Idén már nyolc orosz oligarcha halt meg titokzatos körülmények között, többségüknek oroszországi kőolaj- vagy földgáz-érdekeltségekhez volt köze. Mindegyik halálesetnél felmerültek találgatások a Kreml szerepével kapcsolatban, noha a hivatalos közlés szerint a hatóságok nem egy esetben öngyilkosságot állapítottak meg, illetve arra gyanakszanak.
Az első ismert rejtélyes esetre január végén, egy hónappal az orosz csapatok ukrajnai inváziója előtt derült fény. Állítólag öngyilkos lett Leonyid Sulman, a Gazprom 60 éves, magas rangú vezetője.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió (a hivatalos orosz narratíva szerint különleges hadművelet) másnapján, február 25-én Alekszandr Tyuljakovot, az energetikai óriáscég egy másik volt vezetőjét felakasztva találták meg szentpétervári házában.
Három nappal később szintén felakasztva találták meg Mihail Watford ukrán származású gáz- és olajmágnást a dél-angliai Surrey-ben található otthonának garázsában.
Az előbbieknél is hátborzongatóbb Vaszilij Melnyikov, a MedSztom nevű óriás orvosi ellátócég vezetőjének esete, a milliárdost feleségével és két kisfiukkal találták holtan több millió dolláros lakásukban, Nyizsnyij Novgorodban.
Április 19-én a katalóniai spanyol rendőrség telefonhívást kapott Fedor Protoszenyától, egy orosz oligarcha fiától, akinek a családjának a népszerű tengerparti üdülőhely, Lloret de Mar környékén van egy villája. A férfi arról számolt be a hatóságoknak, hogy órák óta próbálja felhívni édesanyját Franciaországból, de senki nem veszi fel a telefont. Amikor a rendőrség megérkezett a családi birtokra, megtalálták Fedor Protoszenya szüleinek és nővérének a holttestét. A rendőrség kezdetben azt feltételezte, hogy az apa, Szergej Protoszenya szúrta le a két nőt, majd felakasztotta magát a villa kertjében.
Egy nappal korábban a spanyol tengerparti várostól mintegy 3000 kilométerre fekvő Moszkvában egy hasonló szörnyűség történt. Az orosz rendőrség holtan találta luxuslakásában Vlagyiszlav Avajevet, egy másik milliomost, illetve a feleségét és 13 éves lányát. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Avajev kezében pisztoly volt. A hatóságok szerint Avajev lelőtte a feleségét és a lányát, mielőtt önkezével vetett véget az életének.
A spanyolországi és a moszkvai esetek 24 órán belül történtek meg, mindkettő feltételezett lefolyása feltűnően hasonló. Protoszenya és Avajev egyaránt multimilliomos oligarchák voltak, akik az orosz olaj- és gázipar ranglétrájának tetején helyezkedtek el. Előbbi egy időben a Novatek földgázipari vállalat elnökhelyettese volt, míg Avajev a Gazprombank alelnökeként tevékenykedett.
A nemzetközi sajtóban Andrej Krukovszkij halálát is a rejtélyes esetek közé sorolják. A 37 éves férfi a Szocsi közelében található Gazpromhoz tartozó Krasznaja Poljana síközpont vezérigazgatója volt. Állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is meghívta vendégeit oda síelni. A Kommerszant orosz lap szerint Krukovszkij május 2-án egy középkori várromhoz ment túrázni, de lezuhant egy szikláról és meghalt.
A 61 éves Jurij Voronov annyiban „kilóg a sorból”, hogy az orosz üzletember halálának körülményei nem öngyilkosságra vagy balesetre utalnak. Voronovot fejbe lőtték, holttestét a birtokának úszómedencéjében találták meg, Szentpétervártól nem messze. Az orosz üzletembernek logisztikai cége volt, amely a Gazprommal állt jövedelmező szerződéses kapcsolatban. A nyomozók arra gyanakszanak, hogy az orosz oligarcha halálának hátterében üzleti vita állhat, felesége szerint Voronov úgy gondolta, tisztességtelen vállalkozók pénzt csaltak ki tőle.
A nemzetközi sajtóban megjelent cikkekben többször is arra céloztak, hogy az öngyilkosságokat megrendezhették, sőt, a Kremlnek vagy akár magának Vlagyimir Putyinnak is köze lehet hozzájuk.
Júniusban a RIA Novosztyi hírügynökség számolt be arról, hogy balesetben meghaltak az „orosz Facebookként” is ismert VKontakte (VK) közösségi platform vezető, Vlagyimir Gabrieljan és Szergej Merzjakov. Egy túrán vettek részt az Oroszország északi részén található Nyenyecföldön. Kétéltű járművekkel akartak átkelni a Fehér-tenger partjai közelében egy folyón, amikor a jármű felborult, és elsodorta őket a víz. A balesetkor a járművekben ült Gabrieljan felesége, valamint egy barátjuk, Szergej Olszevics is, ők viszont még idejében kiugrottak a járművekből és a partra menekültek, így túlélték a balesetet.
A Deutsche Welle nemrégiben felidézte, hogy az elmúlt években több merényletkísérletet is elkövettek a Kreml bírálói ellen.
2020 augusztusában Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt novicsok idegméreggel mérgezték meg a tomszki repülőtéren. Két évvel korábban Szergej Szkripalt, az orosz GRU hírszerző ügynökség volt vezetőjét mérgezték meg hasonló módon. Mind Navalnij, mind Szkripal túlélte.
2006-ban Alekszandr Litvinyenkót, az Egyesült Királyságba disszidált egykori orosz biztonsági tisztet Londonban radioaktív polóniummal halálosan megmérgezték.
2017-ben az USA Today egy vizsgálat eredményét tette közzé, amely szerint három év alatt legalább 38 oligarcha halt meg vagy tűnt el.
A Deutsche Welle arra hívta fel a figyelmet: ami a 2022-es incidensekkel kapcsolatban feltűnő, hogy az elhunyt oligarchák egyike sem volt ismert arról, hogy kritikus nyilvános megjegyzéseket tett volna az ukrajnai invázióról. Ugyanakkor egyikük sem szerepelt az inváziót követően összeállított nemzetközi szankciós listákon – tette hozzá a német lap. Erre májusban a Newsweek is rámutatott.
A Deutsche Welle feldolgozta a Warsaw Institute, egy Oroszországgal és biztonságpolitikával foglalkozó lengyel think tank bejegyzését, amely szerint mind az orosz rendőrség, mind a Gazprom biztonsági szolgálatai gyorsan vizsgálatot indítottak az Oroszországon belül történt halálesetek ügyében.
„Lehetséges, hogy néhány magas rangú, Kremlhez kötődő személy most eltussolja az állami vállalatoknál elkövetett csalás nyomait” – idézte a Deutsche Welle az intézet Russia Monitor nevű oldalán megjelent bejegyzését.
Ezek persze csak spekulációk, ahogy a német lap is hozzátette: nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a lengyel think tank elméletet vagy egy harmadik fél erőszakos részvételére vonatkozó feltételezést.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2016-ban. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)