Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált a megszállt Herszon régióban történt merényletre, amelyről itt írtunk bővebben.

Csak annyit mondhatok: a katonaságunk ott van, és természetesen ez a terrorista tevékenység különleges figyelmet igényel. Ez egy terrorcselekmény volt, ennek tudatában kell kivizsgálni az ügyet

– idézte a szóvivőt a Guardian.

A keleti Donyecki terület regionális kormányzója csütörtökön azt mondta, hogy egyetlen város sincs biztonságban a lakosok számára, mivel fokozódnak a harcok az orosz és az ukrán csapatok között.

Nincs olyan hely, nincs olyan város a donyecki régióban, ami biztonságos lenne

– mondta Pavlo Kijrilenko a legfrissebb hírszerzési adatokra hivatkozva. „A lakosok számára rendkívül veszélyes a régió bármelyik helyén tartózkodni” – tette hozzá, tekintettel a Liszicsanszk és Szeverodonyeck városok körüli harcokra.

Pavlo Kijelenko szerint a prioritás az, hogy megakadályozzák az orosz erők előrenyomulását a mintegy 80 kilométerre nyugatabbra fekvő Szlovjanszk és Kramatoszk felé. A Guardian szerint elmondta, hogy az utóbbi városban mintegy 45 ezer ember maradt, ami a háború előtti lakosság kb. harmada.

Azt is elmondta, hogy a civil lakosság evakuálása folyamatban van, szerdán 251 embert vittek ki a területről. Elmondta, hogy a donyecki régióban az áramkimaradások, valamint a víz- és gázellátás időszakos szünetelései ellenére folytatódtak az élelmiszer-szállítások.

Az orosz külügyminisztérium pénteken az Egyesült Államokat hibáztatta azért, hogy Litvánia megtiltotta a szankciókkal sújtott áruk szállítását Kalinyingrádba.

Közleményben a minisztérium azt is közölte, hogy „lehetetlen” szakértői szintű konzultációkat tartani Washingtonnal számos kétoldalú kérdésben, amelyekre a közeljövőben került volna sor.

A közlemény nem pontosította, hogy milyen kérdésekről van szó, és azt sem, hogy mikorra tervezték a megbeszéléseket, írja az Independent.

Az ukrán erők parancsot kaptak arra, hogy vonuljanak ki az orosz ostrom alatt álló Szeverodonyeckből – jelentette be Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó pénteken.

A kelet-ukrajnai város szerinte gyakorlatilag romhalmazzá vált: a teljes infrastruktúrát lerombolták, a házak 80 százalékát megsemmisítették vagy le kell bontani.

Semmi értelme sincs, hogy az erők azokban az állásokban maradjanak, amelyeket hónapok óta bombáznak

– idézte az MTI a kormányzó szavait. 

Az ukrán hatóságok felkészültek Szeverodonyeck és Liszicsanszk végleges elvesztésére, de ez a kimenetel nem jelentene fordulópontot a háborúban – közölte péntek reggel a Hadtudományi Intézet (ISW).

Szerhij Haidai luhanszki területi kormányzó csütörtökön közölte: az ukrán csapatok kivonultak egyes Luhanszk melletti területekről, hogy elkerüljék a bekerítést, ami az ISW szerint Kijev részéről a városok elvesztésére való felkészülésre utal. Az ISW szerint azonban Szeverodonyeck elfoglalása nem jelentene döntő győzelmet Oroszország számára – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

#Russian forces have likely reached the outskirts of #Lysychansk and are reinforcing #Severodonetsk to complete the capture of both cities. #Belarusian forces are conducting exercises along the #Ukrainian border but are unlikely to enter the war.

Latest: https://t.co/kIwBOB3Fpk pic.twitter.com/QOAwR4cYyJ

— ISW (@TheStudyofWar) June 23, 2022

Európát erősíti az a döntés, amellyel az európai uniós tagországok vezetői jóváhagyták, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, amit az MTI adott hírül.

Videóüzenetében a politikus arról is beszélt: a döntés abban az időszakban született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és szabadságát is próbára teszi.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este jelentette be, hogy a kormányfők brüsszeli találkozójukon megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásáról.

A kollektív Nyugat fél az őszinte versenytől, és ezért jár el tisztességtelenül, amikor „eltörli” bármely nemzeti orientációjú ország kultúráját – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fehérorosz nemzeti műsorszolgáltatónak adott interjújában.

A Nyugat fél az őszinte versenytől, ez széles körben ismert. Ezért tiporják el minden olyan ország kultúráját, amely a saját nemzeti orientációjú álláspontjait képviseli, ezért tiltják meg a tévécsatornák sugárzását, tiltják be a nemkívánatos politikusokat a közösségi oldalakon, és távolítanak el a közterekről mindent, ami nem ért egyet a világrend neoliberális koncepciójával

–  idézte a minisztert a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik közelmúltbeli nyilvános beszédében a hazugság birodalmának nevezte a kollektív Nyugatot. „Teljesen egyetértek ezzel a kijelentéssel” – tette hozzá Lavrov.

Többtucatnyi szervezet írt alá egy levelet, amelyben felszólítják Joe Biden amerikai elnököt, hogy tegyen valamit Brittney Griner, az Oroszországban több mint három hónapja fogva tartott kosárlabdasztár kiszabadítása érdekében.

A kétszeres olimpiai bajnokot februárban vették őrizetbe, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt, azzal a váddal, hogy drogot szállított a poggyászában. Az amerikai külügyminisztérium „jogtalannak” minősítette az esetet.

A Kamala Harris alelnöknek is címzett levélben azt írták: a sztár „továbbra is embertelen bánásmódnak van kitéve, megfosztva a családjával való kapcsolattartástól”, és felszólították a kormányt: fokozza az ügyben tett lépéseket, és „kössön egyezséget annak érdekében, hogy Brittney Griner azonnal és biztonságban hazatérjen Amerikába” – írja az Independent.

A levelet aláírta többek között a Női Kosárlabdázók Országos Szövetsége (WNBPA), a Human Rights Campaign, a GLAAD, a NAACP, a National Urban League, valamint számos más emberi jogi, LMBTQ+ és sportszervezet.

A következő hetekben valószínűleg felfüggesztik támadó hadműveleteiket az orosz erők – állítja jelentésében az American Institute for the Study of War, amit az Unian ukrán hírportál vett észre.

A szakértők szerint az offenzíva leállása attól függetlenül is megtörténhet, hogy az oroszok elfoglalják-e Szeverodonyecket és Liszicsanszkot.

A jelentés egyúttal azt állítja, hogy Oroszország számára nem jelent majd komoly győzelmet Szeverodonyeck elfoglalása, mivel a városért vívott csatában nagyarányú veszteségek érték a hadsereget, amelyek komoly károkat okoztak a támadó erőforrásokban.

Aiden Aslin és Shaun Pinner brit zsoldos katonák azt tervezik, hogy fellebbeznek az oroszok által kiszabott halálbüntetésük ellen – számolt be a Sky News.

Aslin családja azt állítja, hogy a kivégzést végre fogják hajtani, de Pinner ügyvédje, Julia Cerkovnyikova szerint az ítélet ellen fellebbezést fognak benyújtani.

Ha a fellebbezést elutasítják, és az ítélet jogerőre emelkedik, kegyelmi kérelmet nyújtanak be, mert ez ügyfeleink elidegeníthetetlen joga a Donyecki Népköztársaság törvényei alapján

– fogalmazott az ügyvéd.

Megadta magát az ukrán hadsereg Szeverdonyeck és Liszicsanszk térségében – számolt be Andrej Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság „népi milíciájának” vezetője.

Ezen a területen a teljes frontvonal mentén, mind lokálisan, mind tömegesen megadás történik. Ez vonatkozik a Liszicsanszk–Szeverdonyeck-csoportosulásra és a Gorszko–Zolotovszkaja-csoportra is

– nyilatkozta a vezető a Ria Novosztyi szerint.

Hozzátette: mind a jobboldali radikálisok képviselői, mind pedig az „egyszerű katonák” leteszik a fegyvert.

A Deutsche Welle riportot készített egy börtönben, ahol az ukránok az orosz hadifoglyokat őrzik. A foglyok azt mondták: át lettek verve, és már megbánták, hogy Ukrajnába mentek. 

A hadifoglyokat „saját biztonságuk érdekében” a többi fogolytól elkülönítve tartják fogva. Ugyanezen okból a Deutsche Welle munkatársait is csak azzal a feltétellel engedték be az intézménybe, hogy nem árulják el annak helyét. 

Továbbá a riporterek csak olyan hadifoglyokkal készíthettek interjút, akiket nem vádolnak háborús bűnökkel. Így végül négy hivatásos orosz katonát sikerült megszólaltatniuk. 

Őszintén szólva minket átvertek. Először azt mondták, hogy humanitárius tevékenységet fogunk végezni, ehhez képest azonnal a frontra küldtek

– mondta a hadifoglyok egyike, Roman, akit Harkiv térségében fogtak el, miután megsebesült.

Egy másik fogoly, Artyom ezzel szemben azt mondta: ő tudatosan döntött az ukrajnai „különleges hadműveletben” való részvételről. Elmondása szerint egy online hirdetésen keresztül jelentkezett a hadseregbe.

A televízióban azt mondják, hogy jó célért küzdünk, de a valóságban ez nem így van. Erre már csak itt jöttem rá én is

– fogalmazott, hozzátéve: az orosz hadsereg valójában „fosztogatókból és gyilkosokból” áll.

Elmondta azt is, hogy a jelentkezés után Donyeckbe küldték, és „néhány napon belül” megtanították egy T–72-es harckocsi kezelésére [a normál képzés általában 12 hónap szokott lenni – a szerk.].  Ezután a zaporizzsjai területre irányították, ahol a harckocsit megsemmisítették, őt pedig elfogták az Azov-ezred katonái. 

A harmadik fogoly, Dimitrij azt mondta: ő nem is tudott arról február 24-én, a háború első napján, hogy Ukrajnába megy. „Nem mondták el, hova megyünk. Csak akkor jöttünk rá, hogy hol vagyunk, amikor ukrán területen láttuk a jelzéseket és a zászlókat” – fogalmazott, hozzátéve: három nappal később fogták el Csernyihivnél. 

Oleg, a negyedik fogoly mindeközben azt mondta: márciusban azért hosszabbította meg hivatásosként a szerződését a hadseregben, mert ő is elhitte, amit az orosz tévécsatornákon mondtak, miszerint segíteni kell az ukrajnai oroszokon. Ezzel szemben a harkivi településeken a helyiek azt mondták nekik:  „távozzanak innen, semmi dolguk nincs itt”.