A Reuters részletes oknyomozó cikket publikált arról, hogy miként hálózták be a háború kezdete előtt az ukrán szerveket a KGB ügynökei. Kiderült, hogy Kijev elfoglalása esetén ki lett volna az ukrajnai ideiglenes kormány vezetője, és az is, hogy az ukrán békedelegáció korábban lelőtt tagja valójában kettős ügynök volt.
„A külső ellenség mellett a belső ellenséggel meg kell küzdenünk, és ők nem kevésbé veszélyesek” – ezt mondta korábban Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke. Mindemellett a Reuters szerint az orosz titkos ügynökök még annál is jobban behálózták az ukrán hivatalos szerveket, mint ahogy arra az eddigi adatokból következtetni lehetett.
Cikkükben azt írták, hogy a háború első napján egy orosz páncélos haladt a csernobili erőmű irányába. Velük szemben állt az ukrán nemzeti gárda egyik, 169 fős egysége,
amely alig két órán belül, egyetlen lövés nélkül letette a fegyvert.
Így az oroszok egyszerűen haladhattak tovább Kijev felé. A Reuters szerint azonban Csernobil elfoglalása azért is ment ennyire könnyen, mert az orosz titkosszolgálat gondoskodott erről. A Reuters egyik Kreml-közeli forrása azt állította, hogy
az orosz titkos ügynökök már 2021-ben is azon dolgoztak, hogy előkészítsék Csernobil elfoglalását.
A hírügynökség hivatalos dokumentumokat is megszerzett, amelyek szerint a csernobili erőmű biztonsági főnöke, Valentin Viter jelenleg is őrizetben van, és hazaárulás miatt vizsgálat folyik ellene. Viter annyit elismert, hogy február 24-én beszélt a nemzeti gárda egységének parancsnokával, és azt javasolta neki, hogy „kímélje meg a saját emberei életét”. A nemzeti gárdisták parancsnoka és többsége azóta is orosz hadifogságban van, akik pedig nem, azok arra hivatkoztak, hogy az erőmű közelében nem akartak harcba bocsátkozni.
Mindeközben a Reuters újságírói több forrásból is úgy értesültek, hogy nemcsak Csernobilnál, hanem máshol is fontos szerepe volt (vagy lett volna) az orosz alvóügynököknek, és Vlagyimir Putyin miattuk is hitte azt, hogy alig pár nap alatt lemondásra kényszerítheti az ukrán kormányt.
A Reuters szerint egy korábbi ukrán parlamenti képviselő és jelenlegi szállodatulajdonos, az 52 éves Oleg Carjov lett volna annak az orosz bábkormánynak a vezetője, amelyet Ukrajna elfoglalása esetén állítottak volna fel. Mindezt a hírügynökségnek három orosz forrás is megerősítette.
Carjov 2014-ben kezdeményezte, hogy létre kellene hozni egy Novorosszija nevű államot Ukrajna délkeleti területeiből (ugyanerről beszélt a háború kezdete előtt Vlagyimir Putyin is). Február 24-én pedig ő maga tudósított a Telegramon arról, hogy visszatért Ukrajnába, és azt írta, hogy „Kijevet megtisztítják a fasisztáktól”. Később arról posztolt, hogy humanitárius segélyt osztogat a háborús területeken.
Idén júniusban már egy krími luxushotelben pihent, valamint legalább egyszer Moszkvába is elutazott.
Az orosz titkosszolgálat tevékenysége azáltal is befolyásolta a háborút, hogy bizalmatlanságot keltett az ukránok körében. Ennek esett áldozatul a háború első napjaiban Denyisz Kirejev, az ukrán békedelegáció tagja, akit végül az ukrán titkosszolgálat emberei lőttek le.
Az ukrán elnöki hivatal korábban azt közölte, hogy a férfit orosz kémként akarták őrizetbe venni. Ehhez képest a Reutersszel az ukrán katonai hírszerzés most azt közölte, hogy Kirejev valójában „hősi halált halt”, miközben „egy különleges feladatot hajtott végre” Ukrajna védelmében.
Kirejevnek ugyanis az orosz felső vezetéssel közvetlen kapcsolata volt, és ezáltal az ukrán kormányt tájékoztatta Oroszország inváziós terveiről.
Vagyis Kirejev megölése annak a paranoiának az eredménye lehetett, amely az ukrán titkosszolgálaton belül érzékelhető volt a háború első napjaiban.
Méghozzá nem ok nélkül, ugyanis az SZBU belbiztonságért felelős vezetője, Andrij Naumov például szintén az oroszok embere volt valószínűleg. Naimuvot éppen az idén, év elején menesztették tisztségéből, és a háború kezdete előtt néhány órával külföldre menekült.
Idén júniusban aztán Szerbia és Észak-Macedónia határán tűnt fel, ahol illegális határátlépést kísérelt meg, akkor őrizetbe is vették. Ellene is hazaárulás miatt vizsgálódnak Ukrajnában (Zelenszkij egy március 31-ei politikai beszédében már „hazaárulónak” nevezte őt), és azt is vizsgálják, hogy a csernobili esethez volt-e köze (korábban ugyanis ott is tisztviselő volt).
A Reuters szerint az orosz ügynökök annyit biztos elértek, hogy az SZBU berkein belül még mindig zajlik az árulók, kollaboránsok elleni hajtóvadász. Ennek jele az is, hogy nemrég Ivan Bakanovot, az SZBU vezetőjét is arra való hivatkozással váltották le, hogy nem sikerült felszámolnia a belső ellenséget.
Az ukránok ezzel összefüggésben azt is elárulták, hogy összesen 651 esetben folytatnak vizsgálatot hazaárulás és az oroszokkal való kollaboráció miatt, valamint az ukrán titkosszolgálatnak és a főügyészségnek több mint 60 tisztviselője jelenleg is „Ukrajna ellen dolgozik” az oroszok által megszállt területeken.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. július 28-án. Fotó: Sputnik/Pavel Byrkin/Kremlin / Reuters)