjedhet az országára, ezért folytat évek óta a NATO és az EU felbomlását célzó politikát.

    A német kancellár arról is beszélt, hogy az orosz államfő megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem sikerül neki.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a migrációs szolgálat és az ukrán rendőrség közösen letartóztatott egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy 12 ezer dollárért készített hamis igazolásokat a hadköteles férfiaknak a katonaság elkerüléséhez Kárpátalján – számolt be a Kárpáti Igaz Szó

    Mint írták, a pénz felét előlegként, a teljes összeget pedig a sikeres határátlépés után kapta meg. Az előre megtervezett rajtaütésre az Ungvári járási Tiszasalamon település határában került sor, amikor a nő átvette a neki járó pénzösszeget.

    A rajtaütésről a kárpátaljai rendőrség Facebook-oldalán tett közzé videót.

  • Azzal vádolja Ukrajna Legfőbb Ügyészsége Leonyid Csernyoveckit, Kijev volt polgármesterét, hogy az Oroszország által a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerésére felszólító tevékenységet folytatott.

    A nyomozás szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió másnapján a volt fővárosi polgármester Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést a de facto Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság határai elismerésének lehetőségéről – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Hozzáteszik: az igazságügyi nyelvész megállapítása szerint Csernyovecki nyilvános felhívást intézett Ukrajna területi és államhatárának megváltoztatására. A cselekményt Ukrajna törvénykönyve bünteti.

  • Vlagyimir Putyin a június 30. és július 1. között megrendezett Belarusz és Orosz Régiók Fórumán személyesen találkozik Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel – írja a RIA Novosztyi.

    Azt, hogy a Belaruszban, Hrodna városában megrendezett eseményen az orosz és a belorusz elnök találkozik, Mihail Misustyin orosz miniszterelnök jelentette be, aki azt mondta: bízik abban, hogy az elnökök részvételével megrendezett fórumon tovább tudják fejleszteni az interregionális együttműködést.

    Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka legutóbb május 23-án találkoztak Szocsiban.

  • Az ukrajnai béke és Magyarország érdekei mellett állt ki Novák Katalin köztársasági elnök a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján hétfőn Rigában.

    Az államfő Facebook-posztjában az áll: a 2015-ben indult Három Tenger Kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy Európa meglévő kelet-nyugati közlekedési és energiaszállítási infrastruktúrája mellett mihamarabb épüljenek ki az észak–dél irányú útvonalak is.

    A 12 országot felölelő kezdeményezés rigai csúcstalálkozóján Novák Katalin három olyan kérdést emelt ki, amely Magyarország és a magyar emberek számára fontos:

    • Az első, hogy mielőbb meg kell teremteni a békét Ukrajnában, a magyar emberek a béke mellett vannak.
    • A második: a tengerrel nem rendelkező országok érdekeit messzemenőkig figyelembe kell venni akkor, amikor az energiaellátásról tárgyalnak.
    • Továbbá „támogatjuk Ukrajna és a nyugat-balkáni országok mihamarabbi európai uniós tagjelöltségét”.

    A csúcstalálkozón Magyarország köztársasági elnöke mellett Németország, Lengyelország, Ausztria, Szlovénia, Litvánia, Észtország, Románia és Bulgária elnöke, Horvátország miniszterelnöke és a cseh szenátus elnöke vett részt, az ukrán elnök pedig videókapcsolaton keresztül csatlakozott – számolt be az MTI.

  • Szeverodonyeckből kis csoportokban evakuálják a civileket a biztonsági kockázatok miatt – jelentette ki Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

    Az evakuálás nagyon kis csoportokban zajlik, mert nagy életveszéllyel jár: azokat az útvonalakat, amelyeken Szeverodonyeck megközelíthető, rendszeresen lövik

    – mondta Marocsko.

    A tiszt szerint az aktív harcok miatt lehetetlen humanitárius segélyt szállítani a városba. A luhanszki hatóságok szerint a szeverodonyecki Azot-üzem területén akár ezer civil is lehet még – írta az MTI.

  • Joe Biden európai útra indul, de nem valószínű, hogy Ukrajnába is ellátogat. Azt azonban elmondta: szerinte nagyon valószínű, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz – írja a brit Sky News.

    Az amerikai elnök várhatóan június végén látogat Európába, ahol egy csúcstalálkozón vesz részt Washington szövetségeseivel. 

  • Mike Tyson vagyok, és azt üzenem az ukrán népnek, hogy mellettük állok.

    – Ezt mondta nemrég közzétett videójában az 55 éves volt ökölvívó világbajnok.

    Korábban egy amerikai rádiós műsorvezető egy műsorbemondóban azt is felvetette, hogy Tyson – ismertsége révén – akár segíthetne a békekötésben is Oroszország és Ukrajna között. A korábbi ökölvívó azonban azt mondta erre: nem lát esélyt arra, hogy meg tudná győzni Vlagyimir Putyint. 

  • Sikeresen visszaverték az orosz támadást a donyecki régióban található Bohorodicsnyij és Mikolajivka települések térségében az ukrán katonák – számolt be az ukrán vezérkar Facebook-posztjában.

    A vezérkar kiemelte: a harcok Szeverdonyeck irányításáért tovább folytatódnak.

  • Június 20-án kigyulladt egy lőszereket szállító katonai jármű Poltava körzetében – számolt be Dimitrij Lunin, a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője a Telegram-csatornán.

    Kigyulladt egy katonai jármű egy vasúti átjárónál a poltavai járásbeli Rudenkivka faluban. Lőszert vitt. A detonáció folyamatos. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Maradjunk nyugodtak!

    – hangsúlyozta Dmitro Lunin.

  • Olga Stefanisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy minden uniós ország támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

    Az Európai Unió minden tagja megerősítette, hogy támogatja Ukrajna tagjelölti státuszának megadását az Európai Bizottság múlt pénteki döntése után. Az országok támogatásukat fejezték ki, meg sem várva a június 24-i találkozót

    – mondta Stefanisina, hozzátéve: Ukrajna tagjelölt státuszának megadása teljes konszenzus a vezetők között.

  • Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke hétfőn azt mondta: Oroszországnak a jelenlegi helyzetben nem érdeke, hogy megegyezést kössön az Egyesült Államokkal a nukleáris fegyverek leszereléséről.

    Medvegyev – aki orosz elnökként 2010-ben, Barack Obamával együtt aláírta a nukleáris leszerelésről szóló START-szerződést – úgy fogalmazott: Amerika és Oroszország viszonya jelenleg annyira hűvös, hogy képletesen szólva a Kelvin-skálán mérve 0 foknál áll. „Semmilyen kapcsolatunk nincs most az Egyesült Államokkal” – fogalmazott, majd azt is hozzátette:

    Nincs szükség arra, hogy tárgyaljunk velük. Ez rossz Oroszországnak. Várjuk ki, amíg ők rohannak vagy másznak oda hozzánk térden állva, és könyörögnek ezért.

    Medvegyev emellett azt javasolta, hogy Oroszország térjen vissza Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár módszeréhez, aki az ENSZ közgyűlésén a cipőjével verte az asztalt, hogy hangot adjon a követeléseinek.

    Máshogy is lehet Amerikával kommunikálni ebben a kérdésben – egy cipővel az ENSZ szónoki emelvényén. Ez korábban már működött

    – mondta Medvegyev. 

  • „Az orosz tábornokok azt szeretnék, ha a harckocsijaik még Lisszabonba is eljutnának. Mi segíteni fogunk nekik abban, hogy megjelenjenek Európában, de már csak roncsként” – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Polsat News lengyel hírportállal.

    A miniszter elmondta, hogy több európai nagyvárosban  – Varsóban, Berlinben, Párizsban, Madridban és végül Lisszabonban – tervezik a kilőtt orosz tankok kiállítását, ahhoz hasonlóan, ahogy Kijevben már megtették.

    Olekszij Reznyikov az interjúban arra is kitért, hogy szerinte tévedés lehet az a korábbi, lengyel hatóságoktól származó közlés, amely szerint több mint négyszázezer hadköteles korú férfi menekült Ukrajnából Lengyelországba. Azt mondta, hogy szerinte valójában idősebb emberekről lehet szó, akik már nem hadkötelesek. 

    Hozzátette azt is, hogy a hadseregben egyelőre nincs emberhiány, mivel – nemcsak a katonákat, hanem a kisegítő személyzetet is figyelembe véve – körülbelül hétszázezer ember teljesít szolgálatot az ukrán fegyveres erőknél (erről Volodimir Zelenszkij elnök is beszélt már május végén). 

  • Az Európai Unió egy évvel, 2023. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol orosz annektálására válaszul bevezetett szankciókat – derült ki az EU Tanácsának hivatalos közleményéből.

    Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője szerint az EU nem ismeri el, elítéli és továbbra is jogellenesnek tartja a Krím félsziget annektálását, mert az a nemzetközi jog súlyos megsértése – írja a Moscow Times. Az EU megerősíti Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának elismerését, emellett felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, és azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden csapatát és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről a nemzetközileg elismert határain belül.

  • Csapást mértek az ukrán fegyveres erők a Csornomornaftohaz gázfúró tornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn Telegramon. Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.

    Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőházi krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították, és sikerült elejét venni a „technológiai katasztrófának”.

    A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság száz százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogénmezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

    Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek csapást az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére. 

    A donyecki hatóságok hétfőn újabb, NATO-szabvány szerinti lövegekkel lakónegyedek elleni csapásokról számoltak be.

    (MTI)

  • Robbanásokat hallottak a dél-ukrajnai Odessza városában – közölte a regionális közigazgatás szóvivője.

    A szóvivő elmondta, hogy nem tud részletekkel szolgálni a robbanásokról, amelyek a légvédelmi szirénák megszólalása után hallatszottak.

    Odessza a Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros, Ukrajna harmadik legnépesebb városa – írja az Independent.

  • Példa nélküli és törvénytelen Litvánia döntése a Kalinyingrádba irányuló orosz vasúti tranzit korlátozásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak Moszkvában az MTI szerint. A szóvivő azt mondta, az orosz hatóságok elemzik a helyzetet, és annak alapján döntik majd el, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek.

    A döntés tényleg példa nélküli. Ez mindennek a megsértése. Úgy tudjuk, hogy ez az Európai Unió vonatkozó határozatával függ össze, amely a szankciókat a tranzitra is kiterjeszti. Szerintünk ez is törvénytelen

    – fogalmazott Peszkov, aki szerint a helyzet több mint súlyos, és „nagyon mély elemzést igényel, mielőtt bármilyen intézkedést és bármilyen döntést meg lehetne fogalmazni”.

    Arra a kérdésre, hogy valójában egy orosz régió blokád alá helyezéséről van szó, kijelentette: „természetesen ez a blokád eleme”. Peszkov nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kreml kapott-e javaslatokat a kalinyingrádi önkormányzattól a lehetséges válaszintézkedésekről. Mint mondta, az ellenlépések kidolgozásához Moszkva több állami intézmény álláspontját mérlegeli.

  • Harcképtelenné tett páncélos járműveket és egyéb orosz hadi felszerelést állítanak ki június végén a varsói királyi kastély előtti téren, a tárlat címe a Legyőzhetetlen hadsereg lesz – erősítette meg Michał Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal főnöke hétfőn.

    A varsói kormányfői hivatal miniszteri rangú vezetője a Korczowa-Krakivec lengyel–ukrán határátkelőn rendezett hétfői sajtóértekezleten erősítette meg újságíróknak Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi, a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban tett bejelentését, miszerint Varsóban, majd a spanyol és a portugál fővárosban is bemutatják az ukrajnai háborúban tönkretett, kiégetett orosz hadi felszerelést.

    Dworczyk Korczowában közölte: a kiállítást a lengyel kormányfői hivatal és az ukrán védelmi tárca közötti megállapodás nyomán rendezik meg.

    Egyfelől az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett borzalmakat mutatjuk be, másfelől az ukrán fegyveres erők hősies védekezését, valamint harcuk eredményét, vagyis a tönkretett felszerelést

    – idézi a politikust az MTI.

  • Kiéleződött a helyzet Litvánia árutranzit-tilalma körül a Kalinyingrádi régióban, Oroszország nyíltan megfenyegette Litvániát – írta az Unian ukrán hírügynökség.

    Az orosz média szerint a Szövetségi Tanács tagja, Andrej Kliszasz kijelentette, hogy

    Litvánia kísérlete a Kalinyingrádi régió közlekedési blokádjának létrehozására Oroszország szuverenitásának megsértése.

    Kliszasz szerint a tilalom nagyon kemény és törvényes lépésekre adhat okot.

  • Vodkát neveztek el az oroszok Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről.

    A „Zelenszkij könnyei” nevű vodka már meg is jelent a szupermarketben, amint az alábbi videón is látható:

    Az oroszoknak már korábban is voltak a saját elnökeikről elnevezett vodkamárkái (Putyinka, Medvegyevka, Jelcinka), de az, hogy más ország elnökéről nevezzenek el ilyet, újdonságnak számít.

  • Mikola Malomuzs katonai szakértő, az ukrán külügyi hírszerző szolgálat egykori vezetője úgy véli, hogy az ukrán ellentámadások továbbra is visszaverik az orosz csapatokat.

    A fegyveres erők áttérnek a taktikai akciókra, az ellentámadásokra, valamint a támadó hadműveletek fejlesztésére. Vagyis készen állunk, de új fegyverekkel. Az egyik feladat az, hogy visszafoglalják a Donbászt, majd délre mozduljanak

    – mondta a TSN szerint Malomuzs.

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. június 20-i adatok alapján – eddig 25 297 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 19 112 fő esetében született elismerő döntés.

    Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.

    (MTI)

  • Az orosz pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az olajtermelés a tavalyi 524 millió tonnáról idén 475,3 millió tonnára, 2023-ban pedig 472,8 millió tonnára csökken, ami a tárca szerint elsősorban azzal függ össze, hogy „egyes országok megtagadják az Oroszországgal való együttműködést az olajágazatban”.

    A minisztériumnak „A költségvetési, adó- és vámtarifa-politika fő irányai 2023-ra, valamint a 2024-es és 2025-ös tervezési időszakra” című, hétfőn ismertetett dokumentumtervezetében az szerepel továbbá, hogy 2024–2025 között átlagosan évi 478 millió tonna lesz az orosz olajtermelés.

    A tárca arra számít továbbá, hogy tavalyhoz képest az idén 15,2 százalékkal, 10,4 ezer milliárd rubelre (1 rubel = 6,75 forint) nőnek az olaj- és gázeladásból származó orosz bevételek, amelyek 2023-ban 9,1 ezer milliárd rubelre, 2024-ben pedig 8,4 ezer milliárd rubelre csökkennek.

Rovatok