Miközben Oroszország június végére elfoglalta a Luhanszki megye maradékát, az elmúlt egy hétben mintha inkább ukrán sikerekről érkeztek volna hírek: Kijev legalább húsz orosz fegyverraktárat semmisített meg mélyen az orosz vonalak mögött, komoly ellátási zavarokat okozva az ellenfélnek. Ukrajna legismertebb katonai szakértője, Oleg Zsdanov segített nekünk értelmezni a kelet-ukrán fronton zajló eseményeket. Zsdanov nyugalmazott ukrán ezredes, a tüzérségben szolgált, 2007-ben szerelt le. A Krím félsziget 2014-es orosz megszállása óta aktívan elemzi az Ukrajnában zajló katonai eseményeket, és a YouTube-on hatszáz ezres követői bázissal rendelkezik. Az Index exkluzív interjúja következik.
Arra gondoltam, hogy a beszélgetésünkben több, az orosz médiában útjára indított narratívát beszéljünk át, és Ön elmondja a szakmai véleményét ezekről. Kezdjünk az elsővel: a Luhanszki megye elfoglalása az orosz hadsereg első jelentős katonai sikere. Ezzel áttörték az ukrán védelmi vonalakat, amit innentől újabb ukrán kudarcok fognak követni. Erről mit gondol?
Politikai értelemben a Luhanszki megye elvesztése Ukrajna részleges kudarcának számít, hiszen az oroszok az ország egy újabb megyéjét szállták meg. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz nyilatkozatok ellenére még mindig nem a megye egésze került orosz kézbe, vannak területek, amelyeket még az ukrán hadsereg ellenőriz.
Katonai szempontból azonban kudarcról semmiképpen nem lehet beszélni. Igen, területeket vesztettünk, de megőriztük az ukrán haderőt jelentősebb veszteség nélkül, és nem hagytuk, hogy bekerítsék, megsemmisítsék vagy elfogják a csapatainkat.
Számunkra ez inkább presztízsveszteség, mert az orosz erők így átmenetileg megszerezték a kontrollt a Luhanszki megye felett.
Mennyire bizonyult hatásosnak az elmúlt hónapokban az orosz taktika: nehéztüzérség folyamatos bevetése, és ezzel az ukrán erők lassú felőrlése, az ukrán védelem fokozatos felszámolása. Ez működik? Mit tud tenni ellene az ukrán hadsereg?
Van hatása, de ne értékeljük túl ezeket az eredményeket: 2 hónap alatt az orosz haderő 40 km-t haladt előre. Nagyon lassú ez az előrehaladás, rendkívül nagy veszteségek mellett. A hadseregük kimerült, tartalékok nincsenek, és emiatt a támadópotenciál nagyon lecsökkent. Ez a II. világháború stratégiája, amikor a nagy tüzérségi támadóhullámot a gépesített lövészegységek előrenyomulása követi.
Pontosan ugyanezt a taktikát követte Oroszország a második csecsen háború idején is. Azonban épp most változik meg a harcok jellege, és ez a stratégia egyre kevésbé lesz hatékony a jövőben. Hogy miért? Mert most már lehetőségünk van megsemmisíteni az ellenfél ellátási vonalait mélyen a frontvonalak mögött. Ez azt eredményezi, hogy az orosz hadseregben lövedékéhség lép fel, vagyis nem lesz elég muníciójuk, hogy véghez vigyék a feladataikat olyan tempóban, ahogyan ezt eddig próbálták megtenni.
Az elmúlt hónapokban a szakértők körében elterjedt az a nézet, hogy ukrán oldalon a széles körű mobilizáció miatt nem volt gond az emberi erővel, de problémát okozott a nehézfegyverzet és a lőszerek hiánya, miközben az orosz hadseregben pont ellenkezőleg – nem volt gond a fegyverekkel, de érződni kezdett az emberhiány. Ez az alapfelállás változott, vagy még mindig jellemzi a helyzetet?
Oroszország számára egyre inkább gond lesz az üzemanyag-ellátás és a lövegutánpótlás. Ezek nélkül sem az ágyúk, sem a tankok nem működnek. A hírszerzés szerint egyre nehezebben tudják ezeket pótolni – az európai részen, amit lehetett, gyakorlatilag már felhasználták. Most az Urál környékéről kell hozni, ami több ezer kilométer vasúti szállítást jelent. Szeverodonyeck és Liszicsanszk ostrománál például már nem orosz lövedékeket hoztak, hanem a belarusz készleteket ürítették ki, hogy gyorsabban jussanak hozzá. Minszk több mint százvagonnyi lövedéket adott át, ami jelentősen csökkentette a készleteiket.
Az egyik néhány nappal ezelőtti interjújában azt mondta, hogy az orosz hadsereg „kifáradt”. Ezt miből látja?
Az Orosz Föderációnak egyszerűen nem maradt operatív tartaléka, amelyet be lehetne küldeni a harcokba, és megerősíteni vele a támadást. A háború tudománya azt mondja, hogy ha támadsz, akkor minden egyes elfoglalt területtel erősítened kell a saját haderőd létszámát – vagyis tartalék egységeket kell beküldeni a harcokba. Ilyen tartalékokkal Oroszország jelenleg nem rendelkezik. A legtöbb, amit most tehetnek, hogy a veszteségeiket részlegesen pótolják. Ez látszik abból is, hogy
már egy hete nem tudják folytatni az inváziót a donyecki területeken, Szlavjanszk, Bahmut és Kramatorszk irányában.
Putyin erre azt mondta, hogy „időt ad a katonáknak a pihenésre”.
Ő maga korábban azt is mondta, hogy nem szabad megrohamozni az Azovsztal területét, erre másnap elindult a gyár bombázása. Azt mondta, hogy az egységeknek pihenni kell, de közben az orosz haderő felderítő jellegű harcokat végez: vagyis megpróbálja kipuhatolni az ukrán védelem gyenge pontjait. Ez történik már egy hete Szlavjanszknál és Bahmutnál – keresik a gyenge pontjainkat. De teljes értékű invázió elindítására nem képesek – nincsenek meg hozzá az emberi erőforrásaik.
És hogyan fogja az orosz vezetés megoldani ezt a problémát?
Az orosz vezetés most operatív szünetet vesz majd, de ezt aktív harci cselekménynek fogja álcázni. Az orosz haderő megpróbál majd támadást imitálni, ahogyan most is teszik. Elképzelhető, hogy megpróbálkoznak addig egy másik területtel – például Harkiv környékével, vagy Zaporozsjével. De az elfogott telefonbeszélgetésekből tudjuk, hogy a Zaporozsjében lévő csapatok nem akarnak harcolni, mert hátrányban vannak hozzánk képest.
Eközben Moszkva megpróbálja feltölteni a tartalékokat és újabb önkénteseket toborozni. Most éppen gyorsított program szerint próbálják kiképezni az önkénteseket, hogy legalább minimálisan legyenek képben a lőfegyverek használatával. Ez a katonai kontingens már erősen eltér az eddigiektől: 40-50+ életkorban jelentkeznek leginkább, a fiatalok már nem. Akik akartak a fiatalok közül, már ott vannak a fronton. Most toboroznak például az orosz börtönökben. Meglátjuk, hogy milyen hamar tudják feltölteni a tartalékokat, hogy legalább a sereg ütőképességét tudják helyreállítani.
Van egy másik jellemző narratíva, amely terjed az orosz médiában: miszerint kialakulóban van egy töréspont az ukrán kormány és a katonai vezetés között. A politikai vezetés erőltette Szeverodonyeck megtartását, a katonai ellenezte. Lehet ilyenről beszélni, és volt-e eredménye annak, hogy közel három hónapon keresztül tudta megtartani az ukrán hadsereg a Luhanszki megye maradékát?
Moszkva nagyon szeretné, hogy ilyen töréspont legyen az ukrán vezetésben, de semmiféle vitáról nincs szó. A katonai vezetés irányítja a védekezést, az ukrán elnök pedig az ország vezetését. Félreértésék vagy viták az elnök és a hadsereg parancsnoka között nincsenek. Szeverodonyeck megtartásának több fontos oka volt: például az, hogy komoly előnyben vagyunk az ellenféllel szemben a városi harcokban. Itt nem is lehetett más vélemény, hogy a várost meg kell-e tartani, vagy sem: mind katonailag, mind politikailag szükség volt rá.
Mi a helyzet a nyugati fegyverekkel? Érkezett-e belőlük kellő mennyiséggel, hogy változást tudjanak elérni a fronton. Amiről Ön is beszélt az interjú elején, az orosz ellátási vonalak megsemmisítése – ez már a nyugati fegyverek működésének az eredménye?
Igen, amit látunk, az már a nyugati fegyvereknek az eredménye. A hadseregünk már kezd teljesen átállni a nyugati típusú fegyverekre. Mondhatjuk úgy, hogy ez már a háború új szakaszára való rákészülés kezdete. Az orosz hadsereget most kezdjük kifárasztani és kivéreztetni a logisztikai rendszerük és a harci irányításuk megsemmisítése által.
Nem csak A lőszerraktárakat támadjuk, hanem orosz parancsnokságokat is: például hétfőn teljesen megsemmisítettük a déli katonai körzet 20. gépesített dandárjának a parancsnoki vezetését. Egyetlen támadással a teljes tisztikar odaveszett.
A nyugati fegyverek érkezése nem olyan mértékben történik, mint amit szeretnénk, de folyamatosan érkeznek fegyverek, és közben az európai országokban a katonáinkat felkészítjük ezek használatára és a hatékony taktikákra. Amikor megkapjuk a szükséges mennyiségben ezeket a fegyvereket, akkor már valódi töréspontról fogunk tudni beszélni, és ellentámadást fogunk tudni indítani.
Ez mikor történhet meg?
Augusztus közepével számolunk.
*В окупованій Новій Каховці на Херсонщині лунають потужні вибухи. ЗСУ знищили російські склади боєприпасів*, повідомив голова Одеської ОВА Сергій Братчук.
— Повернись живим (@BackAndAlive) July 11, 2022
«Нова Каховка. Мінус БК. Підтверджено», написав він
(Фото: Типичный Донецк)
ENG below pic.twitter.com/ajPCeqDGi4
Orosz lőszerraktárak elleni ukrán támadás Nova Kahovkában, július 11-én.
Mennyire van realitása a hatékony ellentámadásnak a Herszoni régióban?
Az az igazság, hogy Herszonban az ukrán hadsereg eddig csak puhatolózó, felderítő jellegű ellentámadásokat végzett. Azonban kiderült, hogy ezek nagyon sikeresek tudnak lenni – az orosz katonák egyszerűen nem álltak készen arra, hogy meghaljanak az ukrán Herszonért. Ezért sokat tudtunk haladni, a várost már lényegében a távcsőből látjuk, a távolság minimális. Ugyanakkor jelenleg még nem rendelkezünk kellő erőforrással egy sikeres ellentámadás lefolytatásához a város visszafoglalására. Amennyire lehet, továbbra is próbáljuk előkészíteni a terepet az ellentámadáshoz, de a pillanat még nem jött el.
Volodimir Zelenszkij néhány nappal ezelőtt parancsot adott Ukrajna teljes felszabadítására. Ön is azt mondta, hogy az ukrán haderő erre még nem áll készen. Mi van a parancs hátterében?
Zelenszkij elnök olyan tekintetben logikusan jár el, hogy főparancsnokként előkészíti a tervet Ukrajna teljes felszabadítására. Ez teljesen normális eljárás, a vezérkar most dolgozik a terveken, és felkészíti azokat az egységeket, amelyek a megvalósításán fognak dolgozni. Ez eltarthat valameddig – egy hónapig, vagy akár kettőig, de a tervezésnek most van itt az ideje.
Mindez azt jelenti, hogy az ukrán vezetés szerint, mire a tervek elkészülnek, meg fogjuk kapni kellő mennyiségben mindazokat a nyugati fegyvereket, amelyek segítségével meg is tudjuk valósítani ezeket a terveket.
Mi lesz, ha Ukrajna nem tudja időben visszafoglalni ezeket a területeket, és Oroszország magához csatolja őket? Vagyis orosz olvasat szerint onnantól az orosz védelmi és nukleáris doktrína lesz érvényben, tehát ukrán támadás esetén akár atomfegyvert is bevethetnek.
Ez semmin nem fog változtatni. A referendumot senki nem fogja elismerni, ahogy a Krím elcsatolását sem fogadta el senki. Ami a nukleáris doktrínát illeti, fontos fejlemény, hogy erről volt álláspontcsere az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország között. Orosz nukleáris zsarolásra London kijelentette, hogy még konzultálni sem fognak a NATO szintjén, hanem azonnal preventív csapást mérnek az orosz főparancsnokság ellen – vagyis személyesen Putyin ellen, amennyiben látják a támadás előkészítésének a jeleit. Az Institute for Studies of War (ISW) szakértői szerint a nukleáris fegyverek használatának a kockázata jelenleg nagyon alacsony Ukrajnában.
Elég, ha Oroszország elismeri az ukrán területek elcsatolását, nem? Oroszország egy atomhatalom, és ez már önmagában komoly korlátokat jelent Ukrajna számára.
Moszkva számára mindennek földrajzi korlátai is vannak: a távolság Oroszország és Ukrajna között nagyon kicsi. Herszon mellett például ott van a Krím félsziget. Ki garantálja azt, hogy a radioaktív felhő nem vonul utána Moszkva felé? És mi értelme van elhódítani egy területet, ha ezután egy nukleáris szeméttelepet csinálsz belőle? Ebben semmi logika nincs. Ha szükségük van ezekre a területekre, akkor harcolniuk kell értük, és ehhez csakis konvencionális katonai eszközök jöhetnek szóba.
Hogyan fog alakulni a helyzet a fronton a következő hónapokban?
Szerintem a következő egy hónapban állóháborút fogunk látni, mert Oroszország elvesztette a támadópotenciált. Jelenleg régi, szovjet típusú fegyverekkel tudják feltölteni az egységeiket. Ez pedig jelentősen rontja majd az orosz haderő ütőképességét.
Utána pedig lehetőséget lát az ukrán ellentámadásra?
Igen, utána lehetőségünk lesz visszatámadni, mert az orosz haderővel ellentétben Ukrajna javítani tudja mind a hadsereg minőségét, mind a mennyiségét.
(Borítókép: A biztonsági személyzet leállítja az autós forgalmat 2022. július 5-én, mivel füst száll fel egy rakétatámadás miatt Kramatorszktól északra. Fotó: Miguel Medina / AFP)