A tajvani védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint 60 milliméteres aknavetőgránátokat szállít Ukrajnának, jelentette hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A cáfolatra azt követően került sor, hogy több ukrán médium is közzétett egy fényképet, amelyen olyan aknagránátokat ábrázoltak, amelyekre a Tajvan által használt hagyományos kínai hieroglifákat nyomtattak.

Tajvan legfelsőbb vezetése hamisnak minősítette a beszámolókat, és hangsúlyozta, hogy a fényképen látható aknavetőgránátok olyan sorozatszámrendszert használnak, amely eltér a szigetország fegyveres erői által használttól.

Tajvan, amely hivatalosan Kína része, de 1949 óta saját közigazgatással rendelkezik, elítélte Oroszország ukrajnai tevékenységét, és csatlakozott a Moszkva elleni gazdasági szankciókhoz.

A részben állami tulajdonban lévő Eni olasz energetikai konszern közölte, hogy hétfőn mintegy harmadával kevesebb gázt kap az orosz Gazpromtól az elmúlt napok átlagos szállítási mennyiségéhez képest.

Az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 1 gázvezeték tervezett karbantartási leállásba kezdett, ami aggodalomra ad okot az európai gázszállítások tekintetében, ha a leállás időszaka meghosszabbodik.

– írja az Al Jazeera az Eni honlapján közzétett jegyzetre hivatkozva. Erről bővebben itt írtunk.

Az Ukrajnában dúló harcok miatt hamarosan zöldséghiány fenyegeti az országot, a helyzet orvoslására a kárpátaljai gazdák kétszer annyi földet vetettek be – írja a TSZN hírügynökség.

A kárpátaljai gazdák nem titkolják, hogy csalódottak a termés mennyiségét illetően. Elmondásuk szerint az időjárás jelentősen befolyásolta a mutatókat.

A kereslet azonban nőtt: a nyugati régiók mellett a fővárosba és Harkiv régióba is szállítanak zöldségeket. Paprikából és paradicsomból a tavalyi mennyiség kétszeresét ültették – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A gazdák elmondták, hogy két és fél hónap alatt egyszer esett az eső és szörnyű szárazság tombolt a térségben. A hőség ellenére azonban lesz paprika és paradicsom, de a zöldségek ára jelentősen megemelkedik.

A nagykereskedők Kárpátaljáról kilogrammonként 30 hrivnyáért (410 forint) viszik el a káposztát, és 50 hrivnyáért (684 forint) adják tovább a piacon.

Az orosz védelmi minisztérium friss tájékoztatása szerint az elmúlt nap során az orosz erők több száz ukrán katonát öltek meg, és nagy mennyiségű, külföldről szállított fegyvert és lőszert semmisítettek meg, írja a Guardian.

A jelentés azt is állítja, hogy Oroszország lelőtt egy Szu–25-ös vadászrepülőgépet, és az oroszok szerint az ellenség „minden irányban” jelentős veszteségeket szenved el. A minisztérium azt hangoztatja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők szándékosan félrevezetik a katonák családjait, azt állítva, hogy az áldozatok nem halottak, hanem eltűntek vagy dezertáltak.

Az állítások egyikét sem sikerült független forrásból hitelesíteni, emlékeztet a Guardian.

Ukrajna visszafoglalt egy falut a megszállt Herszonban. Egy ukrán gyalogsági dandár arról számolt be, hogy visszafoglalták Ivanivka települést, írja a Sky News.

A Sky News nem tudta független forrásból ellenőrizni az állítást, és megjegyezte, hogy a térségben több ilyen nevű település is van.

A Herszon régiót Oroszország az invázió elején elfoglalta, de Ukrajna azóta igyekszik visszaszerezni az ottani területeket.

A Kalinyingrádi terület kormányzója a három balti állam és Oroszország közötti áruforgalom teljes tilalmát javasolta, válaszul arra, hogy a litván hatóságok blokád alá helyezték az exkláve területét.

Kölcsönös intézkedésként azt javasoljuk, hogy teljes mértékben tiltsuk meg az áruk mozgását, beleértve a harmadik országokból érkező tranzitárukat is a három balti állam és Oroszország között. A tilalom alól a kalinyingrádi régió kivételt képezne 

– mondta Anton Aljhanov kormányzó az Independent tudósítása szerint.

A döntés nem sokkal azután született, hogy Litvánia a Moszkva elleni európai uniós szankciók fokozatos életbe lépése miatt kiterjesztette a területén keresztül történő kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat az exklávéra.

Oroszország pénteken figyelmeztette Litvániát és az EU-t, hogy „kemény intézkedéseket” hozhat ellenük, ha az elkövetkező napokban nem indul újra egyes áruk Kalinyingrádba irányuló és onnan kiinduló tranzitforgalma.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben küld negyven tonna segélyszállítmányt Ukrajnába a Jezsuita Menekültszolgálat. Az összesen 66 raklap élelmiszer- és egyéb adományt a kárpátaljai Munkácsra juttatják el a szervezetek.

A támogatást a kormányzati Hungary Helps program civil és egyházi szervezetek számára rendelkezésre álló nagyobb keretösszege teszi lehetővé.

A két kamion a Máltai Szeretetszolgálat Országos Logisztikai Központjából (Határ út 50/A) július 12-én reggel 8.30-kor indul útjára, és várhatóan még aznap délután eljut a munkácsi római katolikus egyházmegye karitászraktárába.

Vitalij Kim, Mikolajiv város katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy Oroszország hat rakétát lőtt ki a térségre, melynek következtében termőföldek és erdők gyulladtak ki – számolt be a Sky News.

A lövések egy éttermet, valamint iskolákat és lakóházakat is leromboltak, de halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.

Ukrajna területének nagyjából kétharmada mezőgazdasági terület, és a konfliktus az egekbe lőtte az élelmiszerárakat világszerte, mivel a termés elpusztult, és a szállítmányok nem tudtak kijutni az országból. 

Több mint 12 ezer ember elhelyezését segítette a katasztrófavédelem; a háború kitörése óta folyamatosan dolgoznak a katasztrófavédelem munkatársai az Ukrajnából érkező menekültek elhelyezésén. A szervezet előkészíti a menekülők fogadására szolgáló befogadóhelyeket, illetve koordinálja az utazásukat és az elszállásolásukat – olvasható a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI-nek eljuttatott közleményében.

Mint írják, a katasztrófavédelem munkatársai jelen vannak a határon, illetve a gyűjtőhelyeken, a rendőrség, az idegenrendészet, a kormányhivatalok, valamint az önkormányzatok és karitatív szervezetek munkatársaival szoros együttműködésben gondoskodnak a hazájukat a háború miatt elhagyni kényszerült emberekről.

A háború kitörése óta összesen 12 045 ember elhelyezésében vett részt a szervezet.

Litvánia kiterjesztette a területén keresztül Oroszország kalinyingrádi exklávéjával folytatott kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat, mivel a korábban bejelentett európai uniós szankciók fokozatos bevezetése megkezdődött – közölte a litván vámhatóság szóvivője.

A hétfő reggeltől szankcionált áruk közé tartozik a beton, a fa, az alkohol és az alkoholalapú ipari vegyi anyagok

– mondta a szóvivő az Al Jazeera híradása szerint.

Az intenzív harcok utáni tervezett szünetek hiánya negatív hatást gyakorol az oroszok harci moráljára, közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium.

A tárca értesülése szerint a katonafeleségek egy politikushoz fordultak, mert azt szeretnék, ha a férjek hazatérnének az ukrajnai szolgálatból.

Az egyik nő azt állította, hogy az orosz katonák mentálisan és fizikailag is kimerültek, mivel az invázió február 24-i kezdete óta aktív harci szolgálatban vannak.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 11 July 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/SnhtVoG5js

** #StandWithUkraine ** pic.twitter.com/V620iZfEP7

— Ministry of Defence ** (@DefenceHQ) July 11, 2022

Ferenc pápa a Twitteren támogatásáról biztosította Ukrajnát. Azt írta, hogy ki akarja fejezni „közelségét” az ország népéhez. 

Hozzátette, hogy az ukránok nap mint nap szenvednek a „brutális támadásoktól”, és szeretné, ha ez az „őrült háború” végre befejeződne.

Üzenetét azonban oroszul tette közzé – a Sky News szerint ez nem a legjobb ötlet.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy míg Ukrajna 2021-ben mintegy 156 milliárd hrivnyát költött a fegyveres erők fenntartására, addig a háború kezdete óta ez az összeg havi 130 milliárd hrivnyára módosult – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A korábbi évek hadseregre fordított kiadásai egy háborús hónap ráfordításának felelnek meg. Természetesen jelentősen megemeltük a szociális kifizetéseket, az aknamentesítési és a sürgős helyreállítási költségeket, a belső menekültekre szánt kiadásokat

– fejtette ki a miniszterelnök.

Ukrajna teljes költségvetése háborús körülmények között megközelítőleg 250 milliárd hrivnya, amelyből 70-100 milliárd adók és vámbevételek formájában folyik be.

Smihal azt is elmondta, hogy júliusig Ukrajna csaknem 29 milliárd dolláros támogatásról állapodott meg nyugati partnereivel.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz delegáció „súlyos bojkottjának” minősítette Liz Truss brit külügyminiszter korai távozását Baliról, a múlt heti G20-as találkozó előtt – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

Tudják, ez az orosz küldöttség egyfajta erős bojkottálása, hogy egy nappal korábban távozik a brit külügyminiszter

– mondta Marija Zaharova egy vasárnap esti televíziós interjúban a TASZSZ szerint.

Liz Truss azért szakította meg részvételét a G20-ak indonéziai külügyminiszteri találkozóján, hogy visszarepüljön Londonba, és támogatásokat gyűjtsön magának a Boris Johnson megüresedett posztjáért való versengésben.

A nyugati fegyverekkel felszerelt ukrán haderő arra készül, hogy visszaszerezze déli területeit Oroszországtól. Ezt az ukrán védelmi miniszter nyilatkozta a The Times című napilapnak, írja az al-Dzsazíra.

Olekszij Reznyikov elmondta, hogy Zelenszkij elnök arra utasította az ukrán hadsereget, hogy foglalja vissza a megszállt tengerparti területeket, amelyek létfontosságúak az ország gazdasága számára.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint az Orosz Föderáció az elkövetkező években össze fog omlani és számos régió szuverenitását fogja kinyilvánítani – írja az Independent.

Az Orosz Föderáció mint olyan, meg fog szűnni. Helyette több állam fog létrejönni: Tatárföld, Baskíria és így tovább

– jósolta az ukrán védelmi miniszter a Timesnak adott interjújában.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6085 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román–magyar határon belépők közül pedig 5164-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 354 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 137 ember – köztük 59 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Ukrajna egymillió fős, nyugati fegyverekkel felszerelt harci erőt vonultat fel, hogy visszaszerezze déli területeit Oroszországtól – mondta az ország védelmi minisztere a The Times című napilapnak.

Az invázió kezdete óta először nyilatkozva egy brit lapnak Olekszij Reznyikov elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök utasította az ukrán hadsereget, hogy foglalja vissza a megszállt tengerparti területeket, amelyek létfontosságúak az ország gazdasága számára.

Érthető, hogy ez politikailag nagyon is szükséges az országunk számára. Ezért az elnök utasítást adott a legfőbb katonai vezetőnek, hogy készítsen terveket. Ezt követően a vezérkar elvégzi a házi feladatát, és azt mondja, hogy a cél eléréséhez XYZ-re van szükségünk

– mondta Reznyikov, és hozzátette: „Ez az én feladatom. Leveleket írok a partnerországokban lévő kollégáimnak, a tábornokok megvitatják, hogy miért van szükségünk ilyen fegyverekre, és aztán megszületnek a politikai döntések."

Reznyikov szót ejtett még arról is, hogy a háború intenzitása miatt a szovjet korabeli készletek gyorsan kimerültek:

Ez egy hosszú folyamat volt, másfél hónap, de eredményes volt. Ukrajnának Szovjetunió korabeli fegyveres erői voltak, harmincéves fegyverekkel. Ezt három hónap alatt megváltoztattuk.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta az egészségügyi dolgozók legfeljebb 1 százaléka hagyta el az országot – közölte az ukrán egészségügyi miniszter.

Még ha nem is mindegyik munkatárs került be a hivatalos statisztikákba, úgy gondoljuk, hogy az egészségügyi dolgozók legfeljebb 1 százaléka utazott külföldre. Nincs hiány orvosokból, jelenleg teljes harckészültségben vagyunk

– fogalmazott Viktor Ljasko.

A tárcavezető azt is megjegyezte, hogy  a minisztérium nyilvántartja a belső menekült egészségügyi dolgozókat is, akiknek a száma meghaladja a 3500-at. A más intézményekben dolgozó szakmabeliek közül 1758 orvos – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Akadnak mozgósított egészségügyi munkatársak is, akik az Ukrán Fegyveres Erők mellett a fronton dolgoznak, egészségügyi segítséget nyújtanak mind a katonáknak, mind a civileknek

– tette hozzá a miniszter.

Az ukrajnai háború elől július 10-én 137 ember, köztük 59 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írja a police.hu.

Gerhard Schröder volt német kancellár azt mondta egy vasárnap megjelent nyilatkozatában, hogy fenn akarja tartani a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Nem fogom feladni a lehetőségeimet arra, hogy tárgyaljak Putyin elnökkel

– jelentette ki Schröder a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak.

Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja az SPD és a Zöldek közötti koalíció vezetőjeként. Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

Schröder májusban jelentette be, hogy megválik mandátumától a Rosznyefty igazgatótanácsában, miután a német szövetségi parlament megvonta több juttatását. A volt kancellárral szemben azt kifogásolták, hogy az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyintól, akivel kancellári hivatali ideje alatt barátkozott össze.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva elmondta: nem hisz abban, hogy katonai megoldása lehet az ukrajnai háborúnak, azt szerinte csak diplomáciai tárgyalás útján lehet rendezni – írja az MTI.